Az axilláris ideg vagy axilláris ideg egy jelút, amely felelős bizonyos vállizmok irányításáért és érzékeny információk továbbításáért az oldalsó válltól a agy. Az elváltozások vezet az ideg funkcionális korlátaihoz fordulhatnak elő például akkor, amikor a vállízület elmozdul, vagy a felkarcsont csontja törött.
Mi az a hónalji ideg?
A hónalji ideg a váll területén található ideg. Ez része a brachialis plexus, különböző gyűjteménye idegek felett és alatt a kulcscsont Az brachialis plexus nem alkot homogén zsinórt, hanem hasonlóan összegyűjtött gyűjtemény jellemzi futás idegek. Az egyes szálak együttvéve brachialis plexus beidegzi a vállat, valamint a felső végtagokat, és a hátsó cirkumlexális humeral szomszédságában fut ütőér, amely az artéria, amely ellátja vér a deltoid izomra, valamint a vállízület. Az axilláris ideg gyökerei a C5-től C6-ig terjedő nyaki szegmensek között helyezkednek el gerincvelő, amely a agy képezi a központi idegrendszer. reflexek, például olyanok, amelyek az izmok túlfeszítésének válaszát jelentik és inak or fájdalom, gyakran már keresztül vannak vezetve a gerincvelő. A szándékos mozdulatokhoz képest ezért különösen gyorsak, és nem tartoznak a személy önkéntes irányítása alá.
Anatómia és felépítés
Az emberi testben az axilláris ideg a kulcscsont alatt húzódik a váll mentén, áthaladva az oldalsó axilláris résen (foramina axillaria). Ez a hónalj területét jelenti, amelyet az egyik oldalon a felkar csontja zár (felkarcsont), a másik oldalon pedig a fej a tricepsz (Musculus triceps brachii). Ez fej a caput longum, amely szintén a lapockán lévő izom eredete, míg a caput mediale középen a felkarcsont a caput laterale pedig oldalirányban a humeruson ered. A másik végén a tricepsz az ulna-hoz (ulna) kapcsolódik. A hónalji ideg a brachialis plexus része, ahol az idegfonat infraclavicularis ágaihoz tartozik, mivel a kulcscsont alatt fekszik. A brachialis plexuson belül a hónalji ideg szintén a hátsó fasciculushoz tartozik. A fiziológia a hónaljideg érzékeny rostjaira is a cutaneus brachii lateralis superior idegként utal, mivel kiterjed a váll oldalsó részének váll alatti szubkután szövetébe. Még a hónaljrés előtt is elágazik a többi rosttól.
Funkció és feladatok
A hónalji ideg részt vesz bizonyos vállizmok ellenőrzésében. Általában beidegzi a deltoid izomzatot, amely a felkarhoz kapcsolódik, és a kulcscsontnál és a lapockánál ered. A deltoid izom fontos szerepet játszik a kar emelésében. Ezenkívül a hónalji ideg idegjeleket ad a kis kerek izom (teres minor izom), amely a hátoldalon helyezkedik el, és a lapockán lévő margo lateralis lapockákból származik. A teres minor izom behelyezése a felkarcsontra helyezkedik el. Részt vesz a különféle karmozgásokban. Néhány embernél a hónalji ideg egy része változatosságként nemcsak a deltoid és a teres minor izmokhoz vezet, hanem a nagy kerek izomhoz (teres major izom) is. A vállizomzat ezen részeihez való kapcsolódása révén az axilláris ideg hozzájárul a kar mozgásához is. Az ideg motoros rostjai felelősek ezért a feladatért. Az ellenőrzés reflex részben az gerincvelő, míg az önkéntes mozgalmakat az EU tervezi és kezdeményezi agy. A motoros rostok mellett az axilláris idegnek érzékeny részei vannak, amelyek érzékelik az ingereket, például az érintést, fájdalomés a hőmérséklet a test beidegzett területein. Akciópotenciáljuk a fordított utat követi, a perifériáról a központi felé haladva idegrendszer, ahol részben tudatos érzéseket váltanak ki; az észlelési folyamat egy része azonban öntudatlanul történik. A hónalji ideg érzékeny rostjai olyan érzékeléseket közvetítenek, mint az érintés, a hőmérséklet és a fájdalom. Az axilláris ideg összes rostja az idegsejtek meghosszabbított vége, és elektromos impulzusokat közvetít, amelyek olyan cselekvési potenciálok, amelyek kiváltják az izmok mozgását és közvetítik az ingereket.
Betegségek
Különböző betegségek károsíthatják a hónalji ideget, és ezáltal károsíthatják annak működését. Ha az idegpálya jelátvitele zavart okozhat motoros működési korlátozást az innervált vállizmokban. Ezenkívül szenzoros észlelési rendellenességek a váll laterális régiójában és fájdalom lehetségesek. Az axilláris ideg elváltozásának lehetséges okai a következők váll diszlokáció, amelyben az érintett személyek elmozdítják vagy elmozdítják a vállízület. Gyakran a sérülés már kívülről is látható, mivel az elmozdulás a vállízület elmozdulásához vezet. A kulcscsont általában eltérõ szöget zár be az érintett oldalon. Az orvosok sérülés után gyakran visszaállíthatják az elmozdult ízületet, tartós következményes károsodás nélkül. Szövődményként azonban a hónalji ideg vagy más környező szövetek károsodhatnak, így fájdalom, érzésvesztés és korlátozott karmozgás lehetséges. Arthritis a betegek és mások fokozottan veszélyeztetettek váll diszlokáció és egyéb ízületi deformitások. A hónalji ideg funkcionális korlátai azonban az a törés a felkarcsont. Ebben az összefüggésben a collum chirurgicum a csont tipikus gyenge pontját és átlagosnál magasabb gyakoriságú töréseket képviseli. A törés közvetlenül károsíthatja a hónalji ideget, ha egy töredék megsérti az ideget, vagy közvetetten a gyógyulási folyamat részeként: a csont helyreállításához a csont új szövetet képez és megvastagszik az érintett helyen.
