Fehérjék komplex fehérje molekulák szilárd szerkezetbe rendezve. A sejtekben képződésüket fehérje bioszintézisnek nevezik. Fehérjék több ezerből állhat aminosavak. Ezek minden élő szervezet nélkülözhetetlen építőelemei.
Mi a fehérje bioszintézis?
Fehérjék komplex fehérje molekulák szilárd szerkezetbe rendezve. A sejtekben képződésüket fehérje bioszintézisnek nevezik. A fehérjéket szintetizálják aminosavak egy komplex biokémiai folyamatban. Erre a riboszómák egy sejt. Bár egy fehérje összetett szerkezetű, a riboszóma pontosan megkapja a sorrendet aminosavak össze kell kapcsolni. A fehérje szerkezetével kapcsolatos információkat a DNS tárolja. Egy ember gén 23-ból áll kromoszómák két példányban, a férfi Y kromoszóma kivételével. Minden kromoszómának tehát két vagy egy hosszú DNS-szála van. A fehérjék segítségével egy komplex folyamat során rögzített formában (kettős spirál) tekerjük fel. Az embernek körülbelül 25,000 1,000 génje van, így körülbelül XNUMX gén tárolódik egy kromoszómán. Rendszerint egy gén felelős egy fehérje szintéziséért. Egy fehérje szintetizálásához a fehérje DNS-ét a sejtmagból a sejtbe kell szállítani riboszómák. Erre a célra a test másolatot készít a gén, a messenger RNS vagy mRNS. Ez a másolat a sejtplazmába vándorol a riboszómák, ahol kódolva van. A riboszómák a kromoszómaszálhoz kapcsolódnak, és előállítják az új fehérjét molekulák. Ezt a folyamatot fordításnak nevezzük. Most a fehérje lánc kibontakozik a végső formájába, és leválik a riboszómákról.
Funkció és feladat
A fehérje bioszintézis során az aminosavlánc teljes genetikai kódja lefordul és háromdimenziós szerkezetté alakul. Ezt a folyamatot a mag genetikai kódja vezérli. A fehérje bioszintézise létfontosságú, mert a fehérjék az emberi test szinte minden folyamatát befolyásolják. Ők is felelősek a megjelenésünkért. A fehérje szerkezete genetikailag meghatározott. A riboszómák nem úgy működnek, mint a gépek, sőt néha véletlenszerű reakcióutakat is követnek. Bár a véletlen szerepet játszik az egyes reakció lépésekben, a riboszómák ennek ellenére rendkívül megbízhatóan működnek, és szinte soha nem tartalmazzák a rossz aminót savak a láncba. A szervezet elemi építőelemeként a fehérjék megtalálhatók minden szövetszerkezetben, valamint testnedvek. A fehérjék állandó ellátása szükséges a testanyag fenntartásához, amelyben a lebomlási és átalakulási folyamatok tartósan zajlanak, a gyógyuláshoz, a szaporodáshoz és a növekedéshez, valamint a szerkezetek előállításához. Erő a sportolók remélik, hogy táplálékfehérjéket használnak az izom fehérje szintézisének serkentésére és az izomzat felépítésére. Az amino rendelkezésre állása savak stimulálhatja a fehérjeszintézist, de a vélemények eltérnek arról, hogy ez milyen mértékben fordul elő. Bizonyított azonban, hogy még az egészséges test is csökkenő izomzattal tömeg kevésbé képes megbirkózni a stresszes helyzetekkel. Állandó amino-készlet felépítése savak teljesítménynövelő okokból mindazonáltal ellentmondásos, mert ha a koncentráció aminosavak mennyisége a vér hosszú ideig nagyon magas, a test egyszerűen kikapcsolja a fehérje bioszintézisét. Így az izomnövekedés elérése érdekében tömeg, az idő jelentősebb, mint a fehérje mennyisége. Növekedési tényezők, mint pl inzulin befolyásolják a fehérje bioszintézisét, mert stimulálhatják az aminosavak felvételét. Ezek a teljesítménynövelő szerek tilos dopping versenysportban.
Betegségek és betegségek
A fehérje bioszintézis komplex folyamata hajlamos a zavarokra. Az öregedés és a betegségek befolyásolják a fehérje bioszintézisét legnagyobb mértékben. A transzfer RNS (transzlokáció) helyes helyzete és rendezett előrehaladása különösen fontos a szintézis zökkenőmentes előrehaladása szempontjából. Ha ez károsodott, Egészség veszélyben van, mert a mikroorganizmusoknak most könnyű játékuk van. Számos betegség kapcsolódik a fehérje bioszintézisének interferenciájához, például a enzimek. Az orvosi kutatások egyik fókusza a mûködés funkciójával és kötõdésének helyeivel kapcsolatos strukturális betekintésre vonatkozik antibiotikumok. A legutolsó antibiotikumok közvetlenül hat a fehérje bioszintézisére a riboszómákon.Az antibiotikum zavarja a szintézist azáltal, hogy közvetlenül a riboszómákra dokkol, hogy elpusztítsa a nem kívántakat kórokozók a helyszínen. Az aminosavak serkentik a mitokondrium, a sejtek erőművei. A sok energiát felemésztő sejtek, például a váz- és a szívizmok, különösen nagy számban vannak mitokondrium. A tevékenység energiát generál és stimulálja az anyagcsere folyamatokat. Degeneratív izombetegségek esetén az izommozgás különösen fontos a fehérje bioszintézis aktiválásához. Ha a fehérjetermelés csökken, a cél gyakran az aminosav-mobilizáció fokozása. Hormonok kontrollálni tudja az izom működését is. Tesztoszteronpéldául anabolikus hatásáról ismert, mert serkenti a fehérjetermelést és elősegíti az izomnövekedést. A fehérje hajtogatási rendellenességei megakadályozzák a fehérje szálának megfelelő hajtogatását, és súlyos következményekkel járnak. Úgy gondolják, hogy az ok génmutáció. A rosszul összehajtott fehérjék különböző betegségeket okoznak, és a sejtek mindig reagálnak feszültség. Mivel a tranzakciót elnyomják, fokozódik a káros anyagok szintézise. Ezenkívül már vitaminhiány tud vezet a fehérje bioszintézis rendellenességeihez. Között vitaminok, vitamin A B6 befolyásolja a legerősebben a fehérjeszintézist. A hiány okozza idegkárosodás, a bőr megváltozik, növekedési rendellenességek és izomsorvadás. A fehérje bioszintézis szerzett rendellenességei főleg máj gyulladás és májcirrhosis. Gyulladás aminosav-szekvenciában bekövetkező változásokhoz vezet. Az átírás vagy fordítás hibái és súlyosak fertőző betegségek hibás hajtogatást is eredményezhet. Ma a biokémikusok megpróbálják kiszámolni a fehérje bioszintézis dinamikáját a genetikailag okozott betegségek gyógyítása érdekében. Ezek a megállapítások viszont minden sejtfolyamatra kihatással vannak.
