Szívbillentyű betegségek

Bevezetés

Összesen négyen vannak szív szelepek, amelyek mindegyike különböző okokból két irányban károsodhat. A négy szív szelepek biztosítják, hogy a szív megfelelően megtelt a kikapcsolódás szakasz és hogy az vér a kilökési szakaszban a megfelelő irányba pumpálható. Végső soron gyakorlatilag ott vannak, hogy biztosítsák vér csak egy irányba pumpálják.

In szív szelepbetegség, megkülönböztetik a szűkületet és az elégtelenséget. Szűkület esetén a szívszelepek ne nyissa ki teljesen, így kevesebb vér kiutasítható. Ez a szívbillentyű szintjének szűkülését eredményezi.

Ennek eredményeként a vér felhalmozódik a szűkített szelep előtt, és megnövelt nyomást kell alkalmazni a vér további pumpálására. Az elégtelenség viszont gyakorlatilag szivárgás - a szelep nem záródik szorosan, így a vér beszivároghat a ténylegesen zárt szelepen. A szűkület és az elégtelenség egyaránt jobban megterheli a szívet.

A megnövekedett erőfeszítés miatt a szívizmok megvastagodnak, és kompenzációs intézkedésként a szív kamrái megnagyobbodnak. Egy nagyobb szívnek több oxigént és tápanyagot kell biztosítania, mint egy egészséges szív. Hosszú távon a szívizmok ellátása nem elegendő, és szívelégtelenség alakul ki. Szívelégtelenség esetén a szív már nem képes megbirkózni az igényekkel, és nem képes a szervezetet elegendő oxigénben gazdag vérrel ellátni. A szívbillentyű szűkülete és elégtelensége az ember életében eljuthat, például gyulladás során (endokarditisz = a szív belső bőrének gyulladása, amely a szívszelepek) vagy a szívbillentyűk meszesedése, vagy veleszületett rendellenességről van szó.

A négy szívbillentyű működése és anatómiája

Összesen négy különböző szívszelepek: Aorta szelep, tüdő szelep, tricuspid szelep és a mitrális szelep Az mitrális szelep a szív bal oldalán és a tricuspid szelep a szív jobb oldalán választja el a pitvarokat a kamráktól. A szív kitöltési szakaszában a szívelernyedés, mindkét szelep nyitva van, így a test keringéséből származó vér a pitvarokon keresztül a kamrákba áramolhat.

A kidobási szakaszban a szisztolét, mindkét szelep zárva van, így a vér nem folyhat vissza az pitvarok felé. A másik két szelep, az aorta és a tüdő, a szív két kijáratánál található. A tüdő szelep a jobb kamrában található.

Átjárót jelent a jobb kamrától a pulmonális keringés Az tüdő szelep az átjáró a jobb kamrából a pulmonális keringés, amelyen át áramlik az oxigénben szegény vér, amely azután oxigénnel dúsul a pulmonalis keringés Az aorta szelep a szív bal kamrájában található.

Keresztül aorta szelep, az oxigénben gazdag vért pumpálják a bal kamra a test keringésébe. Az aorta- és a pulmonalis szelepek a kikapcsolódás fázisban, hogy a szív először elegendő nyomást tudjon kitölteni és felépíteni. A kidobási szakaszban ezek a szelepek nyitva vannak.

Az oxigénben szegény, vénás vér tehát a test keringéséből áramlik a jobb pitvar, onnan a tricuspid szelep a jobb kamrába. A pulmonalis szelepen keresztül a vér eléri a pulmonális keringés, ami végül az bal pitvar. A vér, immár oxigénnel dúsítva, átáramlik a mitrális szelep a bal kamrába és onnan az aorta szelepen keresztül be az aorta, azaz a test artériás keringése.

Ezután a vér oxigénnel és tápanyagokkal látja el a szerveket, izmokat stb. A szívszelepeknek két típusa van: a zsebes és a vitorlas szelepek.

Az aorta szelep és a pulmonalis szelep a zsebszelepekhez tartozik. A tricuspid szelep és a mitrális szelep viszont a vitorla szelepekhez tartozik. A zsebszelepek három félhold alakú zsebből készülnek, és az anyag megfelel a szív belső bőrének.

