Mely tünetek jelentkeznek, és mikor igényel terápiát az alvási apnoe?
Gyakran az ágyszomszédok szünetekkel tudatosítják partnerük nyugtalan alvását lélegző hogy véget ér a horkolás hang vagy sóhaj, és szabálytalan hangos horkolás. Az lélegző a ritmus zavart.
Az alvási apnoe szindróma oka
Az esetek több mint 90% -ában az alvási apnoe szindróma oka a felső légutakban található: a torok Az érintett személy szűkül a mély alvás fázisának kezdetével, mert a garatfal izomzata meglazul, és így a felső légutak hozzáférése részben blokkolt. Ez a jelenség elsősorban a túlsúly betegeknél, és fokozza az alkoholfogyasztás, dohányzás vagy nyugtatók használatát. A felső légutak betegségei, például orr polipok vagy ferde orrsövény (az orrszeptum görbülete) elősegíthetik az alvási apnoe szindróma kialakulását, ahogyan kedvezik száj lélegző.
A horkolás a hangokat a felső légutak összeomlása okozza, így az alvási apnoe szindrómában szenvedő betegek gyakorlatilag mindig erős horkolók. A nap folyamán nagyon fáradt horkolókat ezért meg kell vizsgálni alvási apnoe szindróma szempontjából. Az alvási apnoe-szindrómát az esetek kevesebb, mint 10% -ában a alvás során fellépő központi légzési rendellenességek okozzák, vagy krónikus tüdő betegség.
A többnyire elhízott alvási apnoe-betegek gyakran további kísérő betegségekkel küzdenek, mint pl szívritmus zavar, a szűkülő vagy teljes elzáródása koszorúerek (koszorúér szív betegség) vagy a szív pumpáló gyengesége (szívelégtelenség).A magas vérnyomás, amelyet a betegek kb. 50% -a szenved alvási apnoe szindróma a stressz-közvetítő megnövekedett aktivitásának eredménye idegrendszer, amely többet ad ki a hormonok adrenalin és noradrenalin: Az alvás közbeni apnoe fázisok miatt a beteg kevesebb oxigént lélegez be, és a test azzal fenyeget, hogy oxigénhiányos helyzetbe kerül. A szervezetet ezért arra kell késztetni, hogy a légzéshez nagyobb erőfeszítéseket tegyen. A stresszt közvetítő idegrendszer ezt úgy teszi, hogy riasztást küld a szervezetnek a noradrenalin és az adrenalin révén.
Az ezt követő megnövekedett légzési munka azonban gyakran nem hatékony, így végül felébredési reakció (mikro-izgalom) következik be, amely ismét megfelelő oxigénbevitel mellett lehetővé teszi a normális és hatékony légzést. Az éjszakai ébredés általában eszméletlen marad, de ez az alvás töredezettségét okozza és megzavarja az éjszakai felépülést, így a betegek napközben nagyon fáradtak, sőt alvási rohamok is előfordulhatnak. Ezenkívül gyorsabb pulzus alvás közben és szív ritmuszavarok figyelhetők meg alvási apnoe szindrómás betegeknél.
