Milyen panaszok fordulhatnak elő?
Lehetséges panaszok vagy tünetek, amelyek a csigolyaív általában nem tulajdonítható közvetlenül annak. Inkább a betegek jelentenek vissza fájdalom amely az egész gerincet vagy csak az egyes szakaszokat érinti. Fájdalom a csigolya sérüléséből vagy a idegek.
Erre példa lehet a csigolyaív, amely összehúzza a gerincvelő a gerinccsatorna túl sok. Különösen a lábakat érintik a neurológiai rendellenességek. Ezek aztán fájnak és bizsergnek.
Következésképpen nagy távolságokat már nem lehet megtenni. Ezenkívül az érintettek kijelentik, hogy a lábak nehéznek és érzéketlennek érzik magukat. A. Panaszainak oka csigolyaív baleset vagy az életkorral összefüggő kopás okozta sérülés lehet csontok, vagy a csigolyaív veleszületett rendellenessége.
A degeneráció osteoarthritishez vagy egyebek mellett csontkötések kialakulásához vezethet, amelyek végső soron összehúzhatják az ideg kilépési pontjait és a gerinccsatorna több és több. A következő cikkek szintén érdekelhetik Önt:
- Fájdalom a gerincben
- Kétoldali bénulás
- Porcsérv
A csigolyaíve elszakadhat, főleg, ha a gerinc hajlított, feszített vagy elfordult a saját tengelye körül. A. Kiterjedésétől és helyétől függően törés, fennáll annak a veszélye, hogy a gerinces test már nincs megfelelően rögzítve a gerincoszlopban, ami instabilitást eredményez.
Ezen felül az egyik idegek amelyek a csigolyaívek között haladnak el a gerincvelő károsodhat a törés. Ha a csigolyaív nincs zárva, akkor azspina bifida“. Különböző fokozatai vannak spina bifida.Ban ben "spina bifida occulta ”, elvileg csak a csigolyaíve nem volt teljesen lezárva a embrió, a gerincvelő a gerincmembránok és a gerincoszlop felett levő bőr általában zárva van.
Mivel ez a forma általában nem okoz tüneteket, és kívülről nem látható, általában véletlenül diagnosztizálják, és viszonylag ártalmatlannak tekinthető. A kezelés nem szükséges. Másrészt a „spina bifida aperta” esetében a gerinc agyhártya, a gerinc fölötti bőr és maga a gerincvelő különböző mértékben érintett, és a legrosszabb esetben teljesen ki van téve.
A sebészeti kezelést a lehető leghamarabb el kell végezni a gerincvelő károsodásának és a fertőzések elkerülése érdekében. A nem zárt csigolyaív ezen formája még az anyaméhben is működtethető. A „spondylolysis” során a csigolyaívben egy rés képződik a „pars interarticularis” -nál, amely a felső és az alsó ízületi folyamat között helyezkedik el.
A legtöbb esetben azonban a rés nemcsak az egyik oldalon, hanem mindkét oldalon képződik. Leggyakrabban a négy vagy öt ágyéki csigolyát érintik. A rés kialakulásának következménye, hogy az érintett csigolya már nincs megfelelően rögzítve a gerincoszlop szerkezetében, majd egyes esetekben apránként előre, azaz a has felé csúszik.
A csigolyaívben ez a rés azonban csak ritkán okoz panaszt hát formájában fájdalom. De sokkal gyakrabban nem fedezik fel. Ha a fájdalom továbbra is fennáll, és spondylolysis gyanúja merül fel, akkor radiológiailag láthatóvá lehet tenni.
A korai szakaszban a terápia célja a gerinc stabilizálása lenne, hogy a gerinces test nem csúszik le. A diagnózist azon körülmények alapján állapítják meg, amelyek között a tünetek jelentkeztek, a fizikális vizsgálat különösen a hát, a lábak és a karok, valamint egy képalkotó vizsgálat, például egy röntgen vagy MRI vizsgálat. A sérült terápiája gerinces test különösen akkor tekinthető, ha társult tünetek jelentkeznek, mint pl idegkárosodás.
A cél ezután a kezdeti helyzet minél jobb helyreállítása vagy legalább a gerincvelő és a terhelés enyhítése idegek. A prognózist a csigolyaív károsodásának vagy degenerációjának mértékétől függően másként kell értékelni. Bizonyos esetekben a neurológiai rendellenességek a terápia ellenére is fennmaradhatnak.
A sorozat összes cikke:
