Megismerő viselkedésterápia (CBT) az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer pszichoterápia. Egyesíti a klasszikus viselkedést terápia és a kognitív terápia, és az egyik leginkább kutatott pszichoterápia mód.
Mi a kognitív viselkedésterápia?
Kognitívban Viselkedésterápia, az ügyfélnek nagyon aktív résztvevőnek kell lennie, és a foglalkozások között a mindennapi életében aktívan gyakorolja a terápián alkalmazott viselkedést. A „kognitív” kifejezés latinból származik, és „felismerni” jelent. Kognitív viselkedésterápia a számos viselkedésterápiás technika egyike. Ellentétben a pszichoanalízissel, amely egy személy motívumainak és viselkedésének megértésével foglalkozik a tudatalatti által, a viselkedés terápia a behaviorista megközelítésen alapszik, miszerint az ember minden viselkedési mintáját megtanulták, és ezért megtanulhatatlan vagy jobb viselkedési mintákkal is helyettesíthető. Még Epictetus ókori görög filozófus is tudta: „Nem a dolgok tesznek boldogtalanná minket, hanem a dolgokról alkotott nézetünk.” Ennek megfelelően kognitív Viselkedésterápia célja a káros gondolatok és meggyőződések azonosítása és új viselkedési mintákkal való helyettesítése.
Funkció, hatás és célok
Megismerő viselkedésterápia alkalmas depresszió, szenvedélybetegségek, szorongás és rögeszmés-kényszeres rendellenességek. De olyan fizikai panaszok is, mint a krónikus fájdalom, reuma or fülzúgás kognitív módon kezelhető viselkedésterápia vagy legalább segítenek jobban élni a panaszokkal. Az ügyfélnek nagyon aktívnak kell lennie ebben a folyamatban, és a foglalkozások között aktívan gyakorolnia kell a benne kialakult viselkedést terápia mindennapjaiban. Súlyos esetben depresszió vagy szorongásos probléma esetén az ügyfél nagyon kihívást jelent, és néha elérheti a határait. Néha a terápia kezdetén gyógyszeres kezelésre van szükség a legsúlyosabb tünetek enyhítésére annak érdekében, hogy a viselkedésterápia keretében egyáltalán lehessen cselekedni. Kognitív viselkedési terápia különösen alkalmas nagyon specifikus problémák kezelésére. Ezek okai elsősorban másodlagosak. A pszichoterapeuta és az ügyfél közötti kémiának igaznak kell lennie a bizalmas együttműködés sikeréhez. Az első konzultáció során az ügyfél leírja problémáit, és megfogalmazza a terápiával kapcsolatos kívánságait és elvárásait. Ezek alapján közösen meghatározzák a kezelési célokat, és elkészítenek egy terápiás tervet, amely szükség szerint módosítható a terápia során. Annak érdekében, hogy a terapeuta felismerje a káros gondolkodási mintákat, fontos, hogy az ügyfél egy időre leírja gondolatait, például naplóbejegyzésekként. A terapeuta és a kliens ezután együtt vizsgálja meg, hogy az ügyfélnek megfelelő, reális értékelése van-e a dolgokról, mi történik, ha valaha másként viselkedik, mint általában, halad-e előre, és hol jelentkeznek problémák, ha vannak ilyenek . Pihenés gyakorlatokat és problémamegoldó stratégiákat is gyakorolnak, amelyeket az ügyfél otthon használhat. Kognitív viselkedési terápia a megoldásorientált rövid távú módszerekhez tartozik. Az időtartam kliensenként változik. Egyes ügyfelek már néhány foglalkozás után jelentős javulást éreznek, míg másoknál ez néhány hónapot igénybe vehet. Egészség a biztosítók általában 25 rövid távú terápiát tartanak fenn. Egy foglalkozás 50 percig tart, a foglalkozásokra hetente egyszer kerül sor. Eleinte 5 bevezető találkozó van, hogy a pszichoterapeuta és a kliens jobban megismerhesse egymást. Ezt követően a költségfedezet iránti kérelmet benyújtják a Egészség biztosítás. A kognitív viselkedési terápiákat pszichológiai gyakorlatokon, klinikákon és rehabilitációs létesítményekben végzik, és a problémától függően egyéni vagy csoportos terápiákként kínálják őket.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Általánosságban elmondható, pszichoterápia is vezet nemkívánatos mellékhatásokra. Ha az ügyfél aktívan foglalkozik félelmeivel és problémáival, az nagyon megterhelő lehet számára és a környezete számára is. Itt segíthet a terapeutával folytatott nyílt megbeszélés. Kognitív viselkedési terápia az egyik legjobban kutatott pszichoterápiás módszer, hatékonysága különösen enyhe és mérsékelt esetekben bizonyított depresszió, szorongás és rögeszmés-kényszeres rendellenességek. Különösen előnyös, hogy mérhető sikereket lehet elérni a kognitív viselkedésterápia segítségével viszonylag rövid idő után. Ehhez azonban bizonyos feltételek szükségesek. Ez az eljárás a kliens aktív együttműködését igényli, és nem működik olyan kliensekkel, akik nem hajlandók együttműködni a terapeutával, és nem hajlandók másképp szemlélni a helyzetet. Ha az ügyfél inkább áldozatnak tekinti magát, és boldogságát attól függ, hogy valaki vagy valami ezt biztosítja, akkor a viselkedésterápia nem sok jót fog neki tenni. Mivel a kognitív viselkedésterápia rövid távú módszer, kevésbé alkalmazható olyan súlyos mentális rendellenességek esetén, mint például a traumatikus élmények feldolgozása. Mivel a kliensnek aktívan együtt kell működnie, ésszerűen stabil pszichére van szüksége, amely súlyos rendellenességek esetén általában csak gyógyszeres kezeléssel lehetséges. A terápia előtt fontos alaposan megvizsgálni a rendellenesség kezelésének legjobb módját. Ha a terápiás képesség elérése érdekében gyógyszert kell beadni, akkor azt is ellenőrizni kell, hogy a kidolgozott viselkedési változások a gyógyszer abbahagyása után is folytatódhatnak-e. Általánosságban figyelembe kell venni a viselkedésterápiában, hogy a gyógymód önmagában nem meghatározó a terápia sikere szempontjából, de a terápiás siker abban is állhat, hogy a jövőben jobban képes megbirkózni az életével a problémával. Végül egyetlen pszichoterápiás módszer sem garantálhatja a sikert, mert az emberekkel való munka során nem lehet megjósolni, mi fog kialakulni a pszichoterápia során.
