Kontakt allergia: kiváltó okok és kezelés

Kontakt allergia: leírás

A kontaktallergia az immunrendszer túlzott reakciója egy bizonyos anyagra, amellyel a bőr érintkezésbe került. Az érintett bőrfelületek allergiás reakcióba lépnek, begyulladnak, viszketnek.

A kontaktallergia viszonylag gyakori. Németországban a felnőttek körülbelül nyolc százaléka érintett – a nők gyakrabban, mint a férfiak.

A kontaktallergia a késleltetett IV típusú vagy késői típusú ún. Jellemzője, hogy a tünetek csak az allergia kiváltójával (allergénnel) való érintkezés után 24 órától három napig jelentkeznek. A nikkel a leggyakoribb kontakt allergén. Más fémek, növények vagy illatanyagok azonban kontaktallergiát is kiválthatnak.

Mi történik allergia során?

Kontakt allergia: tünetek

A kontaktallergia a bőr elváltozásaiban nyilvánul meg, amelyek körülbelül egy-három nappal azután jelentkeznek, hogy a bőrrel érintkezett az allergénnel. A következő tünetek jelentkezhetnek azokon a helyeken, ahol a bőr érintkezett az allergén anyaggal:

  • A bőr kivörösödése (erythema)
  • duzzanat (angioödéma)
  • szivárgó hólyagok
  • búzaképződés
  • kéregképződés vagy hámlás
  • viszketés vagy égés

Hosszabb ideig tartó bőrrel való érintkezés esetén krónikus kontakt dermatitis alakul ki: A bőr durvábbá válik, elsárosodik, bordákat képez (lichenifikáció).

Kontakt allergia: okok és kockázati tényezők

Bármilyen, a környezetben található anyag elméletileg kontaktallergiát okozhat. A különösen gyakori kontakt allergének azonban a következők:

  • Fémek (pl. nikkel ékszerekben, cipzárokban, gombokban)
  • Illatanyagok (pl. parfümökben, szappanokban, kozmetikumokban)
  • tartósítószerek
  • növények (pl. kamilla, rózsafű, árnika)
  • illóolajok (pl. citrom vagy borsmenta olaj)
  • tisztítószerek (pl. öblítők)
  • latex (pl. latex kesztyűként)

Kontakt allergia: vizsgálatok és diagnózis

A „kontaktallergia” diagnosztizálásához az orvosnak először fel kell vennie a beteg kórtörténetét (anamnézisét). Ehhez megkéri a pácienst, például:

  • Mikor jelentkeztek először a tünetek?
  • A tünetek a bőr egy területére korlátozódnak?
  • Van valami, ami enyhítheti a tüneteket, például bizonyos ruhadarabok vagy ékszerek elkerülése?
  • Van ismert allergiája?

Ezután az orvos részletesebben megvizsgálja a megfelelő bőrterületeket. Ezután epikután tesztet (patch tesztet) végez a lehetséges allergének azonosítására. A szóban forgó allergén anyagokból egy mintát külön felhelyeznek a páciens hátára, és foltokkal lefedik. Egy-két nap elteltével az orvos eltávolítja a tapaszokat, és megvizsgálja, hogy a felvitt anyagok valamelyike ​​valóban nem váltott-e ki helyi túlérzékenységi reakciót a bőrön (pír, duzzanat).

Kizárás: Mérgező kontakt dermatitis

Kontakt allergia: kezelés

A kontaktallergia nem gyógyítható teljesen. Az immunrendszer érzékenyítése az adott allergénnel szemben általában egy életen át fennmarad. Megpróbálhatjuk azonban elkerülni a bőrrel való érintkezést az allergénnel. Ha ez (mindig) nem lehetséges, akkor legalább a kontaktallergia tüneteit enyhíteni lehet gyógyszeres kezeléssel vagy UV terápiával. Ezenkívül az érintett bőrfelületeket alaposan meg kell tisztítani a gyógyulási folyamat elősegítése érdekében. A hidratáló és bőrápoló termékek elősegítik a bőr újjáépítését. Rehidratáló krémek, olajok vagy fürdők használata javasolt.

Gyógyszer

Szükség esetén kortizon tartalmú kenőcsöt lehet a bőrre felvinni. A kortizon gátolja a túlzott immunválaszt, és így csökkenti a gyulladásos reakciót a bőrben. A kortizon típusát és a használat időtartamát az orvosnak gondosan mérlegelnie kell a kezelés ismert mellékhatásaival szemben: a kortizon többek között vékonyabbá és foltossá teheti a bőrt, ha hosszú ideig használják. Ezért a kortizon tartalmú készítményeket csak rövid ideig és a bőr kis területeire szabad alkalmazni.

Krónikus kézekcéma esetén az orvos az alitretinoin (az A-vitaminhoz hasonló szerkezetű) hatóanyag szedését írhatja elő. Gyulladáscsökkentő hatása van, és szabályozza az immunrendszert. Termékenységet károsító hatása miatt a fogamzóképes korú nőknek hatékony fogamzásgátlást kell biztosítaniuk a kezelés alatt és azt követően további négy hétig.

UV-terápia

Krónikus ekcéma (főleg krónikus kézekcéma) esetén az UV terápia (a fényterápia egyik formája) segíthet. Vagy UV-B fénnyel történő besugárzást (UVB terápia), vagy UV-A fénnyel történő besugárzást alkalmaznak psoralen hatóanyaggal kombinálva (PUVA terápia). A psoralen lenyelhető vagy helyileg alkalmazható a bőrön.

Kerülje az allergénnel való érintkezést

A kontaktallergiában szenvedőknek lehetőleg kerülniük kell az allergén anyagot. Ha szükséges, a bőrt speciális ruházattal és kesztyűvel lehet védeni, például ha valaki allergiás a tisztítószerekre. Néha azonban bizonyos tevékenységeket teljesen el kell kerülni, például a munkahelyen.

Kontakt allergia: a betegség lefolyása és prognózisa

A kontaktallergia általában egy életen át fennáll. Attól függően, hogy az érintett személy mely allergénekre reagál, milyen erősen szenzibilizálódott az immunrendszer, és mennyi ideig tart az allergén anyaggal való érintkezés, a tünetek enyhébbek vagy súlyosabbak lehetnek. Ha a kiváltó anyagokat elkerüljük, a tünetek gyakran két-három héten belül maguktól megszűnnek.

Ha a kontaktallergia hosszú ideig fennáll, az érintett bőrterületeket gombák vagy baktériumok fertőzhetik meg. A bőr ezután felmelegszik, nagyon kipirosodik vagy megduzzad és fájdalmas lesz. A fertőzést a kórokozótól függően antimikotikumokkal (gombák elleni) vagy antibiotikumokkal (baktériumok ellen) kezelik.

Kontakt allergia: lehetséges a megelőzés?

A kontaktallergia általában prekurzorok nélkül jelentkezik, nincs profilaxis. Általában azonban csökkenthető az allergia kockázata. Ismeretes például, hogy a szoptatott babák ritkábban szenvednek allergiától. Ha a gyerekek olyan háztartásban nőnek fel, ahol állatok vannak, ez csökkenti az allergiák, például a kontaktallergia kialakulásának kockázatát is.