A calcanealis törés terápiája

általános

A sarokcsont a legnagyobb tarsal csont és téglatest alakjára hasonlít. A calcanealis törés tipikus törés nagy magasságból esés és függőleges összenyomás következtében. Calcanealisban törés terápia során mind a konzervatív, mind a sebészeti beavatkozások állnak rendelkezésre, amelyeket a törés típusától függően választanak ki.

Három különböző típusú calcaneal törés durván megkülönböztethető: „kacsacsőrtörés”, amelyben a calcaneus egy része eltörik a túlzott húzással. Achilles-ín, "közös depresszió", ami inkább a lenyomattörés egy fajtája, és a "nyelv típusú”, amelyben a törésvonal szinte vízszintesen halad át a calcaneuson. A calcanealis törés tipikus tünetei a fájdalom a sarok területén és jelentős duzzanat. A saroknál kialakuló lágyszövet-duzzanat akár a lábrész jelentős kiszélesedését is okozhatja, így a cipő már nem illeszkedik.

A láb íve is lapítható. Az eredmény a fájdalom gyakran funkcionális korlátot jelent, mivel a saroknál nem lehetséges a mozgás, és a boka közös. A törés következtében a vérömleny általában a saroknál alakul ki. Nem elhanyagolhatóak a kísérő sérülések sem.

Okoz

Egy fajta sarokcsont törés alakulhat ki közvetlen erőhatásnak vagy egyszerűen lehajlásnak köszönhetően. A balesetek vagy sérülési mechanizmusok jellemző lefolyása azonban közvetlenül összefügg az axiális erőhatásokkal. Ezek az erők például nagy magasságból eséskor vagy ugráskor, vagy autóbalesetben, ha akadályba ütköznek fej-ra és a sarok összenyomódik. A típusa sarokcsont A fellépő törés a láb nyomásának pillanatában fennálló helyzetétől függ.

Diagnózis

A lábszártörést különféle módszerekkel lehet diagnosztizálni. Egyrészt a baleset lefolyása általában ezt jelzi, ha például axiális összenyomás vagy nagy magasságból való esés történt. Ráadásul a gyanút erősíti, hogy a sarok fáj, nem terhelhető.

Egy jó képalkotó intézkedés a diagnózis megerősítésére és a pontos lokalizációra egy hagyományos módszer röntgen a sarokcsont két síkban. Például csonthártyatörés esetén repedések láthatók a csontban vagy lépcsőképződmények. A kezelési módszer szempontjából fontos tudni, hogy a lábcsont törés elmozdul-e, azaz az egyes töredékek elmozdultak-e vagy sem. Ha műtétre van szükség a törés kezelésére, a tervezés részeként számítógépes tomográfia is végezhető, hogy jobb benyomást kapjunk a kezelendő törésvonalakról és töredékekről, és különösen a törés súlyosságáról.