Rövid áttekintés
- Tünetek: vörös fej, erős fejfájás, nyomás a fejben, orrvérzés, hányinger, hányás, remegés; hipertóniás vészhelyzetben: mellkasi szorító érzés, légszomj, zsibbadás és látászavarok
- Okok: fennálló magas vérnyomás súlyosbodása (esetleg a gyógyszeres kezelés abbahagyása miatt), ritkábban egyéb betegségek, mint veseműködési zavar vagy hormontermelő szervek betegsége, kábítószerrel való visszaélés, alkoholmegvonás
- Kezelés: Vérnyomás monitorozás azonnali, de fokozatos vérnyomáscsökkentéssel gyógyszeres kezeléssel (ambuláns vagy fekvőbeteg); sürgősségi esetben azonnali vérnyomáscsökkentés szoros vérnyomás monitorozással az intenzív osztályon
- Vizsgálatok és diagnózis: Fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, szükség esetén vér- és vizeletvizsgálat
- Lefolyás és prognózis: Azonnali kezeléssel a prognózis általában jó, és a vérnyomás 24 órán belül normalizálódik; vészhelyzetben, a szervkárosodás mértékétől függően
- Megelőzés: Rendszeres vérnyomásmérés és gondos gyógyszerszedés
Mi az a hipertóniás krízis vagy hipertóniás vészhelyzet?
Hipertóniás krízisben a vérnyomás nagyon gyorsan a kritikus szintre emelkedik. Ezek meghaladják a 230 Hgmm-t (azaz Hgmm-t) a szisztolés vérnyomás és a 130 Hgmm-t a diasztolés vérnyomás esetében. Normális esetben az egészséges vérnyomás 120-80 Hgmm között van.
Ezzel szemben hipertóniás vészhelyzetben életveszély áll fenn, mivel szervkárosodás már bekövetkezett. Fennáll azonban annak a lehetősége, hogy a hipertóniás krízis – különösen, ha nem kezelik időben – gyorsan hipertóniás vészhelyzetté alakulhat.
Mik a hipertóniás krízis tünetei?
A hipertóniás krízis nem mindig okoz egyértelmű tüneteket. Különösen azoknál az embereknél, akiknek már egy ideje magas a vérnyomása, a tünetek gyakran nem jellemzőek. A következő tünetek hipertóniás kisiklásra utalhatnak:
- Vörös fej
- Fejfájás vagy erős nyomás a fejben
- Hányinger és hányás
- orrvérzés
- Erős remegés
Hipertóniás vészhelyzetben a tünetek nyilvánvalóbbak. Például a következők fordulnak elő
- Hirtelen szorító érzés a mellkasban (angina pectoris)
- Légzési nehézség orrhanggal (a tüdőben felgyülemlett víz miatt), légszomj (apnoe)
- Látási zavarok
- Zsibbadtság
Mi okozza a hipertóniás krízist?
A hipertóniás krízisnek számos oka lehet. Általában fennálló magas vérnyomással (primer vagy másodlagos artériás hipertónia) összefüggésben fordul elő, ami néha a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés hirtelen abbahagyásával jár együtt.
Hasonlóképpen, a hormontermelő szervek bizonyos betegségei miatt hirtelen nagy mennyiségű vérnyomást indukáló hírvivő anyag szabadul fel, ami miatt a vérnyomás perceken belül veszélyes szintre emelkedik. Ez előfordulhat például feokromocitómában (a mellékvesevelő daganata).
Ritkábban az alkohol megvonása vagy a kábítószerrel való visszaélés (kokain, amfetaminok) vezet vérnyomáskrízishez.
Hipertóniás krízis esetén azonnal forduljon orvoshoz
Hipertóniás krízis gyanúja esetén fontos, hogy azonnal cselekedjünk! Csak így lehet megelőzni az esetleges szervkárosodást. Általában az orvosok kezdetben kórházban (fekvőbetegként) figyelik a hipertóniás kisiklású beteget.
A kezelésre vérnyomáscsökkentő gyógyszereket használnak, amelyek lassan csökkentik a vérnyomást. Ugyanakkor az orvos szorosan figyelemmel kíséri, hogy a vérnyomás csökken-e. A kezelés célja a vérnyomás hatékony csökkentése 24 órán belül nem kritikus szintre. Lehetőség van arra, hogy a gyógyszert otthon, azaz ambulánsan, például a háziorvos beadja.
Hipertóniás vészhelyzet esetén azonnal hívja a sürgősségi orvost (112-es segélyhívó)!
Hogyan lehet felismerni a hipertóniás krízist?
Általában a sürgősségi orvoshoz vagy a háziorvoshoz kell fordulni hipertóniás krízis esetén. Először fizikálisan megvizsgálják a pácienst, és megmérik a vérnyomását. A legtöbb esetben ez lehetővé teszi számukra, hogy megállapítsák és megerősítsék, hogy a vérnyomás magas.
A páciens fizikai állapotától és a fennálló tüneteitől függően további vizsgálatokra lehet szükség, különösen, ha már fennálló állapotok állnak fenn. Például az orvosok általában vér- és vizeletmintát vesznek.
A tesztekről bővebben a Hipertónia című cikkben olvashat.
Meddig tart a hipertóniás krízis?
A hipertóniás krízis prognózisa lényegesen jobb, mint a hipertóniás vészhelyzet esetén. Általában gyógyszeres kezeléssel a vérnyomást a szükséges időn belül (kb. 24 órán belül) sikeresen le lehet csökkenteni anélkül, hogy a szerveket károsítanánk.
Hipertóniás vészhelyzetben fontos a vérnyomás azonnali és nagyon kontrollált csökkentése. A prognózis attól függ, hogy sikerült-e helyreállítani a szervek működését, vagy elkerülni a másodlagos károsodást (pl. szélütés, vese- vagy szemkárosodás miatt).
A hipertóniás krízis elkerülhető
Hipertóniás krízis általában akkor következik be, amikor a meglévő magas vérnyomás rosszabbodik. Ez megelőzhető, ha az érintettek vagy maguk rendszeresen ellenőrzik vérnyomásukat, vagy ellenőriztetik orvossal. Fontos az is, hogy a felírt gyógyszereket gondosan szedje.
