Aphonia: időtartam, kezelés, okok

Rövid áttekintés

Időtartam: Az, hogy mennyi ideig tart a hangvesztés, az októl függ. A hang általában visszatér.
Kezelés: Az aphonia általában jól kezelhető hangmegőrzéssel, gyógyszeres kezeléssel, logopédiai kezeléssel, pszichoterápiával, ritkán szükséges műtét.
Okok: Az aphonia különféle fizikai és pszichológiai okai lehetnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni: Ha az aphonia hirtelen jelentkezik vagy három hétnél tovább tart.
Diagnózis: klinikai kép, gége vizsgálata, további vizsgálatok: Ultrahang, CT, MRI.
Megelőzés: Ne használja túl a hangját, vezessen egészséges életmódot (kerülje az alkoholt és a nikotint).

Mennyi ideig tart a hangvesztés?

A hangvesztés időtartama az októl függ. A legtöbb esetben ártalmatlan megfázás áll a hangvesztés hátterében. Ilyen esetekben a legjobb, ha lazít a hangján. Általában néhány napba telik, mire visszatér.

A daganatok vagy az idegekkel összefüggő hangszalag-károsodások gyógyulása hosszabb ideig, egyes esetekben akár évekig is tarthat. A hangszalagok teljes bénulása (például agyvérzés vagy műtét után) bizonyos körülmények között állandó maradhat.

A prognózis általában jó: a hangvesztés általában gyógyítható. Mindenesetre célszerű a hangvesztés megjelenése után hamarosan orvoshoz fordulni. Ez különösen igaz, ha az aphonia pszichés okai vannak. Minél tovább marad a hangvesztés kezeletlen, annál elhúzódóbb lesz a kezelés.

Ha a hangvesztés három hétnél tovább tart, célszerű fül-orr-gégész szakorvoshoz vagy foniáterhez fordulni!

Mit tehetsz, ha elment a hangod?

Ha a hang elveszti a hangját, ez riasztó jel. Az állapotromlás megelőzése érdekében célszerű az első tünetek megjelenésekor azonnal intézkedni. Ha a hangvesztés oka nem tisztázott, vagy ha a hang több mint három hétig hiányzik, tanácsos orvoshoz fordulni. Ha az aphonia légúti fertőzéssel jár, a következő tippek segíthetnek:

Védje a hangját.
Kerülje a stresszt.
Próbálja ki a relaxációs gyakorlatokat.
Kerülje az alkoholt és a dohányzást.
Igyon elegendő folyadékot.
Kerülje a száraz meleg levegőt, mert kiszárítja a nyálkahártyát.

Otthoni gyógymódok hangvesztésre

A következő házi gyógymódok is segíthetnek a hangvesztésen:

Gargarizálás sós vízzel: A sós vízzel történő gargarizálásról azt mondják, hogy gyulladáscsökkentő és duzzanatcsökkentő hatása van. Ehhez keverjünk el egy teáskanál sót 250 ml langyos vízzel. Ebben a só gyorsabban oldódik, mint hideg vízben. Két-három óránként öblítsen körülbelül öt percig.

Gargarizálás zsályával: Só helyett használhatunk zsályát is. A zsálya állítólag antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású. Készítsen egy kereskedelmi forgalomban kapható zsályateát, vagy adjon hozzá egy marék friss zsályalevelet forrásban lévő vízhez. Hagyja a főzetet körülbelül öt percig hatni, mielőtt gargarizál.

Teák: A gyömbér-, kakukkfű-, borda- vagy mályvalevéllel készült készítmények nyugtatják a nyálkahártyát, enyhítik a tüneteket.

Torokborogatás: A torokborogatás egy jól bevált háztartási gyógyszer megfázás ellen. Alkalmazhatók melegen vagy hidegen, szárazon vagy nedvesen. Az elv mindig ugyanaz: egy pamut kendőt helyezünk a nyakra, és letakarjuk, és egy másik ruhával rögzítjük.

Itt megtudhatja, hogyan kell helyesen alkalmazni a nyakborogatást.

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Mi segít a köhögés és a hangtalanság ellen?

Ha egyszerre van aphonia és köhögés, ennek oka általában az akut gégegyulladás. Általában ártalmatlan, és néhány napon belül magától meggyógyul – feltéve, hogy a beteg valóban gondoskodik a hangjáról. Ha egyéb tünetek, például láz vagy légszomj jelentkeznek, tanácsos orvoshoz fordulni. A hangvédelem mellett lázcsillapító és köhögéscsillapító gyógyszert is felír.

Kezelés orvos által

Organikus aphonia kezelése

Ha megfázása vagy gégegyulladása van, általában elegendő, ha lazít a hangján. Ha a betegnek egyéb tünetei is vannak, például torokfájás vagy köhögés, az orvos általában tünetileg kezeli őket, például pasztillákkal vagy köhögéscsillapítókkal. Ha a beteg lázas, az orvos lázcsillapítót ír fel. Az antibiotikumokat csak akkor alkalmazzák, ha az orvos bakteriális fertőzést diagnosztizál. Ha a hideg meggyógyul, a hang is visszatér.

