Hely | Nyirokcsomók a nyakon

Települések

A fő nyirok csomópont állomások a fej (a fül alatt és mögött, a fej hátsó részén, a alsó állkapocs és az állán), a nyak (nyak és a nyak mentén hajók), a hónaljban, a hasi és a mellüregben, a kulcscsont és az ágyékban. A nyirok csomópontok a nyak területe az összes mintegy egyharmadát teszi ki nyirok csomópontok. A levegő és az táplálékutak miatt a test itt különösen ki van téve a kórokozóknak, és a nyirok nagy része itt áramlik össze, nevezetesen a fej, nyak, csomagtartó és karok.

A nyirokcsomók főleg a légcső mentén és a pajzsmirigy és oldalirányban a vér hajók a sternocleidomastoid izomzatán (angolul „a nagy fej tekercs ”: az az izom, amely a fej egyik oldalra fordításakor jelenik meg). Vannak felszínesek és mélyek nyirokcsomók, a nyaki nyirokelvezetés nagy része a belső nyaki vénák mentén lévő mélyebb csomópontokon keresztül történik. Mivel sokan nyirokcsomók a nyakon viszonylag felszínesek, gyakran jól láthatóak és érezhetők, főleg ha duzzadnak.

Ha a nyirokcsomó úgynevezett mellékágában (lásd fent) betegségek lépnek fel, a nyirokcsomó megnagyobbodik. Az idegen sejtek és részecskék a nyirok útján jutnak be a regionális nyirokcsomókba, ekkor a csatornák kitágulnak, és több limfocita halmozódik fel. A nyirokcsomó duzzadásának okai gyulladás lehet a nyirokcsomó területén, egy másik daganatos megbetegedése. szerv, vagy a lymphoma maga. A legtöbb esetben a nyaki duzzanatot a nyaki nyirokcsomók duzzanata okozza.

Ezek a nyomás hatására is fájhatnak, és reakciót jelentenek az ártalmatlan gyulladásra a nyak és a fej területén vagy a légutakpéldául nátha mandulagyulladás vagy a fogak gyulladása. De súlyosabb bakteriális vagy vírusos fertőzések, mint pl Lyme-kór után kullancs csípés, tuberkulózis, mirigyes láz vagy a HIV a nyirokcsomók duzzadását is okozhatja. Ez azt jelzi, hogy az immunvédelem aktív.

Normális esetben a nyirokcsomók a betegség elmúltával ismét megduzzadnak. Kicsi, fájdalommentes, változó keményedésekként azonban még mindig tapinthatók lehetnek. A duzzadt nyirokcsomók ezt a jelenségét reaktív nyirokcsomó-duzzanatnak vagy lymphadenitisnek nevezzük.

A jóindulatú megnagyobbodás pszeudolimfómának is nevezhető. A hosszabb ideig megkeményedett fájdalommentes duzzadt nyirokcsomók, amelyeket nem lehet jól körülhatárolni a környező szövetektől, vagyis nem elmozdíthatók, a tumorsejtek szétszóródása okozhatja. Ha egy szervet daganat érint, a daganatsejtek a nyirokfolyadékon keresztül eljuthatnak a regionális nyirokcsomókba, ahol szűrik, felhalmozódnak és növekednek.

Ily módon nyirokcsomó áttét alakul ki, és a nyirokcsomó nagyobb lesz. A nyirokcsomó áttét a regionális metasztázisok. Távoli metasztázisokmásrészt (gyakran csontban, máj or agy) a véráramon keresztül terjednek.

Nyirokcsomó metasztázisok általában csak akkor fordul elő, amikor az elsődleges daganat már előrehaladott. Kísérő tünetekkel fordulhatnak elő, például súlyos fogyás, éjszakai izzadás és láz, vagy első tünetként tumorbetegség felfedezéséhez vezethetnek. A fej és a nyak régió daganatai, amelyek átterjedhetnek a nyaki nyirokcsomókra, például a szájüreg, pajzsmirigyvagy orrgarat.

A megnagyobbodott nyirokcsomók harmadik oka rosszindulatú lymphoma. Leírja a nyiroksejtek új képződményeit (neopláziákat) az ellenőrizetlen növekedés miatt. A Hodgkin limfómákat megkülönböztetjük a nem Hodgkin limfómáktól.

