Fagyasztott szakasz elemzése Szövettan

Fagyasztott szakasz elemzése

Erre akkor van szükség, ha a sebésznek információra van szüksége a műtét során eltávolított szövetről, hogy eldönthesse az eljárás menetét. Például egy kis rosszindulatú daganatot eltávolítanak a vese. Most gyors metszésre van szükség, hogy megtudja, a daganatot teljesen eltávolították-e, vagy a szövetminták szélein még mindig hatalmas mennyiségű rosszindulatú szövet található-e.

Végül a fagyasztott szakaszvizsgálat eredménye meghatározza a műtét menetét és a beteg további terápiás tervét. Hogyan működik a befagyott szakaszvizsgálat? 10 percen belül a szövetet -20 ° C-on történő fagyasztással stabilizálják, majd 5-10 μm vastag metszést végeznek az úgynevezett mikrotómán. Ezt egy tárgylemezre, egy kis üveglapra helyezzük, és gyorsan megfestjük. A végén a megállapításokat mikroszkóp alatt vizsgálják, és az eredményt azonnal továbbíthatják a műtőbe.

Festési módszerek

Számos szövettani festési módszer alakult ki az elmúlt 120 évben. A sejtek szerkezete és szövetei a festőanyagokkal való színreakció alapján bazofil, acidofil és neutrofil sejtekre oszlanak. Továbbá léteznek agyrofil és nukleofil szerkezetek is.

A bazofil foltok mindent tartalmaznak, amelyek egy savcsoportot tartalmaznak, és bázikus festékkel (például hematoxilinnel vagy metilénkékkel) festenek. Az acidofil szerkezetek lúgosak, ezért erózióval vagy savas fukszinnal (savfestékekkel) festhetők. Ide tartoznak a citoplazma és kollagén szálak.

A neutrofil vagy lipofil komponensek nem képesek reagálni sem savas, sem bázikus festékkel, ezért nem festhetők. Az aszrofil komponensek megköthetik az ezüstionokat és átalakíthatják elemi ezüstvé. A nukleofil (sejtmag = sejtmag, sejtmagot kedvelő) színreakció a nukleofil színezékekből származik a sejtmagEzek DNS-kötő vagy bázikus anyagok, amelyek kötődnek a nukleinsavakhoz.

Mára a jól bevált kémiai festési módszereket immunológiai módszerekkel egészítették ki. Az antigén-antitest reakciót alkalmazzuk ebben a technikában bizonyos sejttulajdonságok kimutatására. A reakció ezután kifinomult technikával láthatóvá tehető.

A gyakran alkalmazott festési módszerek a következők: HE festés = Hematoxilin-Eozin festés: A természetes színezékű hematoxilin minden struktúrát kékre fest, amelyek bazofilek (= bázist szeretők), ezért savasak, például DNS, sejtmagok, riboszómákstb. Az eozint szintetikus úton állítják elő. Az eozin az összes sejtszerkezetet vörösre festi, ha acidofil (= savszerető) vagy bázikus.

A fehérjék a citoplazma, mitokondriumés kollagén közöttük vannak. Azan festés: Mindkét szín első betűiből áll, az azokarmin G és az anilin kék-arany narancs: Ez foltos a sejtmag az izomrostok pedig vörösek, a citoplazma pedig vöröses. A kollagén és a retikuláris szálak elkékülnek ebben a festésben.

A festésre a Giemsa-foltot (Giemsa's Azure-Eosin-Methylene Blue) használják vér sejtkenet. A sejtmagok könnyen felismerhetők a lila színreakcióval. A citoplazma foltos kékes.

Az elasztika festésnél (rezorcinol-fuchsin-orcein) az összes rugalmas szál fekete-ibolya színnel van feltüntetve. A van Gieson festési módszert az jellemzi, hogy a festést először hematoxilinnel hajtják végre. Ezután pikrinsav-fukszint (mikro-fukszint) vagy pikrinsav-tiazint alkalmaznak.

Végül a sejtmagok fekete-sötétbarnának tűnnek, a citoplazma meglehetősen világosbarnának tűnik. A pikrinsav-tiazinnal ellentétes festés narancssárga, az kollagén rostok vöröset festik a rugalmas rostokat és az izomszövetet. A Masson-Goldner szerinti trichrom festésnél a festékmolekula mérete a legfontosabb tényező a festési módszerben.

Vas-hematoxilint használnak, általában három további színezékkel, nevezetesen savas róka, narancs G és világoszöld. Kollagént foltos kötőszöveti nyálkazöld, sejtmagok kék-fekete, citoplazma vörös, izmok halványpirosak és vörösek vér sejtek (vörösvértesteket) narancsvörös. Ezen kívül van egy Gram festés, amely a megkülönböztetést szolgálja baktériumok.

Gram-pozitív baktériumok kék színűek, a gram-negatív baktériumok pedig vörösek. Ziehl-Neelsen festést is alkalmaznak baktériumoknevezetesen azok, amelyek savállóak és például mutatják tuberkulózis kórokozók piros színnel. További festési módszerek, amelyeket itt meg kell említeni, a Berlin-Blue reakció, amely felelős a háromértékű vasionok detektálásáért a szöveti szakaszokban, és a vas-hematoxilin festési módszer a Heidenhain szerint.