Timpan effúzió: okai, tünetei és kezelése

A timpan effúzió a folyadék felhalmozódására utal középfül területén dobhártya. A folyadék konzisztenciája a serózustól (vizes) a nyálkásig vagy akár gennyesig terjed. A dobpanaszt általában az elzáródott Eustachi-cső okozza. Ez enyhe negatív nyomást okoz a középfül, aminek következtében a szövetfolyadék kiszivárog és összegyűlik a dobüregben a csontok alatt.

Mi az a dobfúzió?

A középfül kívülről határolja a dobhártya belül pedig a csiga mellett. A középfül tetején találhatók a csonthártyák, amelyek továbbítják a vibrációt dobhártya az ovális ablakon át a belső fülbe kerülő fülkagylóig. Az alsó régióban a középfül a dobhártya szintjén kiszélesedik, hogy kialakuljon a dobüreg, amely az Eustachianus csőbe nyílik. Normális esetben a középfül megtelik levegővel, és az Eustachi cső a nasopharynxhez való csatlakozásával biztosítja a szükséges nyomáskiegyenlítést, hogy a külső és a középfülben azonos légnyomás érvényesüljön. Ha az Eustachi-cső a hideg vagy egyéb okok miatt enyhe negatív nyomás lehet a dobüregben, ami elősegíti a dobüregben felhalmozódó szöveti folyadék szivárgását, amelyet dobhártya-effúziónak neveznek. Mivel az elején általában szérumszerű folyadékról van szó, az állaga eleinte általában vizes. Hosszan tartó vagy krónikus progresszió esetén a konzisztencia jelentősen megváltozhat. A folyadék nyálkássá és viszkózussá válik, tartalmazhat vér, és keverhetjük genny bakteriális fertőzések esetén.

Okok

Az Eustachi cső diszfunkciója a középső és a külső fül közötti nyomáskiegyenlítés hiányát eredményezi. Ez gyakran enyhe negatív nyomást eredményez a középfülben, ami elősegíti a szövetfolyadék szekrécióját a nyálkahártyán hámszövet a középfül. Ezután a folyadék dobhatásként felhalmozódik a dobüreg alsó részében. Ha az eustachiás cső elzáródása továbbra is fennáll, a dob effúzió konzisztenciája és összetétele nyálkás, viszkózus felé változik. A hiánya miatt szellőzés a dobüreg közül gyakran bekövetkeznek a bakteriális fertőzések, amelyek a közepéig vezetnek fülfertőzés és súlyosbítja a problémát. Középre hajlamos gyermekeknél fülfertőzések, a bakteriális fertőzések is okozhatják a dobfúvást, nem pedig fordítva. Az eustachiás cső elzáródása és ebből eredő hiánya szellőzés dobüregének számos oka lehet. A dugulást leggyakrabban megfázás, orrmelléküreg gyulladás, orr polipok, vagy megnagyobbodott nádori mandulák. Gyermekek Down-szindróma (21. trisomia) és hasadék ajak és a szájpadlásnak funkcionális korlátai is lehetnek az Eustachi-csőben.

Tünetek, panaszok és jelek

A kezdő dobhártya-effúzió általában tünetmentes, ezért nagyon kevés esetben fedezik fel. Ha súlyosabb, halláskárosodás lép fel a hangvezetés csökkenése formájában. Nem ritka szédülés hogy előforduljon is. Ezenkívül általában kellemetlen nyomásérzet jelentkezik az érintett fülön. Fájdalom általában csak akkor áll be, ha középen van fülfertőzés fordul elő, ami lehet vezet a dobhártya megrepedésére, ha a dobfúvás súlyos. Ha a dobhártya megreped, a folyadék egy része kifelé ömlik hallójárat és szemmel láthatóan kifolyik a fülből. Ha a dob effúzió krónikusan halad több mint három hónapig, a nyálkahártya a középfül henger alakú kialakulására ösztönzik hámszövet úgynevezett serlegsejtekkel. A serlegsejtek integrálva vannak a hámszövet és nyálkát termel.

A betegség diagnózisa és lefolyása

Általánosan használt és könnyen használható diagnosztikai eljárás az otoszkópia. A dobüregben a folyadék felhalmozódása általában a dobhártyán keresztül detektálható, mert a dobhártya félig átlátszó, olyan vékony bőr, és a folyadék felhalmozódása a másik oldalon egy kicsit megmutatkozik. Például, ha a dobfúvás is tartalmaz vér, a dobhártya kissé kékes fényű lesz. Egy másik diagnosztikai lehetőség a timpanometria, amelyet a dobüreg mobilitásának és rugalmasságának mérésére használnak. A dobfúvódás mennyiben okozott átmeneti vagy maradandó halláskárosodás audiometria segítségével meghatározható.

Szövődmények

A dobfúzió szövődményei elsősorban a gyermekeket érintik. Bár az akut effúzió a legtöbb esetben önmagában gyógyul meg, fennáll a kellemetlen következmények kockázata, ha a feltétel nem veszik észre időben, és megfelelően kezelik. A dobhullás egyik leggyakoribb negatív hatása az halláskárosodás. Különösen problematikusnak tartják, mert az érintett gyermekek gyakran észre sem veszik. Ez pedig zavarokat okozhat a gyermek fejlődésében. Néha az érintetteket még tévesen is szellemi fogyatékosnak minősítik. A dobpanás okozta halláskárosodás megelőzése érdekében célszerű megelőző vizsgálatokon részt venni. Ha felmerül a gyanú, hogy a gyermek nehezen hallja, fülvizsgálat, orr torok szakorvost kell elvégezni. Ha a dob effúzió krónikus lefolyású, további komplikációk lehetségesek. Például a középfül hegesedése nyálkahártya or otitis media gyakran előfordulnak. Ezenkívül fennáll annak a veszélye, hogy az effúzió következtében a csontok károsodnak. Ha ezeket még megsemmisítik, akkor implantátummal kell pótolni. Továbbá, koleszteatoma kialakulhat, amelyet műtéti úton el kell távolítani. Néhány beteg egy dobhártya-effúzió súlyos hatásaitól is szenved, mint pl masztoiditisz (gyulladás a mastoid folyamat) vagy agyhártyagyulladás (agyhártyagyulladás). A felnőtteknél is előfordulhat dobhullás következménye. Ezek többnyire panaszok, mint pl szédülés, nyomásérzetek és fejfájás.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

If halláskárosodás, nyomásérzet a fülben és a dobfúvás egyéb jelei jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni. Fájdalom és a szédülés a fülben is egyértelmű figyelmeztető jelek vannak, amelyeket tisztázni kell. Az érintett személyek a legjobb, ha háziorvosukkal vagy fülorvosukkal konzultálnak. Az orvos a diagnózis alapján a fizikális vizsgálat és az effúziót gyógyszeres kezeléssel vagy robbantással kezeljük. Szenvedő egyének orrmelléküreg gyulladás, rhinitis, vagy metabolikus betegség különösen veszélyeztetett. Emberek Down-szindróma, hasadék ajak és a szájpadlás vagy az adenoidok szintén a kockázati csoportba tartoznak, és ezeket a jeleket szakembernek azonnal tisztáznia kell. A fülorvoson kívül belgyógyász vagy háziorvos is konzultálhat. A gyermekeket fel kell mutatni a gyermekorvosnak, ha fülük van fájdalom vagy hallási panaszok fordulnak elő. Ha a dobüreg egy műtéti beavatkozás kapcsán következik be (pl. Eustachi-cső behelyezése után), erről tájékoztatni kell a felelős orvost. A kezelés általában fekvőbeteg-eljárás, bár a dobüreg általában rutin műtéttel korrigálható.

Kezelés és terápia

A dobfúzió kezelése az okozó tényezőktől függ. Általában azok a betegségek, amelyek dobhörgést okoztak, könnyen kezelhetők. Ha a folyadék felhalmozódását elég korán diagnosztizálták, általában elegendő gondoskodni az eustachiás cső funkcionalitásának helyreállításáról. A nyomáskiegyenlítés helyreállítása után jó esély van arra, hogy a dobfúzió magától megoldódjon, és a hallás regenerálódjon, feltéve, hogy a dobhártya nem sérült meg. Egyszerű esetekben orrspray-k hogy dekongessze a orrnyálkahártya és az inhalációk elegendőek. Makacsabb esetekben gyógyszereket adnak a timpanos folyadék cseppfolyósítására és esetleg antibiotikumok a bakteriális fertőzés kezelésére. Súlyos esetekben paracentézist, a dobhártya bemetszését jelezhetjük, hogy lehetővé váljon a váladék kiszívása. A dobhártya bemetszése úgy hajtható végre, hogy az újra együtt nő, anélkül, hogy maradandó halláskárosodást okozna. Néhány esetben, amikor a nyomást nem lehet kiegyenlíteni az Eustachi-csövön keresztül, egy úgynevezett timpanosztómiás csövet helyeznek be, amely állandó nyomáskiegyenlítést biztosít a középfül és a külső nyomás között. A timpanosztómiás cső legfeljebb tizenkét hónapig marad a fülben, majd eltávolításra kerül.

Kitekintés és előrejelzés

A dobfúzió különböző tanfolyamokat vehet igénybe. Az előrejelzés többek között a beteg korán és a diagnózis idején alapszik. Gyermekeknél a dobpanaszok időnként krónikussá alakulnak feltétel. Alapvetően a dobfúzió az okok kiküszöbölésével kezelhető. Csak egyes esetekben marad maradandó károsodás a hallójáratokban, például a nyálkahártya vagy a hallócsontokat. Felnőtteknél a dobüreg általában teljesen alábbhagy. A hosszú távú következmények ritkák. Egyes betegeknél a hallás károsodhat. A dobüreg kezdetben fájdalommal és kényelmetlenséggel jár. A kezelés után a tüneteknek enyhülniük kellett. Az életminőség korlátozása nem várható a beteg számára. A várható élettartamot szintén nem csökkenti a dobfúzió. Az előrejelzést a betegség lefolyásának, az általánosnak figyelembe vételével készítik feltétel és néhány egyéb tényező. A fül- vagy háziorvos felelős. Krónikus betegségek esetén a prognózist rendszeresen meg kell újítani. Általában a dobfúzió prognózisa jó, és a beteg képes vezet tünetek nélküli élet a kezelés után.

Megelőzés

intézkedések a dobfúzió kialakulásának megakadályozása elsősorban a működő nyomáskiegyenlítés biztosításából áll az eustachiás csövön keresztül. Különösen megfázás esetén ügyelni kell a nyomáskiegyenlítés mielőbbi helyreállítására.

Utógondozás

A legtöbb esetben a dobütés által érintett személynek csak néhány, és általában csak korlátozott lehetőségei vannak és intézkedések rendelkezésre áll az utógondozás. Elsősorban az érintettnek kell gyorsan és mindenekelőtt korai szakaszban orvoshoz fordulnia a további szövődmények és panaszok megelőzése érdekében. Mivel a beteg nem képes önmagában gyógyulni, mindig függ az orvos orvosi vizsgálatától. Általános szabály, hogy a dobfúzió viszonylag jól kezelhető egyszerű eszközökkel. Az érintettnek használnia kell orrspray a kellemetlenség enyhítésére. Bizonyos esetekben szintén szükséges lehet antibiotikumok hogy korlátozza a kényelmetlenséget. Az érintettnek mindig biztosítania kell, hogy antibiotikumok rendszeresen és a megfelelő dózisban veszik be. Kérdések vagy súlyos mellékhatások esetén először mindig orvoshoz kell fordulni. Az antibiotikumokat nem szabad együtt szedni alkohol, mivel hatásuk egyébként jelentősen csökken. További utógondozás intézkedések általában nem állnak rendelkezésre a betegség által érintett személy számára. Az érintett személy várható élettartama nem csökken.

Mit tehetsz te magad

A dobhullás súlyos fájdalmat okozhat. Ezek általában jobbak, ha jóak szellőzés a fül biztos. Ebből a szempontból tanácsos dekongesztáns orrcseppeket és dekongesztáns orrspray-k akut dobpanás esetén. Ezek fenntartják a kapcsolatot a orr és a fül kinyílik. Ez lehetővé teszi, hogy a dobüreg gyorsabban gyógyuljon, és a fülre nehezedő nyomásfájdalom alábbhagyjon. Különösen fekve, a dobfúvás okozta fájdalom nagyon súlyos lehet. Ezért dekongesztáns spray-k vagy cseppek ajánlottak, különösen lefekvés előtt. Fájdalomcsillapító gyógyszerek, mint pl ibuprofen és a paracetamol segíthet a fájdalom csillapításában akut fertőzések esetén is. Mindkét fájdalomcsillapítók és az orrcseppek vény nélkül kaphatók mérsékelt adagokban, és mindig raktáron kell tartani őket, különösen, ha hajlamosak az ismételt dobpanaszokra. Mivel a dobhártya-kiömlés általában szövődmények nélkül gyógyul, és gyakran vírus is okozza, megvárhatja a gyógyulási folyamat befejezését, ha jó általános állapotban van, és megkönnyítheti. Kipróbált és tesztelt hazai jogorvoslati mint például hagyma a táskák is enyhíthetik a fájdalmat. A szülőknek azonban - különösen gyermekeknél - gondosan meg kell figyelniük, hogy a fájdalom a fertőzés folyamán súlyosabbá válik-e, vagy erős vagy ismétlődő láz bekövetkezik. Ez annak a jele lehet, hogy a fertőzés bakteriális. Az egyéni alkotmánytól függően ebben az esetben az önsegítés nem lehetséges. A testnek ekkor szüksége van egy antibiotikum, amelyet egy szakember megfelelő vizsgálat után ír elő.