Hodgkin-limfóma a B-limfocitákból fejlődik ki, a limfociták egyik alfaja, amelyek felelősek a limfociták termeléséért antitestek. Az egyik nyirokcsomó kezdeti fejlődése után folyamatosan terjed a nyirokrendszer. Az okai Hodgkin-limfóma nagyrészt ismeretlenek.

A prognózis szempontjából meghatározó a diagnózis idején a terjedés szakasza. Jellemző kísérő tünetek: láz, éjszakai izzadás és fogyás. A nagy limfómák légszomjat és felső torlódást okozhatnak.

Ebben az esetben a megnagyobbodott nyirokcsomó szorítja a ér, ami aztán torlódássá válik. A non-Hodgkin limfómák tovább oszthatók B-sejtes és T-sejtes limfómákra. Ha a betegség a nyirokcsomó úgynevezett mellékágában (lásd fent) fordul elő, a csomópont megnagyobbodik.

Az idegen sejtek és részecskék ugyanis a nyirok révén jutnak be a regionális nyirokcsomókba, ekkor a csatornák kitágulnak, és több limfocita halmozódik fel. A nyirokcsomó duzzadásának okai lehetnek a nyirokcsomó területén fellépő gyulladás, egy másik szerv daganatos megbetegedése vagy egy lymphoma maga. A legtöbb esetben a nyaki duzzanatot a nyaki nyirokcsomók duzzanata okozza.

Ezek a nyomás hatására is fájhatnak, és reakciót jelentenek a nyak és a fej területének vagy az légutakpéldául nátha mandulagyulladás vagy a fogak gyulladása. De súlyosabb bakteriális vagy vírusos fertőzések, mint pl Lyme-kór után kullancs csípés, tuberkulózis, mirigyláz vagy HIV a nyirokcsomók duzzadását is okozhatja. Ez azt jelzi, hogy az immunvédelem aktív.

Normális esetben a nyirokcsomók a betegség elmúltával ismét megduzzadnak. Kicsi, fájdalommentes, változó keményedésekként azonban még mindig tapinthatók lehetnek. A duzzadt nyirokcsomók ezt a jelenségét reaktív nyirokcsomó-duzzanatnak vagy lymphadenitisnek nevezzük.

A jóindulatú megnagyobbodás pszeudolimfómának is nevezhető. A hosszabb ideig megkeményedett fájdalommentes duzzadt nyirokcsomók, amelyeket nem lehet könnyen elhatárolni a környező szövetektől, azaz nem elmozdíthatók, a tumorsejtek szétszóródása okozhatja. Ha egy szervet tumor befolyásol, a tumorsejtek a nyirokfolyadékon keresztül eljuthat a regionális nyirokcsomókba, ahol szűrik, felhalmozódnak és növekednek. Ily módon nyirokcsomó áttét alakul ki, és a nyirokcsomó nagyobb lesz.

A nyirokcsomó áttét a regionális áttétek közé tartozik. Távoli áttétek viszont (gyakran csontokban, máj or agy) a véráramon keresztül terjednek. A nyirokcsomó áttétek általában csak akkor fordulnak elő, amikor az elsődleges daganat már előrehaladott.

Előfordulhatnak kísérő tünetekkel, például súlyos fogyással, éjszakai izzadással és lázzal, vagy első tünetként tumorbetegség felfedezéséhez vezethetnek. A fej és a nyak régió daganatai, amelyek átterjedhetnek a nyaki nyirokcsomókra, például a szájüreg, pajzsmirigyvagy orrgarat. A megnagyobbodott nyirokcsomók harmadik oka a rosszindulatú lymphoma.

Leírja a nyiroksejtek új képződményeit (neopláziákat) az ellenőrizetlen növekedés miatt. A Hodgkin limfómákat megkülönböztetjük a nem Hodgkin limfómáktól. Hodgkin-limfóma a B-limfocitákból fejlődik ki, a limfociták egyik alfaja, amelyek felelősek a limfociták termeléséért antitestek.

Az egyik nyirokcsomó kezdeti fejlődése után folyamatosan terjed a nyirokrendszer. A Hodgkin-limfóma okai nagyrészt ismeretlenek. A prognózis szempontjából meghatározó a diagnózis idején a terjedés szakasza.

Jellemző kísérő tünetek a láz, az éjszakai izzadás és a fogyás. A nagy limfómák légszomjat és felső torlódást okozhatnak. Ebben az esetben a megnagyobbodott nyirokcsomó szorítja a ér, ami aztán torlódássá válik. A non-Hodgkin limfómák tovább oszthatók B-sejtes és T-sejtes limfómákra.