Fizioterápia törött fibula esetén

A fibula törés a külső, az alsó csont sérülése láb csőszerű csontot képez, amelyet általában külső erő vagy a láb szélső hajlítása okoz. A keskeny fibulát sokkal gyakrabban érintik a törések, mint a szomszédos állcsontot. A fibula leggyakoribb formája törés közvetlenül a boka közös.

Gyógyítási idő

A csont gyógyulása meglehetősen hosszú folyamat, annak típusától függően törés, szövődmények és az egyén feltétel a beteg. Körülbelül hat hétbe telik, amíg új szálak keletkeznek, és a törés helye együtt nő. Ezt követően az új szálaknak meg kell keményedniük, hogy a későbbiekben is ellenállhassanak a terhelésnek, ami akár három hónapot is igénybe vehet. A törés teljes gyógyulása előtt egy év telhet el.

Lehet észrevétlen fibula törésem?

A külső erő okán kívül az állandó túlterhelés és a csontszövet minimális visszatérő sérülései fáradtságtöréshez vezethetnek, amely általában a tengelyen jelentkezik. Ez csak egy kis repedés, és észrevétlenül is előfordulhat. A fibula észrevétlen törésének problémája, hogy a struktúrák nincsenek megfelelően védve és kezelve. Ezért fennáll annak a veszélye, hogy a csontrészek nem nőnek össze megfelelően, és létrejön egy úgynevezett hamis ízület, amely korlátozza a csont stabilitását.

Fizioterápiás beavatkozás

A fibula törése után a beteget általában gyógytornászhoz irányítják, akinek együttműködésével kidolgozzák a test gyógyulásának ösztönzését. Megtanulják a mindennapi élethez megfelelő alkalmazkodó magatartást, majd később aktív testmozgási programot dolgoznak ki a régi funkcionális képességhez és sporthoz való visszatéréshez. A kezelés a test saját sebgyógyulási fázisain alapszik:

  • Először a gyulladásos szakasz következik be, amelyben az összes sejt a sérülés helyére áramlik, a sejtek megtisztítása és az ideiglenes rostok bezárják a sebet.

    A megnövekedett anyagcsere, a szöveti sérülés és a takarítási munka következtében ebben a csak néhány napig tartó szakaszban duzzanat, bőrpír és túlmelegedés jelentkezik. Itt a láb főleg emelkedett, lehűtött és megkönnyebbült.

  • Ezt követi a proliferációs szakasz. Itt az ideiglenes szövetet lassan új szövet- és csontrostok képezik.

    A struktúrákat továbbra is kímélni kell, de az új szálakhoz adaptált ingerekre van szükség egy bizonyos irányú fejlődéshez. A mozgósítás, valamint a fajlagos nyomás- és húzóterhelések megvédik a tapadást és jó irányba mutatják az újonnan képződött szövetet. Ezen kívül a környező ízületek mobilizálódnak, a sérülés által megfeszített izomláncokat masszírozzák, szétterítik, meglazítják és feszítik.

    A statikus izomgyakorlatok anélkül, hogy túlságosan megterhelnék a szerkezeteket vagy mozgatnák őket, egyre erősebben végezhetők az erővesztés ellen.

  • A test sajátjának utolsó fázisa sebgyógyulás az átalakítási szakasz. A szövet teljesen újjáépítette magát, a törés együtt nőtt. A feladat most ennek stabilizálása a régi funkcióhoz való visszatérés érdekében. A munkát aktívan és teljes terhelés mellett végezzük. A következőkben néhány gyakorlatot mutatunk be.