Az aorta és a pulmonalis szelepek hasonló felépítésűek, de az aorta szelep nagyobb és vastagabb, mert nagyobb nyomásnak van kitéve a szív bal részén, mint a pulmonalis szelep. A háromfejű szelep három vitorlából áll, míg a mitrális szelep (más néven kétfejű szelep) két vitorlából áll. A két szelep neve ebből származik.

A szelepek egyedi vitorlái finom ínszálakon keresztül kapcsolódnak az úgynevezett papilláris izmokhoz, amelyek viszont a szívkamrába nyúlnak ki. A vitorlaszelepek rögzítésének módja megakadályozza az egyes vitorlák behatolását az átriumba, miközben a kamra vérrel teli van. A következőkben az egyes szívbillentyűk szűkületéről és elégtelenségéről lesz szó részletesebben.Aorta szelep stenosis a leggyakoribb szívbillentyű-betegség.

Néha, aorta szelep stenosis kombinálva van mitralis szelep elégtelenség. A legtöbb esetben szerzett ok, például gyulladás vagy meszesedés. A meszesedés gyakran magas korban következik be.

Ez egy degeneratív folyamat, amelynek eredményeként a szűkület fokozódik, és a szív egyre feszültebbé válik. A meszesedés a megszerzés leggyakoribb oka aorta szelep stenosis. A 75 évesnél idősebb betegek körülbelül három-öt százaléka meszesedés következtében aorta szelep-szűkületben szenved.

Magas vérnyomás, dohányzás, emelkedett vér lipidszint és cukorbetegség elősegítik mind a meszesedést hajók és a szívbillentyűk megfelelő meszesedése. Ez a szelep mozgékonyságának csökkenéséhez vezet, így az már nem tud teljesen kinyílni. A veleszületett aortabillentyű szűkületét okozhatja például az, hogy a szokásos három szelepzseb helyett csak két zseb jött létre.

Ha ezután meszesedést adunk hozzá, szűkület alakulhat ki. Ha az aorta szelep szűkülete van, ez a betegség bizonyos fokától kezdődően különböző tünetekkel jár, hasonlóan a közelgő tünetekhez szívroham. Egyrészt a feszültség érzése lehet mellkas or mellkasi fájdalom (angina pectoris), valamint szédülés vagy akár ájulás.

(Átmenetileg túl alacsony vérnyomás, így a agy ideiglenesen nem lehet elegendő vérrel ellátni). Szintén jellemzőek a légszomj vagy az enyhe légszomj. Mindezek a tünetek általában fokozott stressz esetén jelentkeznek.

Ha a szűkület mértéke növekszik, a tünetek enyhe fizikai megterhelés során is jelentkeznek. Ezek a tünetek azonban nem specifikusak az aorta szelep szűkületére, hanem más szelepbetegségeknél is előfordulhatnak. Gyakran az aortabillentyű szűkületét vagy a szelepbetegséget általában nem észlelik, mert csendesen, azaz tünetek nélkül jelentkezik.

De hogyan magyarázzák ezeket a tüneteket? A szűkület miatt az oxigénben gazdag vért fokozott nyomással kell a bal kamrából pumpálni az aorta. Bizonyos fokú károsodás után a vér a bal kamrában marad.

Ennek eredményeként a következő fázisban több vér halmozódik fel a bal kamrában, ami nagyobb terhelést eredményez. A szívizom kompenzatív módon megvastagszik, és a kamra hosszú távon végül nagyobb lesz. Egy bizonyos ponton a szív már nem képes elegendő oxigénnel ellátni, ami a fejlődését eredményezi szívelégtelenség.

Ha súlyos aorta stenosis, amely tünetekkel is megnyilvánul, a szelepet ki kell cserélni. A szelepcsere helyett az aorta szelepet is „fel lehet robbantani” egy kis léggömb segítségével, amelyet egy ágyékedényen keresztül előre tolnak a szív felé, majd felfújják a szív szelepének helyzetében, hogy teljesen ki lehessen tölteni. újra kinyílt. Ban ben aorta szelep elégtelensége, a szelep nem záródik be megfelelően a kikapcsolódás fázis, így a vér, amelyet korábban a test keringésébe pumpáltak, visszaáramolhat a bal kamrába.

