Definíció Bevezetés
A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy a mágneses rezonancia képalkotás olyan képalkotó eljárás, amely nem vonja maga után a röntgennel vagy a CT-vel kapcsolatos káros sugárterhelést. A vizsgálat metszeti képeket készít az emberi testről. Az MRI elvének alapja a hidrogénatomoknak az a sajátos tulajdonsága, amelyek az emberi testben is előfordulnak, hogy saját szögmomentumuk legyen (nukleáris spin).
Ennek eredményeként létrehozzák saját nagyon gyenge mágneses mezőjüket, amelyen keresztül kívülről olyan nagy mágnes befolyásolhatja őket, mint a kicsi bár mágnesek. Ekkora külső mágnes van beépítve a mágneses rezonancia tomográfba. A készülék elektromágneses jelet bocsát ki, majd leállítja az időt, amíg a részecskék át nem igazodnak.
A szövettől függően a hidrogénrészecskék hosszabb-rövidebb ideig elhajlanak, így meg lehet különböztetni egymástól zsírszövet és a vér, például. A bejövő elektromos jelekből az eszköz metszeti képeket generál a test belsejéből, amelyeken kóros elváltozások ábrázolhatók. Amint azt a fentiekben leírtuk, az MRI-vizsgálat során a beteget nem érik sugárzás, mint a CT vagy a röntgensugarak esetében, mivel az alkalmazott mágneses mező teljesen ártalmatlan a testre.
Az MRI szintén nagyobb felbontást kínál, mint a számítógépes tomográfia vagy a hagyományos röntgen. Különösen a lágy szövetek, például az izmok, az alátámasztó szövetek és belső szervek mágneses rezonancia vizsgálat segítségével nagyon pontosan értékelhető. A csontos szerkezetek viszont sokkal jobban ábrázolhatók számítógépes tomográfiai vizsgálattal, mint mágneses rezonancia képalkotással.
Mivel azonban a nyaki gerinc MRI-jének hosszabb (kb. 20 perc) alkalmazási ideje van, mint egy CT-nek, jelentősége abszolút vészhelyzetben másodlagos. Emellett a nyaki gerinc MRI vizsgálata sokkal drágább, mint a számítógépes tomográfia.
Továbbá a készülékek korlátozott száma miatt nehezebb időpontot egyeztetni. A nyaki gerinc mágneses rezonancia képalkotó vizsgálatának számos oka (javallata) lehet. Az MRI vizsgálat egyrészt kimutathatja vagy kizárhatja a a nyaki gerinc sérvkorongja.
A gerincvelő akut vagy krónikus károsodások szempontjából is vizsgálható, mint a csontvelő gyulladás vagy daganatok szempontjából vizsgálható. A csigolyatestek (Corpus vertebrae), mint csontos szerkezetek és a gerinccsatorna Az általuk kialakított nyaki gerinc (Canalis vertebralis) szintén vizsgálható. Így kimutatható a csigolyatestek vagy az intervertebrális lemezek aktív kopása.
Ezenkívül az érrendszeri rendellenességek is láthatóvá válnak. A daganatok gerincvelő bőr (meningioma) vagy metasztázisok a csigolyatestekben is kimutatható. Továbbá a idegek és gyulladásos folyamatok is megjeleníthetők, mint például a reumatikus betegségek vagy az SM-kór összefüggésében.
A sorozat összes cikke:
