A gondolatot meglehetősen általánosságban vélemény vagy nézet Entsinnennek hívják. De a gondolatokból vágyak, ötletek és ötletek is származnak. A gondolat az emberi gondolkodási folyamat eredménye, és ítélet vagy koncepció formájában is megjelenhet.
Mi a gondolat?
A gondolat az emberi gondolkodási folyamat eredménye, és meghozható ítélet vagy koncepció formájában. A gondolatok tudatos gondolkodási műveletekként fordulhatnak elő. Emiatt a kognitív pszichológia különösen a gondolatok ezen formájával foglalkozik. Ebben az esetben tudatosan ellenőrzött mentális cselekedetekről van szó, amelyek egy bizonyos eredmény elérése érdekében működnek. A modern logika viszont a gondolatok objektív jelentésével foglalkozik. A gondolatok esetében különbséget kell tenni szubjektív és objektív között. A gondolat szubjektív érzéke az eredetét és a gondolat megragadását jelenti. Objektív értelme a érvényesség a gondolat. A felvilágosodás idején a gondolatot csak a megértés aktivitására használták, míg a korábbi időkben a kifejezésnek szélesebb jelentéstartománya volt. A gondolkodás mind a mai napig elsősorban a gondolkodási folyamatra és annak esetleges kimenetelére utal. Azt, hogy egy gondolat hiteles-e, helyes-e vagy érvényes, gyakran nem annak kimondása alapján lehet meghatározni. Ennek gyakorlati megvalósítása érdekében meg kell vizsgálni a tényeket. A gondolatokat ennek megfelelően kell felosztani eredetre (keletkezés) és érvényesség. Az alanyhoz szorosan kapcsolódik a tudat és a gondolatok észlelése. Hízásból származnak, és gyakran rendezetlenek az emberben fej. A gondolatok bemutatása tehát írásbeli, nyelvi vagy képi formában történik. Az álmodozás gyakran a gondolkodási folyamatok artikulálásához vezet. A detektálható gondolatok olyan elektromágneses hullámok, amelyek mintákat alkotnak az elmében. A gondolatok ismétlésük révén elmélyülnek. A legelterjedtebb értelemben a gondolatok az ember akarata, amelyet a tudatalatti elme feltételez. Úgy tekinthetünk ezekre, mint a külső vagy belső ingerekre és impulzusokra adott reakciókra. A gondolatokat nagy jelentőségűnek tartják, mivel nemcsak önmagukban, hanem cselekvőképességében is jelentős hatással vannak. Így a környezet szempontjából is döntést hoznak.
Funkció és feladat
A teleoszemantika (a biológia és az elme filozófiája) területén a gondolatot megkülönbözteti jelentése. A gondolatok - leegyszerűsítve - felelősek a döntések befolyásolásáért vagy kiváltásáért. A gondolkodás szabadsága nélkül az embert elsősorban ösztön vezérelné. A gondolatok tehát lehetővé teszik az ember számára a szabad cselekvést, és így biztosítják az ember és a kultúra, valamint egész környezete további fejlődését. A gondolatok mi vezet találmányokhoz és döntésekhez, és nagyrészt felelősek az élet felgyorsulásáért. Ötletek és gondolatok így vezet nemcsak a technikai újításokra, hanem az általános színvonal emelésre is. Az emberi lény a tökéletességre és folyamatosan további ismeretekre törekszik. A gondolatok jelentősen részt vesznek ebben a folyamatban, és annak alapjainak nevezhetők. Másrészt a gondolatok felelősek azért, hogy valamit képviseljenek. Az emberek megelőzik az állatokat ebben a lépésben, mivel képesek például veszélyes helyzeteket képviselni, és változatosabban kezelni őket, mint más élőlények. Továbbá a gondolatok hajtják az embereket, ugyanakkor megkönnyebbülésükhöz vezetnek a figyelemelterelés szükségességéhez. Erős koncentráció másrészt biztosítja az érzékek egyetlen pontra való koncentrációját. Minden ember másképp képes gondolatokat megfogalmazni vagy megjeleníteni, és ezáltal konkrét formát adni nekik. Gyakran előfordul, hogy a kreatív emberek kevésbé képesek egyetlen ponton irányítani és kialakítani a gondolatokat. Ezzel szemben a logikai és matematikai irányultságú elmék általában jobban irányítják a gondolatokat egy pontra, és képesek velük dolgozni.
Betegségek és betegségek
A gondolat szorosan kapcsolódik a koncentráció, éberség és éberség. Vannak kölcsönhatások e folyamatok között. A gondolatok lehetnek ugyanolyan pozitívak, mint negatívak, és a gondolkodási folyamathoz való kapcsolódásukkal szorosan kapcsolódnak a kérődzéshez. Ez a merengés viszont állítólag részben káros hatással van az emberi pszichére, mert a gondolatok is vezet a mentális betegségekhez.A diszforikus gondolatok néha szorosan összefüggenek depresszió. Sőt, a gondolatok a tiltott cselekvések mozgatórugói lehetnek. A gondolatok és az érzések szoros összefüggése miatt gyakran nehéz objektíven mérlegelni a cselekvésről szóló döntést, és ennek következtében újra hivatkozni rá. Az egyszer meghozott döntéseket és ötleteket gyakran nehéz elvetni. Így a sokat fészkelő emberek még inkább fogékonyak olyan cselekedetekre, amelyek következményeit már nem tudják semlegesen figyelembe venni. Egyébként a gondolatok minősége, miután megfogantak, a gondolkodási folyamat kiváltójától függ. Ha ez a kiváltó tényező az érzelmi reakciók mozgatórugója is, a meghozott döntés annál kevésbé érvényes és érzelmileg is töltöttebb. A gondolatok önmagukban nem büntetendők, de az ezekből fakadó cselekvés igen.