Műtétre lehet szükség, ha a hangredőkben elváltozások vannak, például ciszták vagy polipok. Ugyanez vonatkozik a papillómákra (jóindulatú daganatok) és más daganatokra is. A műtét után a hangnak pihenni kell. Ezt általában hangterápia követi logopédussal. Ez speciális gyakorlatokkal segít a normál hangfunkció helyreállításában.

Funkcionális aphonia terápia

Pszichogén aphonia: Pszichogén (vagy disszociatív) afónia esetén először is fontos kideríteni, hogy milyen pszichés okok vezettek a hang elvesztéséhez. Ehhez az orvos pszichoterapeutához utalja a pácienst. Ideális esetben a terapeuta logopédiai képzésben is részesül. Disszociatív aphonia esetén a pszichoterápia és a logopédia kombinációja a leghatékonyabb.

Fontos, hogy a terápiát korai szakaszban kezdjük el. A pszichogén aphonia kezelése eltarthat egy ideig.

A pszichés okokkal járó aphonia is gyógyítható. Ne csüggedj, a legtöbb esetben visszajön a hangod!

Okok és lehetséges betegségek

A hangtalanságnak többféle oka lehet. A legtöbb esetben a hangvesztést ártalmatlan megfázás okozza. Ha azonban a hangszálak már nem adnak ki hallható hangot, bizonyos esetekben súlyos betegségek is állnak mögötte.

Aphonia: Fizikai (szerves) okok

Gégeirritáció: A nikotin, az alkohol, a koffein vagy a környezeti mérgek, például az azbeszt irritálják a nyálkahártyát, és így károsítják a hangredőket.

Akut gégegyulladás: A gégegyulladás (akut gégegyulladás) általában rekedtséggel és nyelési fájdalommal kezdődik, amelyet néha láz is kísér. A laryngitist általában vírusok okozzák. Ha a hangot nem kíméli, akkor aphonia alakulhat ki. A gyulladt és duzzadt hangráncok már nem adnak hangot. A gége területén jelentkező súlyos duzzanat légszomjhoz vezethet. Gyermekeknél ezt pszeudocsoportnak nevezik.

Krónikus gégegyulladás: Krónikus gégegyulladás esetén a tünetek több hétig változó mértékben jelentkeznek. A tünetek a rekedtségtől a teljes aphoniaig terjednek. Toroktisztítási nehézség, köhögés és torokfájás kíséri őket.

Diftéria: A diftéria (valódi krupp) fő tünete az ugató köhögés, a rekedtség és a hangvesztés. Belégzéskor sípoló hangok hallhatók. A diftéria manapság ritkán fordul elő, mivel van ellene védőoltás. Ha azonban a diftéria mégis kitör, könnyen kezelhető.

Polipok a hangráncokon: A polipok a nyálkahártyán kialakuló kinövések. Rekedtséggel, idegentest-érzéssel és torokköszörülési kényszerrel éreztetik magukat. A dohányosok különösen érintettek.

Gégesérülés intubáció következtében: Az intubáció akkor szükséges, ha a beteg nem tud önállóan lélegezni. Ez általános érzéstelenítésben végzett műtétek vagy mentési műveletek során fordulhat elő. Az orvos légzőcsövet helyez a páciens orrába vagy szájába. A pácienst mesterségesen lélegeztetjük a csövön keresztül. Egyes esetekben a gége hangszálai megsérülhetnek a cső behelyezésekor.

Bénult hangszálak: A bénult hangszálak aphonia is okozhatnak. Kiválthatja például agyvérzés vagy műtét azon a területen, ahol a visszatérő gégeideg (a hangredőket irányító ideg) fut. Ilyen lehet például a pajzsmirigyen vagy a mellkason belüli műtét során. Kétoldali bénulás esetén a glottis szűk marad, és a hangredők nem tudnak eltávolodni egymástól.

Neurológiai betegségek: Az olyan betegségek, mint a Parkinson-kór vagy a sclerosis multiplex, amelyek az idegek károsodásával járnak, szintén érinthetik a hangredőket, és aphonia kialakulásához vezethetnek.

Nem szerves (funkcionális) okok

Ha a hangtalanságnak nincs fizikai oka, akkor nem organikus vagy funkcionális afóniának nevezik.

Okozhatja a hang túlzott megerőltetése, vagy pszichés okai is lehetnek. Az érintettek egyébként fizikailag egészségesek. Mielőtt az orvos diagnosztizálná a funkcionális aphonia, először kizár minden fizikai okot.

A hang túlzott használata

Azok az emberek, akik szakmai okokból sokat beszélnek vagy énekelnek, gyakran túlterhelik a hangjukat. Ebbe a kockázati csoportba tartoznak például a tanárok, előadók és énekesek. A hangredők állandó megerőltetése következtében úgynevezett énekes csomók alakulnak ki. Kötőszövetből állnak, és gátolják a hangredők rezgését. A hangzavar kezdetben rekedtséget okoz. Ha a hangot nem védik folyamatosan, akkor végül teljesen meghibásodik.

