Reccsenés
A térd mozgatásakor a repedésnek különféle okai lehetnek. Lehetséges légzárványok a szinoviális folyadék, porcogó károsodás, a szalagok károsodása, az ízület túlterhelése vagy akár arthrosis az térdízület a térdízület repedésének oka lehet. Az ilyen repedések leggyakoribb oka az életkorral összefüggő kopás porcogó és a csontok a térdében.
A ropogás vagy repedés hangja ezért gyakran jelzi a hang károsodását porcogó vagy kopás jelei. Az állandó hajlítás és nyújtás mozdulatok súlyos megterheléshez vezetnek az ízület és az ízületi felületeken. Ezenkívül a teljes testtömeg erre az ízületre kerül.
A repedést a fokozott, túlzott sport is okozhatja. A sportolókat ezért sokkal gyakrabban érintik, mint azokat az embereket, akik alig vagy egyáltalán nem sportolnak. A legutóbbi térdsérülések, például a keresztszalagok szakadása vagy a meniszkusz sérülései repedéshez vagy pattanáshoz is vezethetnek, amelyet gyakran térd kísér fájdalom Az fájdalom majd főleg a hajlító mozgások során fordul elő térdízület.
Ha a ropogás leesés vagy az esetleges sérülés után következik be térdízület, tanácsos közvetlenül orvoshoz fordulni. Semmi esetre sem szabad megvárni, hogy megint elmúljon-e a zaj. Akkor is orvoshoz kell fordulnia, ha a térd repedése térddel jár fájdalom és a térd duzzanata.
Függetlenül attól, hogy milyen típusú térdfájdalmat szenved, mégis be kell tartania a következő elveket. Mindig fontos tudni, milyen a térdfájdalom. Megkülönböztetik, hogy a fájdalom inkább szúr, húz, nyom, állandó vagy csak nagyon rövid ideig tart-e.
A fájdalom pontos helye ugyanolyan fontos. Különbséget tesznek az elülső, a hátsó és az oldalsó térdfájdalmak között. Az ok jelzése lehet az a helyzet is, amikor a fájdalom jelentkezik.
Ebben az esetben különbséget tesznek a nyugalmi fájdalom és a fájdalom között, amely csak akkor jelentkezik, ha a beteg stressz alatt van. A belső térdfájdalom konzervatív módon kezelhető műtét nélkül, vagy minimálisan invazív módon térd segítségével arthroscopy vagy nagyobb műtét. A terápia megválasztása a fájdalom okától, a károsodás mértékétől, a megfelelő térdszerkezettől és a beteg kívánságaitól függ.
Például a fájdalom túlterhelés következtében jelentkezhet kocogás. Itt nincs szükség akut kezelésre, a pihenés elegendő ahhoz, hogy a belső térdfájdalom ismét alábbhagyjon. A szakadással teljesen más a helyzet belső meniszkusz.
A szakadás kezelése belső meniszkusz teljes mértékben a beteg életkorától, mozgékonyságától és sporttevékenységétől függ. Enyhe szakadás esetén először megkísérelhetjük megkímélni az ebből eredő belső térdfájdalmat. Ezenkívül a betegnek mindig ki kell használnia a gyógytorna előnyeit annak érdekében, hogy a sérülés után is fenntartsa a térdízület mobilitását.
Fontos az is, hogy a beteg alig terhelje a térdet, amikor belső térdfájdalmai vannak. Ezért tovább sétálni mankó rövid ideig megfelelő kezelés. Ha az ízület gyulladása szakadás miatt következik be belső meniszkusz, a páciens gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel, úgynevezett nem szteroid antireumatikus gyógyszerekkel (NSAID) és hűtéssel kezelheti a belső térd fájdalmát.
Ha a szakadt meniszkusz túl mély vagy túl súlyos, szükség lehet részleges meniscectomia elvégzésére. A belső térdfájdalom ezen kezelése, melyet a szakadt meniszkusz mindig az utolsó lehetőség legyen. A belső elérése érdekében homorú-domború lencse, tükörkép (ún arthroscopy) a térdízületet kell venni.
A sebész legalább két apró metszést végez a mellette térdkalács, amelyen keresztül kamera és eszközök vezethetők be a térdízületbe. Ez a minimálisan invazív megközelítés nemcsak a meniscusok, hanem a keresztszalagok vagy a nyálkahártya redők kezelésére is alkalmazható. Előnye, hogy a betegek sokkal gyorsabban gyógyulnak, és jó kozmetikai eredményt érnek el.
Ezenkívül a sebfertőzések aránya jelentősen csökken a nagy nyitott műveletekhez képest. A szövődmények között a sikertelen műtét mellett trombózis a leggyakoribb. A kockázatot azonban alacsonynak, 1% alattinak tekintik.
Megelőző intézkedésként heparin hasi injekciókat kell beadni, amíg a térd újra teljesen meg nem terhelhető. Ha a belső szakadása homorú-domború lencse során észlelhető endoszkópia belső térdfájdalom miatt azonnal kezelni fogják. Ez attól a területtől függ, ahol a könny található.
A porc, amely a homorú-domború lencse csak jól van ellátva vér hajók a térdízület tövénél. Ez azt jelenti, hogy a meniszkusz varrása sikeres az alaphoz közeli könnyek esetén. A műtét után először a térdízületet kell meghosszabbítani egy hosszabbító sínnel.
Körülbelül 3 hétig mankó a térd teljes súlyának elkerülése érdekében alkalmazni kell. A hajlítás a fizioterápia során lassan helyreáll, de a betegnek fel kell készülnie arra, hogy legfeljebb három hónapig ne gyakoroljon megerőltető sportot. Összességében a varratokkal kezelhető meniszkusz könnyek száma alacsony, de a prognózis nagyon jó. Az alaptól távolabb eső könnyek esetén a vér az ellátás nem elegendő a porc gyógyulásához.
Ebben az esetben részleges meniszkusz reszekciót hajtanak végre. A meniszkusz szakadt részét, amely a belső térdfájdalmat okozza, eltávolítjuk. Mivel a meniszkusznak nem kell gyógyulnia, a térd sokkal korábban megterhelhető normálisan.
A meniszkuszból általában csak apró darabokat távolítanak el, különben fennáll a korai kialakulás veszélye arthrosis a térdízület. A sérülés, amelyben a belső meniszkusz is érintett, a Boldogtalan Hármas. A belső meniszkusz és a belső kollaterális szalag mellett az elülső keresztszalag szintén érintett.
A belső meniszkuszt a fent leírt módon térdízületben kezeljük endoszkópia. Ezen kívül az elülső keresztszalag szintén ide cserélődik. Általában az ina egy darabját eltávolítják a comb és újként a térdízülethez rögzítik keresztszalag.
Ha a belső meniszkuszt nem kell kezelni, akkor a duzzanatot körülbelül 4 hétig várják, amíg nem csillapodik, és újra megvizsgálják a térdet. Ebben a szakaszban el lehet dönteni, hogy a térdízület stabilitása elegendő-e a beteg fizikai aktivitásához, és ezért nem kell-e operálni. Másrészt a keresztszalag késleltetett beavatkozásai valamivel jobb prognózissal rendelkeznek a funkcionalitás tekintetében.
Az utógondozás magában foglalja a gyengéd fizioterápiát és a mankó. Körülbelül négy hónap elteltével a sportot gondosan meg lehet kezdeni. A belső szalag könnyei, mint a belső térdfájdalmak, az esetek többségében konzervatív módon kezelhetők.
A baleset után a térdet rögzíteni kell. Az orvos általában erre a célra ír elő sínt (ortózisnak is nevezik), amelyet hat hétig viselnek. Ez idő alatt a belső szalag kellően stabilizálódhat.
Három hónapba telhet, mire a mozgás fizioterápiával teljesen helyreáll. Ha utána még mindig instabilitás érződik, vagy a beteg sporttevékenysége nagyon magas, akkor az ín egy kis bemetszéssel is varrható. Ez azonban inkább kombinációs sérülések esetén ajánlott, mint például a Boldogtalan Hármas.
A belső térdfájdalom kezelésének másik lehetősége a minimálisan invazív műtét, amelynek során a keresztszalagot eltávolítják, és általában egy izom inával (például a szemitendinosus izommal) helyettesítik. Mivel az új keresztszalagot nem lehet azonnal teljesen megterhelni, egy kicsit tovább tart, mire ez a belső térdfájdalom kezelése életbe lép. Mivel a plica mediopatellaris olyan nyálkahártya-redő, amelynek nincs feladata a térd számára, térd közben problémamentesen eltávolítható arthroscopy.
A hajtást közvetlenül a ízületi kapszula, így mozgás közben egyetlen alkatrész sem akadhat be. Itt is mankókkal kell enyhíteni a megterhelést, amíg a térd fájdalom nélkül újra megterhelhető. A térdízület pótlása kivételével arthrosis nem gyógyítható.
Számos lehetőség van azonban a degeneratív betegség lefolyásának megállítására vagy legalább lelassítására, és ezáltal a fájdalom megszüntetésére. A kezelés első lépése a konzervatív terápia. Ez magában foglalja különösen a térdízület megterhelése nélküli mozgást.
Főleg úszás a kerékpározás pedig jó sportág az ízület mozgásának megőrzéséhez. Nem ajánlott olyan sportok, amelyek gyors, hirtelen irányváltoztatással és a térdízület súlyos megterhelésével járnak, például squash vagy foci. Túlsúly szintén csökkenteni kell, mivel a további testtömeg tovább terheli az amúgy is sérült térdet.
Gyógytorna vagy térdedzés során, amelyet gyakran kínál Egészség biztosítótársaságok, szakemberek olyan gyakorlatokat tanítanak a betegeknek, amelyeket otthon végezhetnek, hogy tovább mozdítsák ízületük mobilitását. Az orvossal egyeztetve célszerű úgynevezett gyulladáscsökkentő gyógyszereket is szedni. Ezek fájdalomcsillapítók mint például ibuprofen or diclofenac, amelyek nemcsak a fájdalmat, hanem a beteg ízület gyulladását is csökkentik.
Ezekkel az összetevőkkel kenőcsök használata vagy borogatás alkalmazása szintén megkönnyebbülést jelenthet. Különösen, ha axiális hibás helyzet van a láb, talpbetétes beállítás lehetséges. Belső térdfájdalom esetén a beteg gyakran meghajolt láb.
A cipő talpának kifelé emelésével ez részben kompenzálható. A következő terápiás lépés a hideg alkalmazása krioterápia or hőterápia. Az arthrosis korai szakaszában a hőnek fájdalomcsillapító hatása van. Amint azonban az arthrosis aktiválódik, vagyis amikor a porc elvesztése miatt gyulladás alakult ki, hő helyett hideget kell alkalmazni.
Alternatívája a hőterápia is elektroterápia, amelyben közepes frekvenciájú áramokat vezetnek a környező szövetekre. A felmelegedés fokozottan vezet vér forgalom és kikapcsolódás és ennek eredményeként a fájdalom csökkenéséhez. Ismét nem lehet további gyulladás az ízületi gyulladásban.
Néhány éve, akupunktúra mert térd arthrosis törvényben is megtérítették Egészség biztosító társaságok. Pozitív hatást tudományosan igazoltak. Ha konzervatív intézkedésekkel nem érhető el a belső térdfájdalom javulása, akkor a további kezelés során megfontolható az ízület tükörképe a sérült ízületi porc helyreállításával.
Az egyik lehetőség a porcvesztéssel kitett csont mikrotörése. Az orvos néhány apró lyukat fúr a csontba a endoszkópia. Ezeket a hibákat aztán a test újra kitölti.
Mivel a csont jól van ellátva vérrel, az őssejteket is kimossák a vérrel. Ezekből kialakulhat új pótporc, de az ellenálló képesség szempontjából nem képes felvenni a versenyt az eredeti porccal. Egy másik lehetőség az új porcsejtek tenyésztése.
Erre a célra a kezdeti endoszkópia során eltávolítanak egy porcdarabot, amelyet ezután egy-két hónapon belül megsokszoroznak a laboratóriumban. Ezután egy második endoszkópia során visszatesszük az ízületbe. Ez az eljárás nagyobb hibák fedezésére is használható.
A meglehetősen kicsi porchibák harmadik alternatívája a porccsont hengerének áthelyezése. Egy csomó porcot és csontot az ízület csak kissé megterhelt területéről vesznek. Ezután a henger a fő terhelési zónában van rögzítve csereként.
A porc mindhárom módszere különösen alkalmas fiatalabb betegek számára annak érdekében, hogy késleltesse az ízület pótlásáig eltelt időt. Ugyanakkor egy a térdízület artroszkópiája végrehajtható. Ezen eljárás során a zavaró nyálkahártya-redők vagy csontos kötések (osteophyták) eltávolíthatók, amelyek a porckopás mellett súlyos fájdalmat is okozhatnak.
Az arthrosis kezelésének utolsó szakasza a műtét. Különösen fiatalabb, legfeljebb 60 éves betegeknél, akiknél a lábak axiálisan rosszul helyezkednek el (esetünkben az íj lábai), ígéretes az újrapozicionáló osteotomia. Az íjlábak egyoldalú artrózist okoznak a térdízület belsejében, ami a megnövekedett belső térdfájdalmat is magyarázza.
Osteotómiában a sípcsontot a térdízület alatt átvágják, majd addig nyújtják láb tengely kissé X-láb alakú. A kapott rést csont tölti ki a iliac címer vagy műcsontból, majd lemezekkel és csavarokkal rögzítik. A műtét után mankókkal hat hétig kell enyhíteni a lábát, és gyógytornászok segítségével mozgósítani kell.
Ez alatt az idő alatt a láb felügyelet mellett lassan visszanyerhető teljes súlyt. Körülbelül egy év elteltével a fém alkatrészeket egy kis művelettel eltávolítják a lábáról. Egy másik műtéti lehetőség az ízület pótlása.
Ennek célja, amikor a beteg fájdalma más eszközökkel nem enyhíthető, és az életminőséget a mobilitás korlátozása csökkenti. Az ízületpótlás kis formája az egykondiláris szánprotézis. Ezt a protézist nagysága jellemzi.
Csak a térdízület érintett belső részét helyettesíti, amelyet a műtét során eltávolítanak, és fém és műanyag protézissel helyettesítenek. További előny a műtét utáni gyorsabb rehabilitáció. A szánprotézis előfeltétele egy stabil szalagos készülék, a láb axiális hibás elhelyezkedése és a túlzott fizikai aktivitás.
Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, vagy a fennmaradó térdízület már artrotikus változásokat mutat, teljes endoprotézis (térd TEP) a jobb választás. Teljes endoprotézissel mind a térdízület felső része, amelyet valójában a combcsont képez, mind a térdízület alsó része, amely a sípcsont fej, kicserélik. A csontrészeket kiegyenesítik, a protézisrészeket kis ékekkel és csontcementekkel rögzítik. A protézis beültetésének minden formája után rehabilitációt hajtanak végre annak érdekében, hogy szakmai irányítás mellett teljes mobilitást érhessenek el, és optimálisan felkészülhessenek a mindennapi életre.
A prognózisa a térd TEP ez jó. Legfeljebb 20 évig tart, és lehetővé teszi a térdízület fájdalommentes teljes működését.
