Kognitív viselkedési terápia

Kognitív viselkedés terápia (CBT) (szinonima: kognitív-viselkedésterápia) a pszichoterápiás módszerek egyike és a viselkedésterápia egyik formája. Magatartás alatt terápia a módszerek sokfélesége pszichoterápia. A cél az attitűdök, a gondolkodási szokások, valamint a rosszul adaptív vagy diszfunkcionális viselkedések megváltoztatása, mint a szorongás, kényszeres gondolatok vagy cselekedetek, étkezési és szexuális rendellenességek vagy depressziós rendellenességek. Például egy másik viselkedési forma terápia terápiás konfrontáció szorongást kiváltó helyzetekkel (konfrontációelmélet), pl tériszony (klausztrofóbia). Alapján alakították ki a viselkedésterápiát tanulás elmélet, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a hibás tanulási folyamatok vezet pszichopatológiai szindrómákhoz. E következtetés továbbfejlesztéseként a modern kognitív viselkedésterápia 1960 körül népszerűségre tett szert. A megismerés (lat. cognoscere: „felismerni”) kifejezést németül „Erkenntnis” néven fordítják, és intrapszichés gondolattartalmat ír le. Ez az egyén gondolkodási folyamata vagy a mentális feldolgozási folyamat az ismeretekre, az új információkra vagy tanulás tartalom. A megismerések a következő változókat tartalmazzák, és érzelmek befolyásolják őket:

  • Az értékelések
  • Gondolatok
  • beállítások
  • hitek

Így nem konkrét események vagy élethelyzetek az oka mentális betegségek, hanem hibás megismerések vagy irracionális gondolkodásmódok. Ezek adják a kognitív terápiás kiindulópontját viselkedésterápia.

Jelzések (alkalmazási területek)

A kognitív viselkedésterápia klasszikus javallata általában depresszió. Egyéb indikációk:

  • Szorongás és pánikbetegségek
  • vizelési kényszer gyermekeknél (akaratlan nedvesítés 4 éves kor után).
  • Étkezési rendellenességek - pl anorexia nervosa (étvágytalanság).
  • Érzelmileg labilis személyiségzavar (borderline személyiségzavar).
  • Álmatlanság (alvászavarok)
  • Szexuális rendellenességek
  • Specifikus fóbiák - pl arachnofóbia (félelem a pókoktól).
  • Szomatizációs rendellenességek (mentális rendellenesség, amely fizikai (szomatikus) tünetekben nyilvánul meg).
  • Addiktív rendellenességek - pl alkohol visszaélés (alkoholfüggőség).
  • Tic gyermekeknél (a tikok hirtelen visszatérő motoros vagy vokális megnyilatkozások, például rángatózás).
  • A szociális magatartás képzése - például fogyatékkal élőknél a társadalmi funkciók javítása érdekében.
  • Obszesszív-kényszeres rendellenességek - pl. Kényszeres mosás.

Ellenjavallatok

A kognitív viselkedésterápia (CBT) megköveteli a kognitív képességek szintjét, ezért a kisgyermekek vagy súlyos kognitív deficitben szenvedők, mint pl. demencia, nem kezelhető. Ezenkívül ellenjavallatként felmerül minden olyan helyzet, amelyben a beteg kognitív képessége átmenetileg károsodik; ezek közé tartozik az akut pszichózis, Például.

Az eljárás

A kognitív viselkedésterápia eredete többek között AT Beck pszichoterapeuta munkájára vezethető vissza, akinek elmélete a depressziós tünetek enyhítésén alapult a diszfunkcionális gondolkodási minták megváltoztatásával. Például a depressziós betegeket arra utasítják, hogy gondolkodjanak el az önfelfogásról az önmegsemmisítés és a gondolati láncok tekintetében, és vizsgálják meg őket megfelelőségük vagy irracionalitásuk szempontjából. Ezt követően alternatívákat és új gondolkodásmódokat dolgoznak ki a pácienssel együtt a téves megismerések ellensúlyozása érdekében. Különböző technikák használhatók e cél elérésére:

