Hemangioma a csecsemőben
Az összes hemangioma legtöbbje, mégpedig körülbelül háromnegyede csecsemőkorban fordul elő. Születéskor a hemangioma gyakran még nem látható jól, és csak a méret növekedése az első életévben teszi a hemangioma látható. A csecsemőkorban előforduló hemangiómák gyakori előfordulása azzal magyarázható, hogy embrionális daganatról van szó.
A hemangioma, más néven haemangioma, tehát olyan sejtekből áll, amelyeket az emberek csak embrionális periódusukban és csecsemőkorukban termelnek. Az összes csecsemő körülbelül három-öt százaléka érintett. A koraszülöttek húszszor gyakrabban érintettek, mint az érett csecsemők.
A legtöbb csecsemőnél az első lépés az, hogy megvárják és megnézik, hogyan hemangioma kialakul, mivel sok hemangioma visszafejlődik az élet első éveiben, és a hemangioma nem degenerálódik rosszindulatúan. A csecsemő kezelésére akkor van szükség, ha a hemangioma különösen nagy, vagy ha a lokalizáció kedvezőtlen. Csecsemőknél és kisgyermekeknél a béta-blokkoló propanolollal végzett gyógyszeres kezelés jóváhagyott, amely hozzájárulhat a regresszióhoz.Vér a szivacsok általában teljesen fájdalommentesek a csecsemő számára, és nem korlátozzák őt a mindennapi életben.
A hemangioma formái
A hemangioma egyik formája az ún hajszálcsöves hemangioma. A kapillárisokból származik, a legkisebb vér hajók az emberi testben. A kapillárisok finom hálózatot képeznek a test szerveiben és szöveteiben, és lehetővé teszik az oxigén és a tápanyagok cseréjét vér és a testszövet.
Az összes vaszkuláris daganat hozzávetőlegesen 30-40 százaléka osztályba sorolható hajszálcsöves hemangiomák. A hajszálcsöves a hemangioma élénkpiros és kissé megemelt érhálózatként jelenik meg a bőrön. Nagyon gyakran fordul elő (200 születésből egy) és általában röviddel a születés után.
Az élet első hónapjaiban a kapilláris hemangioma gyakran növekszik. A haemangioma több mint 70 százaléka azonban 7 éves korára teljesen visszafejlődik. A komplikáció nélküli hemangiomák esetében a kezelés nem szükséges.
Ha azonban a kapilláris hemangioma az arcon vagy a fenéken vagy a genitális területen lokalizálódik, akkor a kezelést korán el kell kezdeni. A terápia elvégezhető lézertechnikával vagy hidegterápiával (kriogenika). Nagyon nagy haemangioma esetén kemoterápiás gyógyszerekkel történő kezelés (gátolja a sejtek növekedését), kortizon vagy béta-blokkolókkal (alacsonyabb vérnyomás és hat a haemangioma bizonyos receptoraira is hajók) használható.
Nagyon ritka esetekben sebészeti beavatkozásra is szükség lehet. Az úgynevezett kavernosus hemangioma vagy cavernoma bizonyos esetekben már a születéskor látható, de gyakrabban az élet első napjaiban alakul ki. A cavernoma egy élénkpiros érrendszeri rendellenesség, nagy érüregekkel.
A bőrrétegtől függően, amelyben egy cavernoma fordul elő, bőr-, bőr-szubkután vagy szubkután hemangioma besorolású. Az összes cavernoma körülbelül 80 százaléka önállóan visszafejlődik. A kavernás hemangiomák erősen vérezhetnek, ami a hemangioma ezen formájának veszélyes szövődménye.
A nagy cavernómák növekedési problémákat okozhatnak a gyermekek karjában vagy lábában. Ezekben az esetekben korai terápiát kell kezdeni. A kavernás hemangioma könnyen kezelhető, ezért manapság általában kezelik.
Cavernoma a központban is előfordulhat idegrendszer, azaz a agy or gerincvelő. Ez kiválthatja az epilepsziás rohamokat vagy a neurológiai hiányokat (pl. Bénulás, érzékszervi rendellenességek stb.). A kavernás hemangioma legsúlyosabb szövődménye az agyvérzés.
A cavernoma méretétől függően a vérzés valószínűsége évente 1-10 százalék. Ha vérzés lép fel, vagy ha epilepsziás rohamok fordulnak elő, amelyek másképpen nem kezelhetők, akkor a agy műtéttel eltávolítják. Ilyen művelet általában nem ajánlott tünetmentes leletek esetén.
