A frenikus ideg egy vegyes ideg, amely motoros beidegzést biztosít a diafragma. Így az ideg részt vesz a légzésben. A szerkezet teljes bénulása életveszélyes.
Mi a frenikus ideg?
A plexus idegek a nyak a cervicalis plexus szakkifejezés címet viseli. Az idegszerkezet motoros és szenzoros ágakat egyaránt tartalmaz. A szerkezet motoros ágai eljutnak a ventrális nyaki izmokba, az infrahialis izmokba és a diafragma Az frenikus ideg a nyaki plexus egyik ága, és a nyaki plexusból származik. Ez egy motoros perifériás ideg, amely a gerincvelő C3 és C4 szegmensek. Ezenkívül az ideg tartalmaz részeket gerincvelő C5 szegmens. Az emberek egyötödében úgynevezett kiegészítő phrenici fordul elő a nyaki régióban a főág mellett. A fő ága frenikus ideg beidegzi a diafragma különösen ezért frénikus idegként is ismert. Az ideg vegyes ideg, amely motoros és érzékeny rostokat is tartalmaz. A rekeszizom az egyetlen terület, amelyet az ideg motoros szálakkal lát el. Az ideg érzékeny ellátási területe tartalmaz néhányat belső szervek.
Anatómia és felépítés
A frenikus ideg a nyaki plexusból származik, és a subclavia között halad át ütőér és szubklavia ér. Az ideg caudalisan vonul be a scalenus elülső izomba, és a mediastinumban halad a pulmonalis pedicula ventrális oldalán. kiáltott parietalis és külső szívburok a rekeszizomhoz, amelynek farok- és koponyaoldalait az ideg elágazza ágaival. A rekeszizomhoz érve a frenikus ideg két olyan mellékágat bocsát ki, amelyek a rami phrenicoabomachis dexter és a phrenicoabomachis sinister nevet viselik, amelyek behatolnak a rekeszizomba. Ezenkívül a hasi régióban található rami beidegzi a hashártya parietale a rekeszizom alatt. Innen a ramus phrenicoabomachis dexter bejárja a foramen venae cavae-t. A ramus phrenicoabomachis sinister áthalad a rekeszizom izomrostjain. Így a frenikus ideg lényegében áthalad a mellkasi nyíláson, a pleurális kupolán, szívburokés rekeszizom, ágai a hasba hatolva elérik a máj, hasnyálmirigy és hasfal.
Funkció és feladatok
A frenikus ideg vegyes ideg. Így különböző feladatai vannak. Motorikusan kizárólag beidegzi a rekeszt és így a központi légzőizmot. Ebben az összefüggésben az ideg lényegében részt vesz a légzés mozgásában. A rekeszizom központi idegrendszeri ellenőrzése alatt áll a medulla oblongata és a farok légzőközpontja. A idegsejt ezekben a közgyűlések agy területek vezérlik a motoros gyökérsejteket a frrenikus idegből, amelyek a nyaki medullában helyezkednek el. A frenikus ideg tehát részt vesz a légzőközpont által a rekeszizom akaratlan vezérlésében, és ily módon biztosítja a létfontosságú légzőmozgások automatizmusát. A membrán kupola alakú. Az izomzat frrenikus ideg általi összehúzódása a társult úton automatikus gerincvelő szegmensek. Az egyes szegmensek a légzőközpontba vetülnek. A rekeszizmok phrenicus által közvetített összehúzódása során a mellüreg megnő. A membrán és a kiáltott parietalis, az izom összehúzódása a növekedéshez is vezet tüdő kötet. Az ebből eredő negatív nyomás hatására az ember automatikusan belélegzi. Ezenkívül a phreniák által közvetített rekeszizom-összehúzódás szerepet játszik a hasi kompresszióban, amely releváns a születési folyamat szempontjából. Ezen funkciók mellett a frenikus idegnek feladatai vannak az érzéki beidegzés területén is. Az ideg érzékeny ellátási területei a kiáltott parietalis pars mediastinalis és diaphragmatica formájában, a szívburok és a hashártya, főleg a máj vagy epehólyag és a bejárat hoz gyomor. A frenikus ideg az emberi test mindkét oldalán jelen van, és így kétoldalúan látja el a fenti feladatokat.
Betegségek
Mint minden más ideg, a frenikus ideget is befolyásolhatja irritáció és bénulás. Az ideg zavartsága például a szívburok műtéti megnyitásának eredménye lehet. Amikor az érzékeny ellátási területek egyes részei irritálódnak, az eredmény fájdalom gyakran a jobb váll felé sugárzik. Ezt a jelenséget Eiselsberg-jelenségnek nevezik. Gyakran az ideg irritációja gáznemű laparoszkópia. A betegek panaszkodnak mellkas és a vállát fájdalom később. A gáz az eljárás során nyomást gyakorol a rekeszizom területére, és ily módon irritálja az ideget. Mellhártyagyulladás abban az értelemben gyulladás A mellhártya szintén idegi irritációt eredményezhet, és ebben az esetben gyakran társul csuklás. Sokkal súlyosabb a phrenicus idegbénulás tünetei. Ilyen bénulás esetén a rekeszizom egyik oldalán petyhüdtté válik. A hasi szerveket már nem nyomja le a rekeszizom, és felfelé tolják, ha petyhüdtenek. Ennek eredménye a rekeszizom magas, ami többé-kevésbé súlyos lélegző nehézségek. Az egyoldalú rekeszizomsérv nem életveszélyes. A frrenikus ideg kétoldali meghibásodása végzetes lehet. A frénikus ideget általában nem befolyásolják olyan jelenségek, mint pl kétoldali bénulás az ötödiktől nyaki csigolya. Kizárólag deformációk esetén a harmadikig nyaki csigolya, súlyos és életveszélyes zavarai tüdő funkcióval kell számolni. A frrenikus ideg teljes elvesztése általában traumatikus. Neurológiai betegségek ritkán vezet az ideg teljes bénulására. Kivételt képez az ALS betegség, amely fokozatosan lebontja a motoros koponyaideg magjait, és előrehaladtával légzési izomkultúra kudarcokhoz vezet.