Ha a szívnek a következő ciklusban vissza kell pumpálnia a vért a test keringésébe, akkor nagyobb térfogat gyűlt össze. Ez azt jelenti, hogy a szívnek nagyobb erőt és nyomást kell kifejtenie. A megnövekedett nyomás következtében a kamrák nagyobbak lesznek és az izomréteg megvastagszik, mint a aorta stenosis.

Az aorta szelep elégtelenségét általában gyulladás okozza (endokarditisz). A gyulladást okozhatja például bakteriális fertőzés, meszesedés, reumás megbetegedés láz (ami manapság ritka) vagy az autoimmun betegség lupus erythematosus. A bakteriális fertőzés kockázata megnő, ha a szelepek már sérültek.

Veleszületett aorta elégtelenség csak nagyon ritkán fordul elő. A legtöbb esetben a betegek aorta szelep elégtelensége ne tapasztaljon semmilyen tünetet, mivel ez általában fokozatos folyamat, amelyhez a szív alkalmazkodni tud. Bizonyos esetekben a betegek fokozott szívverést (szívdobogást) észlelhetnek.

Ha azonban a aorta szelep elégtelensége akut, például ha gyulladásos folyamat során letépnek egy zsebet, súlyos tünetek jelentkezhetnek. Ha az elégtelenség akutan fordul elő, a szív nem képes növekedni, és a vér a tüdő- és testkeringés. Ez vezethet tüdőödéma, valamint az alsó lábak ödémája (folyadékretenció a szövetben).

Tünetileg ez elsősorban légszomj formájában nyilvánul meg. A szűkülettel szemben a szeleppótlás mellett más terápiás módszerek is rendelkezésre állnak az elégtelenség esetén. A szelep cseréje előtt megkísérelhetõ a szelep bizonyos mértékû sérüléssel történõ rekonstrukciója, hogy az ismét megfelelõen becsukódjon. Ha mitrális szelep stenosis jelen van, a vér nem tud kellőképpen áramlani a bal pitvar a bal kamrába, mert a szelep nem nyílik ki teljesen.

A bal pitvarezért megnövekedett nyomást és ennek megfelelően fokozott izommunkát kell alkalmazni a teljes vérmennyiség bal kamrába pumpálásához. A mitrális szelep szűkületének megszerzett okai lehetnek gyulladás vagy degeneratív folyamatok is - a tipikus ok azonban 99% -ban reumás láz, ellentétben a többi szelepbetegséggel. De veleszületett okok kiválthatják a mitrális szelep szűkületét is.

A szűkület miatt a vér felhalmozódik a bal kamra a bal pitvarban. Ha a szív nem képes irányítani a helyzetet, akkor a vér visszaállhat a pulmonalis keringés. A beteg ezt légszomjként érzékeli.

Hosszú távon a nyomás be a pulmonalis keringés emelkedik, ami általában nagyon alacsony, így a jobb szív nehezen szivattyúzza tovább a vért. Ez jobbra vezet szívelégtelenség. A bal pitvarban a krónikus nyomásnövekedés szintén oda vezethet pitvarfibrilláció, ami növeli a vérrögképződés kockázatát, amelynek eredményeként a ütés vagy tüdő embólia.

Ha a szűkület annyira előrehaladott, hogy szívelégtelenség fordul elő, a fő tünetek a légszomj és a fáradtság. A test elmaradt vérének következtében folyadékfelhalmozódás következik be az alsó lábszáron, a vénák a nyak torlódások vannak, és torlódások fordulhatnak elő a máj. Ezen kívül egy éjszakai és néha véres köhögés előfordulhat.

Ha a szelep tünetessé válik, a szívelégtelenség gyógyszeres kezeléssel kezelhető. Lehetséges azonban egy műtéti szelepcsere is. Mint a aorta stenosis, léggömb dilatáció is lehetséges.