Pszichogén aphonia

Pszichogén afóniában a hang tónustalan, csak suttogás és légzés lehetséges. A hangfunkció azonban továbbra is jelen van: Bár a hang beszéd közben elakad, torokköszörüléskor, tüsszögéskor, köhögéskor és nevetéskor hangos marad. Ez a jellemző megkülönbözteti a pszichogén aphóniát a szerves aphóniától.

A szenvedők gyakran számolnak be arról, hogy korábban hosszú ideig hallgattak az olyan erősen megterhelő érzésekről, mint a szomorúság vagy a harag, ahelyett, hogy kifejezték volna azokat. A hang elvesztése annak a kifejezése, hogy csendben próbálnak elmenekülni az elviselhetetlen helyzetből.

A lehetséges okok a következők

Erősen stresszes események (trauma, sokk)
Szorongás
Hosszan tartó stressz
Konfliktushelyzetek
Nehéz élethelyzetek
Súlyos idegesség, bizonytalanság
Depresszió
Neurózisok
Undor

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Általában a megfázás okozza a rekedtséget vagy afóniát. Ha egyidejűleg olyan tünetek jelentkeznek, mint a torokfájás vagy a megfázás, influenzaszerű fertőzés valószínű. A tünetek általában néhány napon belül gyógyulnak.

Ha a hangvesztés oka nyilvánvaló, például egy koncerten való részvétel után, vagy munkahelyi túlterhelés miatt, általában nem kell orvoshoz fordulni. Ebben az esetben elegendő néhány napig pihentetni a hangot.

Ha a hangvesztés kísérő fertőzés nélkül vagy hirtelen következik be, orvosnak kell kivizsgálnia az okot. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha három hétnél hosszabb ideig elveszíti a hangját.

Mindenképpen forduljon orvoshoz, ha

Az aphonia oka nem tisztázott
A hang elvesztése ismételten előfordul
Olyan tünetei is vannak, mint idegentest-érzés, láz vagy légzési nehézségek
A hang a pihenés ellenére sem tért vissza három hét után
A hangvesztés mögött pszichés okok állhatnak

Mi az aphonia?

Az aphonia nem beszédzavar: az érintettek normális beszéddel rendelkeznek, de nem tudnak beszélni, mert a hangjuk hibás.

A hangvesztésen kívül egyéb testi tünetek is lehetségesek. Például a betegek fájdalomról számolnak be, amikor megpróbálnak beszélni, és szokatlanul gyakori torokköszörülésről. Nagyon gyakori a torok és a nyak feszültsége. Ez néha fejfájáshoz vezet. Súlyos esetekben idegentest-érzés is előfordul (csomó a torokban).

Hogyan alakul ki a hang?

Az emberi hang a gégeben keletkezik. Amikor a kilélegzett levegő átáramlik a hangráncokon (más néven hangszálakon), azok vibrálni kezdenek. Beszéd közben a hangszálak megfeszülnek. Emiatt a glottis, a hangszálak közötti rés beszűkül. A hang attól függően változik, hogy milyen messzire záródik a glottis. A hang a nasopharynxben, a szájban és a torokban keletkezik és felerősödik, végül a nyelvvel és az ajkakkal hanggá alakul.

Aphonia esetén a glottis nyitva marad, mert a hangredők begörcsölnek, vagy nem tud megfelelően zárni. Hallható hang nem hallható, csak suttogás lehetséges.

Mit csinál az orvos?

Az orvos megpróbálja kideríteni, mi vezetett a hang elvesztéséhez. Ehhez először rákérdez a tünetekre és azok fennállására.

A következő kérdéseket teheti fel:

mióta nincs hangod?
Nagyon megterhelte a hangját, mielőtt az afónia fellépett?
Ön tanár/oktató/előadó/énekes/színész?
Van-e ismert légúti vagy gégebetegsége?
Műtöttek-e röviddel a hangvesztés előtt, például a mellkasban vagy a torokban?
Ha igen, a műtétet általános érzéstelenítésben, mesterséges lélegeztetéssel végezték?
Dohányzol? Ha igen, mennyit és meddig?
Iszol alkoholt? Ha igen, mennyit?
Van idegen test érzése a torkodban?
Milyen gyógyszert szed jelenleg?

Ezután megvizsgálja a torkot, a gégét és a hangredőket, hogy nincs-e elváltozás. Ehhez gégeszkópot használ, egy speciális eszközt, amely lehetővé teszi a gége megtekintését.

Ha vírusos vagy bakteriális fertőzés gyanúja merül fel, az orvos tampont vesz a torokból. Ezt azután a laboratóriumban megvizsgálják a lehetséges kórokozók szempontjából.

Ha daganat gyanúja merül fel a gége területén, képalkotó eljárásokat alkalmaznak, például ultrahangvizsgálatot (US), számítógépes tomográfiát (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI).