Határtünetek: A tipikus jelek felismerése

Határtünetek: Bizonytalan és impulzív

Az impulzusok és érzések ellenőrzésének nehézségei jellegzetes határtünetek. A határesetben élő betegek még a triviális dolgokon is gyorsan rákapnak, és veszekednek, különösen akkor, ha nem tudják kiváltani impulzusaikat. A dühkitörések mindennapjaik részét képezik. E robbanékony viselkedés mögött általában erős önbizalomhiány húzódik meg.

A határ menti betegek engednek impulzusaiknak anélkül, hogy figyelembe vennék a következményeket. Túlzott viselkedésük gyorsan konfliktusba hozza őket másokkal. Önképük instabil, egészen a saját szexuális irányultságukkal kapcsolatos bizonytalanságig. A legtöbb szenvedőnek problémái vannak a kívánt cél elérésével, mert tervei szüntelenül változnak.

Határtünetek: Érzelmi viharok

Határtünetek: önkárosító és öngyilkossági kísérletek

Az állandó belső feszültség jellemző a borderline zavarra. A feszültség tünetei akár remegésben is megnyilvánulhatnak. A feszült állapotok gyakran naponta többször is előfordulnak. Gyorsan növekednek és lassan csillapodnak. A trigger nem mindig ismerhető fel a betegek számára.

Annak érdekében, hogy enyhítse ezt a feszültséget a szervezetben, sok borderline beteg megvágja magát (automutiláció). Borotvapengékkel, törött üveggel és egyéb tárgyakkal okoznak olykor életveszélyes sérüléseket magukon. Vannak, akik az önpusztító magatartás egyéb formáit is folytatják. Például alkoholt és kábítószert fogyasztanak, étkezési zavaroktól szenvednek, versenyautókat űznek, kockázatos sportokat folytatnak vagy kockázatos szexuális életet folytatnak.

A kívülállók számára öngyilkossági kísérletnek tűnő önkárosító viselkedések általában az érintettek kétségbeesett próbálkozásai, hogy kordában tartsák gyötrő érzelmi állapotukat.

Borderline rendellenesség: paranoiás vagy disszociatív tünetek.

Az önkárosító vagy fenyegető cselekedetek is segítik a betegeket, hogy visszataláljanak a valóságba. Ennek az az oka, hogy a borderline betegek gyakran disszociáció tüneteit mutatják. A disszociáció során az észlelés megváltozik, mint a kábítószer-mérgezésnél. Előfordulhat rövid ideig tartó memóriavesztés vagy akár mozgászavar is.

A disszociáció az érzések elszakadásához kapcsolódik, amelyeket a határvonalasak tapasztalnak. Gyakran a gyermekkori traumatikus élmények okozzák. Amikor a gyermeknek nincs lehetősége kiszabadulni egy traumatikus helyzetből, gyakran érzelmileg máshová megy. Ezek a disszociációk a borderline betegekben is megjelennek későbbi életükben, különösen akkor, ha negatív gondolatok és érzések merülnek fel.

Néhány borderline beteg az úgynevezett derealizációt vagy deperszonalizációt is tapasztalja. A derealizáció során a környezetet furcsának és valószerűtlennek érzékelik. A deperszonalizáció során az érintett személy saját énjét idegenként érzékeli. Úgy tűnik, érzéseik elszakadtak személyüktől.

Határtünetek: Fekete-fehér gondolkodás

A stabil kapcsolatok kialakítása ezért komoly probléma a Boderline személyiségzavarban szenvedők számára. A tünetek közé tartozik a másokhoz való közelségtől és az egyedülléttől való félelem egyaránt. Az érintettek viselkedése ezért gyakran váltakozik az elutasítás és az extrém ragaszkodás között.

Határtünetek: üresség érzése

A tipikus határtünetek az üresség és az unalom érzése is. Ezek az érzések egyrészt összefüggenek azzal, hogy a borderline betegeknek nehézségei vannak saját identitásukkal. Nem biztosak abban, hogy kik ők, és mi a jó és mi a rossz nekik. Ennek eredményeként gyakran hiányoznak saját vágyaik és céljaik az életben való követésük és irányításuk érdekében.

Másrészt az érintettek gyakran egyedül és elhagyatva érzik magukat. A más emberekkel való kapcsolat nehéz, instabil és könnyen megszakad a tipikus határtünetek miatt.