Növényvédelem

A peszticidek olyan növényvédő szerek, amelyek célja a növények vagy termékek károsító szervezetek elleni védelme. Ily módon növekedésszabályozóként is működnek, és elpusztítják a nem kívánt növényeket vagy növényrészeket, vagy gátolják azok nem kívánt szaporodását. A „peszticidek” együttes kifejezés minden növényvédő szerre utal, mint pl rovarirtók, fungicidek, akaricidek (az atkák elleni védekezésre) és herbicidek. A gombaölő szereket olyan gombák elpusztítására használják, amelyek toxikus hatását fokozza a gomba hozzáadása nehéz fémek. A herbicidek elpusztítják a gyomokat, és nagyon veszélyesek a környezetre, mivel nagyon nagy mennyiségben alkalmazzák őket. A gyomirtás érdekében a gyomirtó szereknek rendkívül maró hatással kell rendelkezniük. Így nagyon kicsi az esély arra, hogy a növényeket sértetlenül hagyják. Rovarölő a rovar károsítására tervezett idegtapasztókat képviselnek. Rovarölő nagyon zsírban oldódnak és felhalmozódnak a testzsírban. Az állatok testzsírjának elfogyasztásával az élelmi lánc alján található élőlények - beleértve az embereket is - viszonylag nagy mennyiségben fogyasztják ezeket az anyagokat, és így különösen nagy dózisoknak vannak kitéve. Az élelmiszerláncon belül az élelmiszer egyre inkább szennyező anyagokkal gazdagodik a mezőgazdasági földtől a fogyasztóig tartó hosszú útja révén. Lassú lebomlásuk miatt a növényi eredetű élelmiszerekben maradványokra is számítani kell, amelyek fokozott kockázatot jelentenek az emberre. A rovarölő szerek hatóanyagai a légutak, gyomor-bél traktusban vagy érintéssel. A bőr és a légutak, asztma, fejfájás, idegkárosodás - görcsök, bénulás, eszik -, látási és járási rendellenességek, szívritmuszavarok, daganatos betegségek, genetikai károsodás és a máj és vesék léphetnek fel. A rossz talajviszonyok vagy a megnövekedett kártevőfertőzés miatt a növényvédő szereket túlzott adagokban használják a lehető legmagasabb hozam megtartása érdekében. A peszticidek nem megfelelő alkalmazása azonban ennek az ellenkezőjét eredményezi. A magas vegyszerellátás miatt a növény anyagcsere folyamata megszakad. Súlyos növekedés és funkcionális rendellenességek az egyes szervek esetében a hervadásos tünetek és a növény elszíneződése következményei. Az ilyen károsodások a növényben található érzékeny tápanyagokat és létfontosságú anyagokat (mikroelemeket) is érintik. A legyengült növények a betegségek és a kártevők áldozatai is gyorsabban. A mezőkön alkalmazott növényi termékeket csak részben szívják fel a növények. Részei patakokban és folyókban mutathatók ki, hozzájárulva a halpusztuláshoz - az elhalt folyókhoz. A talajban található növényvédőszer-maradványok veszélyeztetik az ivást víz. Ha túl erősen esik, a talaj már nem képes felszívni a folyadékot, és felszíni lefolyás következik be, amely a növényvédő szereket vízi utakba mossa. A peszticidek egyéb részeit felszabadítják a szabadon élő vadállatok, amelyek képesek vezet a hasznos rovarok kihalására. A peszticidek túlzott használata miatt az élelmiszerekben található maradványok alig kerülhetők el, és így a kész ételben kimutathatók. Növényi és állati táplálékban egyaránt megtalálhatók, mert a növény a talajon keresztül felszívja a szennyeződéseket, az állatokat pedig növényvédő szerekkel permetezett növényeken keresztül. A 2003. évi „Nemzeti jelentés a növényvédő szerekről” eredmények szerint a maradékokkal szennyezett élelmiszerek aránya nőtt a korábbi évekhez képest. Ennek megfelelően 2003-ban a vizsgált minták 57.1% -ában peszticid-maradványokat mutattak ki - beleértve a gyümölcsöt, a zöldséget és a gabonaféléket is. Az előző évhez képest ez 5.2% -os növekedést jelent. A gyümölcsök és zöldségek közül a saláta, a paprika, a körte, az őszibarack és az étkezési szőlő volt a legszennyezettebb. A hús, a húskészítmények, a tejtermékek és az alapvető élelmiszerek, például a gabonafélék és a burgonya viszont csak csekély mennyiségű peszticid-szermaradványt mutattak. A peszticidek nem megfelelő használata mellett a gyümölcs, zöldség, gabonafélék és az állati eredetű élelmiszerek globális kereskedelmének növekedése is felelős lehet a szennyezett élelmiszerek növekedéséért. Eredmények a Németországi Szövetségi Köztársaságtól Az alábbi táblázat tartalmazza a állati eredetű élelmiszerek, friss és fagyasztott gyümölcs, zöldség és gabonafélék 2003-ban elvégzett tesztjei - beleértve az összehangolt eredmények eredményeit ellenőrzés Az Európai Közösség (CRP) programja a 86/362 / EGK és a 90/642 / EGK irányelvek alapján a gabonafélékben és egyes egyéb növényi eredetű termékekben és azokban található peszticid-szermaradványok maximális szintjének betartása érdekében. A mintavételi időszak 01-től 01-ig terjedő időszakának összes adata benne volt.

Irányelv és élelmiszerek Összes minta Maradék nélküli minták (nem meghatározható) A legmagasabb szintet meg nem haladó maradékanyagot tartalmazó minták A maximális szint feletti maradékanyagot tartalmazó minták
86/362 / EGK - Gabonafélék 666 448 (67,27%) 211 (31,68%) 7 (1,05%)
86/362 / EGK - Állati eredetű élelmiszer 2116 847 (40,03%) 1237 (58,46%) 32 (1,51%)
90/642 / EGK - Növényi eredetű termékek, beleértve a gyümölcsöt és a zöldséget. 9920 4072 (41,05%) 4997 (50,37%) 851 (8,58%)
Feldolgozott ételek (almalé, narancslé, csecsemőtáp) 172 1 53 (88,95%) 19 (11,05%) 0 (0%)

A növényvédő szerek maradványai befolyásolják élelmiszerminőség és megterheli és károsítja szervezetünket. Olyan jelenségek, mint rossz közérzet, fáradtságingerlékenység, fejfájás, emésztési rendellenességek, ízületi és izompanaszok egészen a krónikus betegségekig, amelyek közül némelyik kezelhetetlen vagy nehezen kezelhető, mint például az érelmeszesedés (érelmeszesedés, az artériák megkeményedése), daganatos betegségek és a tüdő betegségek eredményezhetik.