A fizioterápia szerves része a rehabilitációnak medence esetén törés. Hogy milyen a beteg egyedi kezelési terve, főleg a medence típusától és mértékétől függ törés. Stabil medence törés általában teljesen konzervatív módon kezelhető, míg az instabil kismedencei törések mindig műtétet igényelnek, és a gyógyulásuk hosszabb ideig tart. A fizioterápia általában passzív gyakorlatokkal kezdődik, mivel a medencét nem szabad terhelni. Manuális terápia, masszázsok, MTT (orvosi Képzési terápia) és a PNF (Proprioceptive Neuromuscular Fasciation) szintén a gyógytorna során alkalmazható terápiás technikák.
Kismedencei törés rehabilitációs terápiája
A medencetörés rehabilitációs intézkedései vagy az azt követő terápia a sérülés típusától és mértékétől, valamint a sérülés korától és általános állapotától függ. Egészség a beteg. Fontos az is, hogy a kezelés kezdettől fogva konzervatív volt-e (mint a stabil kismedencei törések esetében), vagy a rehabilitációt műtét előzte meg (mint az instabil törések vagy politraumák esetében). Általános szabály, hogy a kismedencei törést szenvedő betegeknek mindenekelőtt szigorú ágynyugalmat kell betartaniuk, mivel a sérült medencét legalább 2-4 hétig teljesen meg kell oldani.
Még akkor is, ha a betegnek feltételezhetően kímélnie kell a medencét, a terápia már az első napon megkezdődik. A speciálisan képzett terapeuták biztosítják a medence mobilitásának lehető legnagyobb mértékű fenntartását. Ezt passzív gyakorlatok biztosítják, amelyek során a terapeuta gondosan mozgatja a medencét a beteg segítsége nélkül a környező struktúrák és izmok rugalmasságának fenntartása érdekében.
Miután a gyógyulás első fázisa befejeződött, és a beteg ismét képes nyomást gyakorolni, a visszafejlődött izmokat könnyű feszítő gyakorlatokkal újjáépítik. A vízben végzett mozgásterápia szintén fontos a medence mozgékonyságának helyreállításához a hosszú pihenés után. Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy a betegnek újból meg kell tanulnia a normális járást, ezért a mozgásképzés mellett a kézi képzés is edzésterápia a rehabilitáció része is lehet.
Amikor ismét lehetséges a normális mozgássorozat, a cél kifejezetten az izmok megerősítése és a medence stabilitásának helyreállítása, hogy az érintett személyek mindenféle probléma nélkül és önállóan, korlátozások nélkül újra elsajátíthassák mindennapjaikat. A súlyosságtól és az ezzel járó sérülésektől függően a teljes rehabilitációs folyamat több hónapig is eltarthat. A következményes károk elkerülése érdekében a betegeknek csak az orvos engedélye után szabad újra sportolniuk. A sérülések hosszú távú megelőzése érdekében célszerű, hogy a beteg a rehabilitációs folyamat során megtanult gyakorlatokat otthon önállóan hajtsa végre.