A hemangioma fontos speciális formája a kavernás hemangioma. A szklerotizáló hemangioma különösen középkorú felnőttkorban fordulhat elő. A haemangioma ezen formája egy centiméter nagyságú, viszonylag mozgékony csomópont a bőrben (dermis) vagy subcutisban (subcutis).
A szklerotizáló hemangioma lassan növekszik, és a bőr jóindulatú daganatának számít. A test bármely bőrrészén előfordulhat, de előnyösen a végtagokon fordul elő. A szklerotizáló hemangioma kezelése nem feltétlenül szükséges.
A haemangioma azonban sebészileg nagyon könnyen eltávolítható az érintett kérésére. Az esetek körülbelül öt százalékában a szklerotizáló hemangioma kiújulása (visszaesése) fordulhat elő. Elvileg a hemangioma bárhol előfordulhat, ahol hajók futni is.
Ezért nem ritka, hogy a hemangiomák a agy. Ezek az angiomák nem mind vezetnek a tünetek kialakulásához. Ez azonban nagyban függ a mérettől és a pontos lokalizációtól.
Így enyhe tünetek, mint pl fejfájás vagy szédülés alakulhat ki, de ezeket kisgyermekeknél gyakran nem lehet diagnosztizálni. Viszont látásromlás, érzékenységi rendellenességek, beszédzavarok, emlékezet rendellenességek és egyéb neurológiai hiányosságok is lehetségesek a hemangioma általi elmozdulás következtében. Egy másik ok az, hogy a gyengébb érfal a hemangioma területén nem teszi lehetővé vérnyomás építeni olyan magasra, amennyi a környező területek megfelelő ellátásának biztosításához szükséges.
Így ezek a tünetek a terápia egyértelmű jelzését jelentik. A pontos helytől függően különböző terápiás lehetőségek, például sugárzás, embolizáció (= a hemangioma bezárása) és műtéti beavatkozás lehetséges. A hemangioma a szem pályáján is előfordulhat. A pálya egy körülvett terület koponya csontok amelyben viszonylag kevés daganat fordul elő.
Emiatt a hemangioma a felnőtt pálya leggyakoribb jóindulatú daganata. A pálya hemangiómáját gyakran felfedezik esély közben koponya vizsgálatok. Bizonyos esetekben észrevehető a szemgolyó helyzetének megváltozásával, mivel a hemangioma megnövekedhet, és így kiszoríthatja a szemgolyót.
A diagnózis angio-mágneses rezonancia képalkotással (az erek megjelenítésére szolgáló mágneses rezonancia képalkotás) vagy számítógépes tomográfiával (CT) végezhető el. orrmelléküregek. A hemangioma a orbitális üreg (orbitális hemangiómának is nevezik) középkorban fordul elő. A hemangioma lassú, de állandó növekedése olyan szövődményekhez vezet, mint a progresszív exophthalmos (a szemgolyó patológiás kiemelkedése a pályáról), a látásélesség csökkenése (látásélesség csökkenés), távollátás (hiperópia) vagy diplopia (kettős képeket látva).
A kezelést csak a pálya folyamatosan növekvő, kényelmetlenséget okozó hemangiómáiban alkalmazzák. Ehhez sebészeti beavatkozásra van szükség, amelynek során az érdaganatot először szklerózizálják, majd eltávolítják. Mivel egy ilyen művelet számos veszélyt rejt magában, a panaszokat nem okozó hemangiómákat kezeletlenül kell hagyni.
Ezekben az esetekben rendszeres ellenőrzéseket kell végezni. Hemangiomák a ajak terület viszonylag gyakoriak. Esztétikai okokból gyakran nagyon korán kezelik őket, de csökkenteni kell a funkcionális rendellenességek kockázatát is.
Ha ez egy erősen növekvő hemangioma, ez a táplálékbevitel, valamint az áll- és fogfejlődés megzavarásához vezethet ajak terület. Ezenkívül fennáll annak a veszélye, hogy egy bizonyos méret felett a ajak a műtét után is megmarad. Mindezek miatt az ajak diagnosztizált hemangiómája esetén viszonylag korán intézkednek, és a beteg nem várja meg a daganat visszahúzódását, mint más lokalizációk esetén.
Továbbá, minél kisebb a hemangioma, annál könnyebb eltávolítani. Ez azt jelenti, hogy az irányított terápia során kíméletes technikák alkalmazhatók, amelyek esztétikai eredményeket mutatnak. A hemangiomák a bőr területén nagyon gyakran fordulnak elő, és súlyosságukban nagyon eltérőek lehetnek.
Általában sötétkéktől fekete-kékig terjedő területekként jelennek meg, amelyek laposak vagy gömb alakúak. A szerkezet puha és gyakran kifejezhető. Méretük néhány millimétertől 10 cm-ig változhat.
Az élet első hónapjaiban gyors növekedést mutat, de az első 9 hónap után lassan csökken. Szerencsére a bőr legtöbb hemangiómája spontán regressziót mutat 6-9 éves kor után. Sok esetben nincsenek jelek, vagy csak apró hegek maradnak.
Életveszélyes szövődmények nem várhatók. Például a bőr hemangiomái általában csak akkor igényelnek terápiát, ha meghaladják egy bizonyos méretet. Ezeket azonban esztétikai okokból gyakran előzetesen eltávolítják.
A leggyakoribb jóindulatú új képződés (neoplázia) a máj a hemangioma. Az esetek többségében a máj során véletlenszerű felfedezésként fedezik fel ultrahang vizsgálat (szonográfia) vagy a máj MRI során. Ezek a hemangiomák nem veszélyesek, és a máj terápia nélkül.
Csak akkor szakadhat fel és vérezhet, ha egy hemangioma a máj felszínén található. Ritka esetekben a máj mélyebb hemangioma elzáródásához vezethet a epe. A hemangioma jóindulatú sejtjei nem degenerálódnak rosszindulatú daganatsejtekké.
A hemangiómák a leggyakoribb jóindulatú daganatok lép és gyakran találnak esélyt egy ultrahang vizsgálat. Sok esetben problémamentesek, és néhány év múlva önmaguktól visszahúzódnak. Ez idő alatt azonban fennáll a splenomegalia veszélye, vagyis a lép, és valamivel nagyobb a vérzés kockázata a lépben.
Ebben az esetben a vérzés kezdetben a szorosba vezet lép kapszula. Ha a vérzés súlyos, a lépkapszula felszakadhat, ami súlyos belső vérzést eredményezhet. Ez azonban még mindig nagyon ritkán fordul elő.
Például a lép hemangiomái a legtöbb esetben nem igényelnek terápiát, és csak akkor kezelik őket, ha tünetekhez vezetnek. A hemangioma nemcsak a bőrön, hanem a test más részein is előfordulhat. A hemangioma csigolya a gerinces test.
A nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Általában a hemangioma csigolya véletlenszerű megállapítás, mivel csak nagyon ritka esetekben okoz tüneteket. A hemangioma látható számítógépes tomográfiai képeken vagy mágneses rezonancia képalkotáson. A kezelés ritkán szükséges.
Ha a tünetek ritkán fordulnak elő, fájdalom terápiát vagy műtéti kezelést lehet kérni. A hemangiomatosis számos hemangioma egyidejű jelenléte. Sok esetben a hemangiomatosis más betegségek összetevője, például a Sturge-Weber-szindróma vagy a Mafucci-Kast-szindróma.
Ha a belső szervek, különösen a máj, érintettek, akut veszély fenyegeti az érintett újszülött életét, mivel a hemangiomák megváltoztatják a vérkeringést. A hemangiomatosisnak sokféle formája létezik. Ezek a bőr korlátozásától a hemangiomákig terjednek az összes szervben.
A jóindulatú újszülöttkori hemangiomatosis a legártalmatlanabb forma, mivel pusztán a bőr hemangiomáinak felhalmozódása. A nagyon ritka diffúz újszülött hemangiomatosis is mindenkit érint belső szervek. Az ok még nem ismert.
A kapilláris pulmonalis hemangiomatosis különösen a tüdőt érinti, ezért pulmonalis magas vérnyomáshoz és szívstresszhez vezethet. Ezen formák mellett a hemangiomatosisnak más genetikai okai is vannak. A hemangiomák helyétől függően különböző kísérő betegségek és szövődmények fordulnak elő.
A legtöbb esetben a hemangiomatózisok krónikus betegségek, amelyekben csak a tünetek enyhíthetők. Az úgynevezett Kasabach-Merritt szindrómát az óriás hemangiomák speciális formájának előfordulása jellemzi. A betegséget fogyasztási koagulopathia (koagulációs rendellenesség) kíséri, ami azt jelenti, hogy a véralvadási faktorok és a vér fogyasztása vérlemezkék (trombociták) fordulnak elő.
A hemangiómák vérrögök (trombusok) kialakulásához és a vérlemezkék növeli a vérzésre való hajlamot. Az óriási hemangiómák például egy teljes végtagon átnyúlhatnak. A mai napig a hemangiomák eredete ismeretlen; egyes esetekben önmaguktól visszafejlődnek. A betegség kezelése magában foglalhatja a lézeres műtétet, az intervenciót radiológia vagy gyógyszeres terápiák (pl kortizon).
A sorozat összes cikke:
