Diagnostics
Valójában az érintett személy önértékelése jelentős szerepet játszik az anális jelenlétének meghatározásában alkoholfüggőség. Általános szabály, hogy azonban az emberek szenvednek alkoholfüggőség nem képesek hosszú időn keresztül problémásnak értékelni saját ivási magatartásukat. A legtöbb esetben nem maga az érintett, hanem inkább hozzátartozói sürgetik őt egy terápia megkezdésére.
Különféle önellenőrzéseket kínálnak mind az interneten, mind pedig a speciális pszichológiai gyakorlatokban, amelyek segíthetnek abban, hogy a saját ivási magatartása problematikus legyen. Az orvosi diagnosztikában négy módszer létezik a meghatározásra alkoholfüggőség mint olyan. A német szerint Egészség ellátási előírások, a háziorvos az első kapcsolattartó pont az érintett betegek számára.
A háziorvosnak lehetősége van speciális szűrési eljárásokhoz folyamodni, amelyek az alkoholfüggőség diagnosztizálását szolgálják. Valószínűleg a leggyakrabban használt teszt az úgynevezett AUDIT teszt (alkoholfogyasztási zavarok azonosítási tesztje). Ennek a tesztnek a segítségével az alkoholos italok kezelését a beteg az alkoholfogyasztásra vonatkozó tíz konkrét kérdés segítségével értékeli.
A MALT teszt (München Alkoholizmus Test) viszont két részből áll, egy harmadik fél által készített értékelési részből laboratóriumi értékek, elvonási tünetek és másodlagos betegségek, valamint önértékelési rész. A harmadik szűrési eljárás, amelyet gyakran alkalmaznak a háziorvosi gyakorlatban, az úgynevezett CAGE interjú. Ez az eljárás négy kérdésből áll, amelyekre kizárólag „igen” vagy „nem” választ kell adni.
Azok a betegek, akiknek ebben a tesztben legalább két „igen” válaszuk van, alkoholfüggőségnek vannak kitéve. Az interjú során megválaszolandó kérdések a következők: C = Kivágás: "Megpróbáltad (sikertelenül) korlátozni az alkoholfogyasztást?" A = Bosszús: "Kritizálták más emberek az ivási magatartásodat, és ezáltal bosszantottak?"
G = Bűnös: "Valaha is bűnösnek érezte magát az ivása miatt?" E = Szemnyitó: „Ittál már valaha is, miután felkeltél,„ elindultál ”vagy lenyugodtál? - C = Vágás: „Megpróbáltad (sikertelenül) korlátozni az alkoholfogyasztást?”
- A = Bosszús: „Kritizálták más emberek az ivási magatartásodat és feldühítették? - G = Bűnös: "Valaha is bűnösnek érezte magát az ivása miatt?" - E = Szemnyitó: „Ittál már valaha is, miután felkeltél,„ elindultál ”vagy lenyugodtál?
Kezelés
A kezelés sikerének biztosítása érdekében a szenvedő személy terápiája alkoholizmus több szinten egyszerre kell és kell történnie. Az alkoholfüggőség megfelelő kezelési módszerei megtalálhatók az orvostudomány különböző területein és pszichoterápia. Az alkoholfüggőségben szenvedők szükségleteihez igazított önsegítő csoportokban való hosszú távú részvétel szintén hasznos kísérő intézkedés, különösen a kezdeti szakaszban.
Mielőtt az alkoholos beteg pszichológiai aggályai elkezdődhetnek, a testet teljesen meg kell szabadítani a dohányzás ügynök. Emiatt, méregtelenítés vagy ún Alkohol megvonás a sikeres terápia első lépése. Ennek általában fekvőbeteg alapon kell történnie, és orvosi felügyelet mellett kell figyelemmel kísérni.
Sok érintett beteg leírja méregtelenítés közvetlen orvosi felügyelet mellett sokkal könnyebb és ígéretesebb. Közvetlenül a fekvőbeteg után Alkohol megvonás, a már száraz alkoholistát be kell vonni a megfelelő pszichoterápiás kezelésbe. Ez az alkoholfüggőségben szenvedők pszichoterápiás kezelése mind fekvő-, mind járóbeteg-ellátásként elvégezhető.
Különösen a visszavonás utáni kezdeti időszakban feltételezhető a relapszusok aránya alapján, hogy valószínűleg a fekvőbeteg-kezelés a jobb megoldás. A fő célja pszichoterápia a páciens erősítése oly módon, hogy ellenálljon az alkoholnak.
