Rövid áttekintés
- Mi az a dadogás? A dadogás olyan beszédfolyamati zavar, amelyben például egyes hangok vagy szótagok ismétlődnek (pl. ww-why?) vagy hangok kihúzódnak (pl. hadd legyek iiiiii béke).
- Mik a dadogás okai? Különféle tényezők vannak, például hajlam, traumatikus élmények vagy a megfelelő idegi jelek feldolgozásának zavarai.
- Mit lehet tenni a dadogás ellen? Gyermekkorban a dadogás gyakran magától megszűnik. Ellenkező esetben a dadogásterápia segíthet. Felnőtteknél a dadogás általában nem szűnik meg teljesen, ezért terápia javasolt a rendellenesség kordában tartása érdekében – különösen, ha a dadogás súlyos terhet jelent az érintettre.
Mi az a dadogás?
A dadogás többféleképpen is megnyilvánulhat:
- hangok, szótagok vagy szavak ismétléseként (pl. www-miért?)
- kezdőbetűk hangtalan megnyomásaként (pl. a nevem B——-ernd.)
- egyedi hangok megnyúlásaként (pl. Laaaaass mich doch iiiiiiin Ruhe.)
A dadogás egyéni jelenség. Minden dadogó más és más szituációban dadog. Az, hogy valaki mennyire erősen dadog, az aktuális lelki állapottól is függ. Ennek ellenére a dadogás nem mentális zavar, hanem testi.
A beszédhiba előfordulhat más, a kommunikációt is zavaró rendellenességekkel együtt. Ide tartoznak például a nyelvi jelenségek, mint a töltelékszavak használata, valamint a nem nyelvi jelenségek, mint a pislogás, az ajkak remegése, az arc- és fejizmok mozgása, izzadás vagy megváltozott légzés.
Dadogás gyerekeknél
Ezeknek a gyerekeknek körülbelül 25 százalékánál alakul ki „valódi”, azaz tartós dadogás. Ez kimerítő és frusztráló. Ezért nem csoda, hogy az érintett gyerekek nem szeretnek beszélni, sőt félnek is tőle – különösen, ha dadogásuk miatt csúfolják őket a társak. A félelem és az elkerülés ördögi köre alakul ki. A dadogás egyre jobban beleivódik. Minél tovább tart, annál nehezebb visszatérni a folyékony beszédhez.
Dadogás felnőtteknél
Felnőtteknél a dadogás csak ritka esetekben tűnik el teljesen. Ezért általában már nem gyógyítható. Ennek ellenére a terápia sikeres lehet, és jelentősen javíthatja az életminőséget. Az érintett személy megtanulhat folyékonyabban beszélni, és jobban megbirkózik a dadogásokkal.
A dadogás érzelmileg megterhelő lehet
A dadogás jelentős lelki teher lehet. Sokan, akik dadognak, próbálják leplezni a problémáikat. Kerülnek bizonyos, számukra nehéz kezdőbetűket, vagy gyorsan kicserélik a kényes kifejezéseket más szavakra, hogy a másik ne vegye észre a dadogást. Idővel a félelem és a megnövekedett erőfeszítés, amely a beszédhez szükséges, elkerülő stratégiákhoz vezet. Egyeseknél ez még odáig is megy, hogy csak akkor szólalnak meg, ha másként nem lehet. Kivonulnak a társasági életből.
Dadogás: Okok és lehetséges rendellenességek
A beszéd az agy által irányított különféle cselekvések összetett kölcsönhatása. Szükséges a légzés, az énekhang és az artikuláció összehangolása a másodperc töredéke alatt. Azoknál az embereknél, akik dadognak, ez az interakció zavart szenved.
- – Átviteli zavarok. Úgy gondolják, hogy a dadogás a beszédhez feldolgozandó idegi jelek zavarán és/vagy a beszédben részt vevő szervek motoros zavarán alapul.
- Hajlam: Mivel a dadogás gyakran családon belül fordul elő, valószínűleg genetikai hajlam van rá. Az örökletes összetevőt az is alátámasztja, hogy a fiúk és a férfiak sokkal gyakrabban dadognak, mint a lányok és a nők. A szülők azonban nem közvetlenül adják át gyermekeiknek a dadogást, hanem feltehetően csak ennek megfelelő hajlamot. Ha ez találkozik a dadogás kiváltó okával (pl. stresszes helyzet), és a dadogást állandósító feltételekkel egészül ki, a beszédzavar megszilárdul.
Egy biztos: a dadogás nem mentális zavar, hanem motoros képességek okozta beszédzavar. Ez társadalmi és kulturális háttértől, iskolai végzettségtől és a családon belüli interakciótól függetlenül fordul elő.
Dadogás: Terápia
A dadogás pontosabb diagnosztizálását és terápiáját logopédusok és nyelvi terapeuták, esetenként légzés-, hang- és beszédtanárok, valamint logopédiai pedagógusok is végzik. A vizsgálatok során a terapeuta részben az érintett, illetve a szülők megfigyelésétől függ. Először is, a dadogás és a kísérő viselkedések természetét együtt határozzák meg.
A dadogás kezelésében a különböző szakmai csoportok eltérő megközelítést alkalmaznak. Egyedi esetekben a terápia a dadogás típusától és súlyosságától, valamint az érintett életkorától is függ.
A dadogásterápia általános céljai elsősorban:
- hogy elvegye a dadogó félelmét.
- @ a folyékony beszéd gyakorlásához.
- A beszéd és a légzés ritmusának érzékeltetése.
Dadogás terápia felnőtteknek
A dadogásterápia speciális módszere felnőttek számára a fluenciaformálás. Úgy tervezték, hogy megváltoztassa a személy beszédmódját, és megakadályozza, hogy dadogni kezdjenek. A technikák közé tartozik a hang halk használata a szó elején és a magánhangzók nyújtása. Ezenkívül a szenvedők megtanulják kontrollálni a légzésüket. Ezt a módszert azonban intenzíven kell gyakorolni, hogy az érintett személy második természetévé váljon, és a kezdetben furcsán hangzó beszéd természetes beszédfolyammá váljon.
Dadogó terápia gyerekeknek
A gyermekek dadogásterápiája megkülönbözteti a közvetlen és a közvetett megközelítést.
Az indirekt megközelítés nem a beszédproblémára összpontosít. Inkább elsősorban a félelmek csökkentésével és a beszédvágy előmozdításával foglalkozik. Ily módon az indirekt megközelítés célja a szorongásmentes, nyugodt beszéd megalapozása. A beszéd- és mozgásjátékok, például a ritmikus versek és dalok, valamint a relaxációs és párbeszédes gyakorlatok célja, hogy elősegítsék a gyermek beszédörömét. A szülőkkel való szoros együttműködés javíthatja a terápia sikerét.
A közvetlen megközelítés közvetlenül kezeli a beszédproblémát. A gyerekek megtanulják ellenőrizni a dadogást, ellazulni, ha blokkolt, és nyugodtan kezelni a beszélgetési helyzeteket. Ezenkívül ez a megközelítés elősegíti a probléma nyitott megközelítését és erősíti a gyerekek önbizalmát.
A siker kilátásai
Felnőtteknél viszont a dadogás csak ritkán tűnik el teljesen. A folyamatos edzés azonban jelentősen javíthatja a folyékonyságot és kordában tarthatja a dadogást.
Dadogás: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az, hogy valakinek, aki dadog, terápiára van szüksége, a beszédzavar súlyosságától függ. Ennek kritériuma, hogy milyen gyakran fordulnak elő dadogó rohamok és milyen súlyosak. A dadogást azonban mindenekelőtt akkor kell kezelni, ha pszichés terhet ró az érintettre.
Különösen az elkerülő magatartás jelzi egyértelműen, hogy ideje segítséget kérni – vagyis amikor a dadogó személy kerüli a társalgási helyzeteket, vagy kivonul társas környezetéből.
Dadogás: Amit magad is megtehetsz
- Vedd őt komolyan vitapartnerként.
- Hallgass rá nyugodtan és türelmesen.
- Hadd fejezze be.
- Ne szakítsa félbe azt a személyt, aki dadog, és türelmetlenségből ne beszéljen tovább helyette.
- Szemkontaktus fenntartásával jelezze a figyelmet.
- A jó szándékú bátorítások, mint például a „nyugodj” vagy a „mindig lassan menj”, még jobban elbizonytalaníthatják a dadogó személyt.
- Mindenekelőtt soha ne gúnyolódjon egy olyan személyen, aki dadog. Ez nem csak fokozhatja a dadogást, hanem meg is sérti párját.
