Diagnózis
A Korsakov-szindróma diagnosztizálásában a legnagyobb jelentőséget a betegség klinikai képének tulajdonítják. Így egy tapasztalt orvos gyaníthatja a Korsakov-szindróma jelenlétét egy részletes vizsgálat után kórtörténet, vezérelve a tipikus emlékezet rendellenesség. Ez különösen akkor fordul elő, ha a beteg vagy rokonai túlzott alkoholfogyasztásról számolnak be.
Azonban egy múlt ütés vagy trauma is úttörő bizonyíték lehet. A klinikai interjú mellett a betegségben gyanús betegek mindig képalkotó eljáráson mennek keresztül, például MRI vagy CT segítségével a agy anyag a várható helyen. Ezen túlmenően laboratóriumi vizsgálatok, mint például a vitamin meghatározása, valamint az EEG és a cerebrospinalis folyadék (folyadék) vizsgálata szúrás) elő vannak adva.
Ez utóbbi vizsgálatot főleg arra használják, hogy megkülönböztesse a másiktól emlékezet rendellenességek, például Alzheimer-kór. Mivel a Korsakow-szindrómás betegek klinikai megjelenését jelentősen súlyos emlékezet rendellenesség esetén többféle tesztet alkalmaznak a memória lehetséges funkcionális korlátozásainak azonosítására. Ezek a tesztek általában emlékezetünk bizonyos funkcionális területeire vonatkoznak.
Például a teszteknek képesnek kell lenniük megkülönböztetni a hosszú távú és a rövid távú memóriát, és arra, hogy a memóriazavar csupán beavatkozik-e az új tartalmak tárolásába, vagy a múltbeli memória tartalmát sem teszi többé visszakereshetővé. A különféle teszteket úgynevezett tesztelemekben kombinálják. Ezeknek a tesztcsoportoknak a legismertebb képviselője a minimum-minimum teszt, amelyet gyanú esetén gyakran alkalmaznak demencia vagy anamnesztikus szindrómák.
- A rövid távú memóriát például a szavak egyszerű memorizálásával tesztelik. Például a beszélgetés elején az érintett személyek három kifejezést kapnak, amelyeket 15 perc után meg kell ismételniük. A Korsakow-szindrómás betegek egyértelműen szembetűnőek lennének ebben a tesztben, és valószínűleg három saját kifejezést találnának ki.
Az MMST-t azért fejlesztették ki, hogy egyszerű szűrési eljárást nyújtson a kognitív hiányok felmérésére a mindennapi klinikai gyakorlatban.
Az MMST 1975-ös bevezetése óta nagyon megbízható vizsgálati eljárásnak bizonyult. Ez a legszélesebb körben használt diagnosztikai eszköz a az Alzheimer-kór diagnózisa és a demencia. Az MMST ideális a betegség súlyosságának mérésére és ellenőrzés a meglévő terápiák előrehaladása.
A kognitív hiányosságokat nagy területen, 30 pontos rendszer alkalmazásával értékelik, és a következő készségeket vizsgálják: tájékozódás, memória, koncentráció és számtan, beszéd, hallás megértése és utasítások követése, valamint nyomkövetés. Az MMST folyamata A mini mentális állapot teszt körülbelül 15 percet vesz igénybe, és orvosi asszisztensnek vagy szakembernek kell beadnia. Az alanyot először az időbeli orientációjáról kérdezik.
Meg kell adni a dátumot és a hét napját, valamint az évet, hónapot, napot és évszakot. Ha úgy tűnik, hogy a válaszadó időorientált és közvetlenül tudja a helyes dátumot, a pontosabb kérdezés elhagyható. A válaszadó minden egyes tény után egy pontot kap.
A térbeli tájékozódás vizsgálata hasonló. Itt hivatkozunk a válaszadó jelenlegi lokalizációjára azzal, hogy megkérdezzük tőle az országot és államot, a várost, az intézményt és az emeletet, amelyen található. Ezután a válaszadó három egyszerű szót kap (pl. Autó, virág, gyertya).
Ezeket meg kell ismételnie közvetlenül, és egy pillanatra meg kell őriznie rövid távú emlékezetében. Egy egyszerű számtani gyakorlat következik, amelyben a válaszadónak levonja a 7-et a 100-ból. Az eredményből a 7-et újra ki kell vonni és így tovább.
A számítást 65-ig értékelik. Ha a válaszadó nem adja meg a helyes eredményt, ezt megkapja, hogy folytassa a feladatot. Ha a válaszadó nem tudja sikeresen elvégezni a számítást, akkor a „rádió” szót alternatív módon vissza lehet írni.
Mindkét esetben ellenőrizzük a vizsgált személy koncentrációját. A közbenső feladat után a memória teszt befejeződött. Ebből a célból a megkérdezettet arra kérik, hogy ismételje meg az imént megjegyzett szavakat (pl. Autó, virág, gyertya).
Minden vizsgált kifejezésért a tesztelő egy pontot kap. Ezt követően a nyelvi készségeket karóra és ceruza megnevezésével és bármely mondat megismétlésével tesztelik. Néhány szóbeli utasítás következik, amelyeket a tesztelő fogalmaz meg.
Például a betegnek egy papírlapot kell a kezébe venni, és fel kell hajtania. A Korsakov-szindrómás betegek MRI-jében a agy anyag bizonyos területeken általában kimutatható. Az első rész rendellenességei mellett agy, degenerációk az ún limbikus rendszer gyakran kimutatható.
A kifejezés limbikus rendszer agyunk különböző struktúráinak hálózatát írja le, amelynek funkciói elsősorban az érzelmek és bizonyos memóriafunkciók létrehozásában és irányításában rejlenek. Ez a rendszer magában foglalja az úgynevezett emlőtesteket. Ezek jelentős degenerációt mutatnak szinte minden korzowi páciensnél, ami magyarázatot adhat e betegek súlyos memóriazavaraira. Ha a betegség kialakulását ritkább okok okozzák, például a ütés vagy trauma, ezek az MRI-ben is ábrázolhatók. Az agy MRI-jén részletes információkat talál az „MRI” témáról