A múltban, mitrális szelep stenosis a reumatikus betegségben viszonylag gyakori volt láz, amelyet skarlátvörös vagy streptococcus fertőzés okozhat. Mivel a gyógyszer időközben fejlettebb és a fertőzések általában korai antibiotikum-kezeléssel kezelhetők, mitrális szelep stenosis nagyon ritkává vált. Mitrális szelep elégtelenség az aorta szelep szűkülete után a második leggyakoribb szelep betegség.

Ennek eredményeként csökken a mitrális szelep zárásának képessége a bal kamra és a bal pitvar. A szivárgás lehetővé teszi a vér visszatérését a bal pitvarba az ejekciós fázis során. Ez a bal pitvar térfogati törzsét eredményezi.

Ugyanakkor ugyanakkor a következő töltési fázis során több vért pumpálnak a bal kamrába, így a bal kamra térfogata is megfeszül. Végül a vér visszahúzódhat a pulmonalis keringésbe, és szívelégtelenség alakul ki. A tünetek hasonlóak más szelepbetegségek tüneteihez: Csökkent teljesítmény, fáradtság, fáradtságos légszomj és szívbotlás.

Néha pitvarfibrilláció szintén előfordulhat. Mitrális szelep elégtelenség akut és krónikus betegség Az krónikus betegség hosszú ideig klinikailag hallgat, és a tünetek csak alattomosan jelentkeznek.

Akut betegségben a tünetek gyorsan megjelennek. Az akut mitrális szelepelégtelenség oka például a szelepek bakteriális fertőzése (endokarditisz) a zsebszelepek és / vagy az ínvarratok megsemmisülésével. A során szívroham, a papilláris izmok, amelyek szintén elengedhetetlenek a vitorlaszelepek működéséhez, elszakadhatnak.

A krónikus elégtelenség leggyakoribb oka a mitrális szelep kiemelkedése a bal pitvarba (mitrális prolapsus), amelyet általában megakadályoz az ínszálakból és a papilláris izmokból történő szuszpenzió. A kiemelkedés miatt a szelep nem tud megfelelően záródni. Az endocarditis, a szívkoszorúér-betegség, az autoimmun betegségek vagy az étvágycsökkentők alkalmazása szintén provokálhatnak a krónikus betegség.

Mielőtt a szelepet tüneti mitralis szelepelégtelenségben cserélné ki, először a szelepet műtéti úton rekonstruálják. Míg más szelepbetegségeket gyakran elsajátítanak, a pulmonalis szelep szűkülete általában veleszületett. A pulmonalis szelep szűkületében a pulmonalis szelep nem nyílik meg teljesen, így a vér a jobb kamrában lévő szelep előtt halmozódik fel.

Ez nyomáshoz vezet a jobb kamrában. A szelepzavar általában hosszú ideig tünetmentes és csak súlyosabb károsodással jelentkezik mellkasi fájdalom (angina pectoris), légszomj és alkalmanként ájulási varázslatok (syncope). A tünetek a jobb szívelégtelenség során jelentkeznek. A legtöbb esetben egy kis behelyezett ballonnal próbálják kitágítani a szívbillentyűt, hogy az ismét teljesen kinyílhasson.

A ragasztott szelepeket így fel lehet fújni. Ezt a műveletet már elvégzik a gyermekeknél, mivel a pulmonalis szelep szűkület gyakran előfordul gyermekkor. Műtétre van szükség, ha a szelep nyitási területe szigorúan korlátozott.

Ha a károsodás csak csekély, az érintettek általában tünetmentesek maradnak felnőttkorukig. Ha a szelep már túl súlyosan sérült, akkor a ballon dilatáció helyett mesterséges szelepet kell behelyezni. Ban ben gyermekkor, az ember megpróbálja elkerülni a szelepcserét, mert az új szelep nem úgy nő, mint a test saját szelepe, és így idővel már nem képes kielégíteni a test igényeit.

Ha a tüdőszelep a töltési fázis alatt nincs teljesen bezárva, a vér a pulmonalis keringésből áramolhat vissza a jobb kamrába. Ennek eredményeként a következő kilökő szakaszban a jobb kamrának fokozott erőt kell alkalmaznia, hogy nagyobb térfogatot pumpáljon a tüdő keringésébe. Hosszú távon a szív jobb fele megnagyobbodik, és jobb szívelégtelenség alakul ki.

A legtöbb esetben a pulmonalis szelep elégtelenség tartósan tünetmentes betegség. Okozhatja például endocarditis, reumás láz, trauma a műtét során, vagy veleszületett lehet. A legtöbb esetben azonban a tüdő keringésében megnövekedett nyomás okozza.

A pulmonalis szelep elégtelensége gyakorlatilag a test egy módja a tüdő keringésében lévő nyomás csökkentésére, mert a szivárgás miatt kevesebb vér van a pulmonalis keringésben. A tüdőszelep elégtelenségét csak másodlagosan kezelik. Az elsődleges cél a tüdő keringésében megnövekedett nyomás okának kezelése.

Amint a pulmonális nyomás normalizálódik, a pulmonalis szelep elégtelensége is általában visszahúzódik. A pulmonalis szelepet ritkán cserélik ki. Ezt figyelembe veszik, amikor a szívelégtelenség tünetei már előfordulnak.

A háromfejű szelep szűkülete az egyik ma már ritka szelepbetegség. Általában a reumatoid endocarditis váltja ki, amely ma már jól kezelhető. A szűkület bekövetkezésekor általában egy másik szelephibával együtt fordul elő - ez vonatkozik a tricuspidális szelep elégtelenségére is.

Így a tricuspidis szelep szűkülete gyakran mitrális szelep vagy az aorta szelep szűkületével kombinálva fordul elő. A tricuspidis szelep szűkület azonban veleszületett is lehet, vagy különféle betegségek, például pl Fabry-kór, Whipple-kór vagy karcinoid (hormontermelő tumor). A tricuspidis szelep szűkülete miatt a vér nem tud teljes mértékben áramlani a jobb pitvar hoz jobb kamra a töltési szakaszban.

Ennek eredményeként a jobb pitvar. Ennek következtében a vért a vénás rendszer képezi, és végül jobb szívelégtelenséghez vezet. Ha tricuspidis szelep-szűkület és mitrális szelep-szűkület fordul elő, a tüdőnyomás általában nem növekszik.

A tricuspidis szelep szűkülete ugyanis megakadályozza, hogy túl sok vér áramoljon a tüdő keringésébe, így a nyomás a mitrális szelep szűkületének ellenére sem nő jelentősen. A tricuspidis szelep szűkületének tehát prognosztikailag kedvező hatása van a meglévő mitrális szelep szűkületére. Általános szabály, hogy ha a háromfejű szelep tünetessé válik, akkor rekonstruálható, és a szelepcsere nem szükséges.

Mint fentebb említettük, a tricuspidis szelep betegsége ritkán fordul elő elszigetelten. A tricuspidis szelepelégtelenség kiváltó oka általában nem veleszületett, hanem másodlagos a bal szív szelephibájához képest. Ha az aorta- vagy mitrális szelep károsodik, a vér visszahalmozódik a jobb szívbe, így a jobb szívfal, beleértve a szelepet is, fokozott nyomásnak van kitéve.

A szívszelep gyűrűje, amelyhez az egyes vitorlák kapcsolódnak, szét van tolva. Ezáltal a vitorlák egymástól távolabb állnak, és már nem záródhatnak le teljesen. Tüdő embólia hasonló hatása van, ami szintén a jobb szív nyomásának növekedését okozza.

Csakúgy, mint a többi szelephibánál, az endocarditis vagy az ínfonal vagy a papilláris izom szakadása is felelős lehet. Ezáltal a tricuspidis szelep fertőzése általában csak legyengült embereknél fordul elő immunrendszer. Tünetileg a tricuspidis szelep elégtelensége torlódáshoz vezethet a test keringésében. Attól függően, hogy a szelep mennyire sérült meg, lehetséges a szelep rekonstrukciója, valamint a szelep cseréje.