  • Asszertivitási tréning - Az asszertivitási tréning keretében a félelmetes helyzet megoldása érdekében készségeket tanulnak meg például szerepjátékok segítségével.
  • Gondolatmegállítás - Ezt a technikát alkalmazzák például a rögeszmés-kényszeres betegség: A beteget utasítják, hogy ellenálljon a rögeszmés gondolatok vagy kényszeres impulzusok erőltetésének azzal, hogy hangosan kimondja a „stop” -ot.
  • Dekatasztrofizálás - alternatív tanfolyamok rámutatása a félelmetes helyzet féltett katasztrofális kimenetelére.
  • Kognitív szerkezetátalakítás - az automatizált gondolkodásmód tudatosítása: Például egy beteg, akitől fél repülő tudomásul veszik a repülőgép-összeomlás viszonylag alacsony kockázatát.
  • Modell tanulás - tanulás más betegektől a csoportterápiában.
  • Problémamegoldó gyakorlatok - problémamegoldó stratégiák elsajátítása.
  • Önverbalizáció - Magának a betegnek a pozitív önutasítása („Meg tudom csinálni”).
  • Újraterjesztés - Negatív hozzárendelés megváltoztatása, azaz például a belső hozzárendelésről a külső hozzárendelésre váltás. Például, ha a beteg úgy gondolja, hogy csak a helytelen viselkedése okozott helyzetet, az belső tulajdonítás. Ha a páciensnek sikerül meggyőznie arról, hogy mások helytelen viselkedése vagy külső tényezők is okozták a helyzetet (külső tulajdonság), a tünetek enyhülését okozhatja.

A kognitív viselkedésterápia időtartama a beteg egyéniségétől függően változik. A legtöbb esetben a terápiát egy órán keresztül folytatják, az elején hetente kétszer, később pedig hetente egyszer. Általában 25 ülést hagynak jóvá kezdetben, gyakran a betegek legfeljebb egy évig pszichoterápiás kezelésben vannak. A munkamenet elején megfogalmaz egy konkrét célkitűzést; továbbá mind a retro, mind a leendő munkamenet komponensei benne vannak. Gyakran a „házi feladatot” bízzák meg és tükrözik a következő foglalkozáson. A következők a kognitív viselkedésterápia variációi és formái:

  • Problémamegoldó kezelés
  • Sématerápia - a tanult alapsémák elméletén alapul, amelyek az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítését szolgálják, és ezáltal irányítják az emberek viselkedését.
  • Önkontroll terápia
  • Szociális készségek oktatása
  • Viselkedésmódosítás
  • Magatartási családterápia

Lehetséges szövődmények

Kognitív viselkedésterápiával általában nem várható szövődmény. Ha a párkapcsolat a terápia tárgya, akkor a kognitív viselkedésterápia eredményeként következményei lehetnek a párkapcsolatra. További megjegyzések

  • Betegek pánikbetegség akiket kognitív viselkedésterápiával (CBT) sikeresen kezeltek, megváltozott aktivitás mutatkozott a agy a pánikkal kapcsolatos szópárokat feldolgozó terület a mágneses rezonancia képalkotás során. KÖVETKEZTETÉS: A KVT megszakítja azokat az asszociációkat, amelyek tünetiek a betegek számára pánikbetegség.
  • Úgy tűnik, hogy a KVT csökkenti az önkárosító viselkedés megismétlődésének előfordulását (öngyilkosságokkal jár).
  • Az első pszichotikus epizódban szenvedő serdülőknél a KVT önmagában vagy antipszichotikumokkal kombinálva enyhíti a serdülőkori tüneteket:
    • Csak az antipszichotikumok, a PANSS (pozitív és negatív szindróma skála) összesített pontszáma 6.2 ponttal csökkent hat hónap után
    • Pszichoterápia 13.1 ponttal, kombinált terápiával pedig 13.9 ponttal.