Vérszegénység tünetei | Anémia

Vérszegénység tünetei

A vérszegénység különféle tünetei vagy az oxigénhiány (hipoxia), vagy a test kompenzációs mechanizmusainak közvetlen következményei. Gyakran a betegek első tünetei fáradtság és kimerültség. Az oxigénhiány miatt a bőr és a nyálkahártya gyakran sápadt.

Mivel az agy szintén nem jut elegendő oxigénhez: forduljon elő. Ha a szív az izom nem kap elég oxigént, ez ahhoz vezethet angina pectoris, amely a szív támadás. A veséknek sok oxigénre van szükségük munkájukhoz.

Ha ez már nem elegendő, kis mennyiségű vér (haematuria) és fehérje (proteinuria) jelen lehet a vizeletben. Törékeny körmök és a hajhullás vérszegénység tünetei is lehetnek. A szervezet kompenzáló módon megpróbálja ellátni a szerveket elegendő oxigénnel.

Ez felgyorsul lélegző és a szív mérték. A fent említett tünetek a vérszegénység. Ezenkívül specifikus tünetek is előfordulhatnak az alapbetegségtől függően. Alapvetően, vérszegénység maga mindig a tényleges betegség tünete. Témánk alatt további információkat talál: Vérszegénység tünetei és vashiányos vérszegénység tünetei

  • Fejfájás
  • Hányinger
  • Ájulás (syncope)
  • Koncentrációs rendellenességek ill
  • Fülzajok (tinnitus)

Diagnózis

Már a beteg kórtörténet (anamnézis) a vérszegénység első jele lehet. Utána a legfontosabb az ok megtalálása. A legfontosabb diagnosztikai eszköz itt a vér számol.

Ez a különböző paramétereken keresztül megmutatja, hogy mely okok jöhetnek számításba. A legfontosabb a különbségtétel a következők között: Először is a vér a count megadja a választ arra, hogy van-e egyáltalán vérszegénység. Ez a hemoglobin értékből is látszik (férfiak <13 g / dl, nők <12 g / dl).

Az átlagos térfogat (MCV) vörösvértesteket (vörösvértestek) jelzi a sejtek méretét. Az eritrocita (MCH) átlagos hemoglobin-tartalma és a hemoglobin-koncentráció (MCHC) a vörös vér pigment kialakulásának lehetséges rendellenességeit jelzi. - fokozott vérveszteség vagy vérbontás vagy

  • Vérképző rendellenesség.

Általános kezelés

A terápia a vérszegénység különböző okaitól függ. A terápia azonban döntően a vérszegénység formájától függ, így a specifikus terápiákat közvetlenül a vérszegénység formái alatt találja meg. A terápia vérszegénység főleg az ok megszüntetéséből áll.

Minden vérszegénységben szenvedő beteg esetében először a vérszegénység formájának pontos diagnózisát kell felállítani. Vashiány kezelhető vas tablettákkal vagy súlyosabb formák esetén kezdetben ismételt vas infúzióval. A vas tablettákat mindig körülbelül 30 perccel étkezés előtt, szervlével kell bevenni.

A tablettákban található C-vitamin elősegíti a vas jobb felszívódását. A gyomor-bél traktus krónikus vérzésének gyanúja esetén először meg kell találni a vérzés forrását. Vérző fekélyek (a gyomor fekély) a gyomorban hasítással (a vérzés megszorításával) vagy koagulációt elősegítő anyagok injekciójával lehet megállítani.

A betegeknek rendszeresen protonpumpa-gátlókat is szedniük a csökkentés érdekében gyomor sav. Ha hiányzik a kobalamin (belső tényező) vagy a tiamin, akkor az anyagokat intravénásan lehet beadni. A ciano-kobalaminnal szemben előnyösebb a hidroikobalamin, mert lassabban ürül.

Már a második napon jelentősen megnőtt az őssejtek száma. Annak érdekében, hogy elegendő vörösvérsejt képződjön, vas és kálium ebben a szakaszban kell adni a kereslet hatalmas növekedésének ellensúlyozására. Esetében folsav hiány esetén ezt orálisan, napi 5 mg dózisban adhatjuk be.

Mindkét esetben okozati terápiát kell végrehajtani (az okot meg kell szüntetni), ha a hiány oka a krónikus gyulladásos bélbetegség, galandféreg betegség vagy daganatos betegség. Ezekben az esetekben a hiányzó anyag egyszerű pótlása nem elegendő. Veleszületett betegségek esetén, mint pl thalassaemia vagy sarlósejtes vérszegénység, csak a őssejt-transzplantáció segíthet.

Ellenkező esetben az eritrocita koncentrátumokat rendszeresen, kb. 3 hetente kell beadni. Egy másik lehetőség az eritropoietin rendszeres adagolása a termelés serkentése érdekében. Ezt főleg a dialízis betegeknél vagy agresszív után kemoterápiás kezelés ciklusok kompenzálják az eritropoietin hiányát.

. - vas helyettesítése, vitaminok, belső tényező stb. - A vérzés forrása (pl. daganatok és fekélyek kezelése)

  • A fertőzések kezelése
  • Tartózkodás olyan kiváltó tényezőktől, mint vegyszerek, peszticidek, bizonyos gyógyszerek stb. - Idegen vér beadása (transzfúzió)