A csigolyatest igazítása, a ballon dilatációja, a csigolyatest cementálása
Meghatározás
Vertebroplasztika: Csigolyatest stabilizáció a csigolyatöréseknél, vagy megelőzően a csigolyatestek közeli töréseihez csoncement beillesztésével a csigolyatest ballonozása nélkül. Kyphoplasty: Csigolyatest stabilizálás a csigolyatest törése esetén, vagy megelőzően a csigolyatest közelgő törése esetén csontcement bevezetésével a csigolyatest ballon felállításával. Mindkét módszer gerinces test a stabilizáció (kyphoplasty és vertebroplasty) modern műtéti eljárások a mellkas és az ágyék gerincében összeesett (szinterezett) csigolyatestek kezelésére.
Jelenleg nem használják a nyaki gerincen. Az eredetileg a csigolya hemangiomák kezelésére kifejlesztett vertebroplasztikával (1987) ellentétben a kyphoplasty-t (1998) kifejezetten osteoporotikus csigolyatest-törések kezelésére fejlesztették ki. Az oszteoporotikus csigolyatest törésekben szenvedő betegek többsége tünetmentes a megfelelőnek köszönhetően fájdalom és fizioterápia.
A betegek 10-20% -a azonban krónikus hátban szenved fájdalom. Egyéb okok kizárása után ezek a betegek jelzik az a fájdalom-kifoplasztika vagy vertebroplasztika csökkentése. A vertebroplasztikát és a kyphoplasty-t sikeresen alkalmazzák a következő betegségek esetén:
- Friss oszteoporotikus csigolyatörések (spontán törések)
- Friss traumás csigolyatörés
- Neoplasztikus csigolyatörések (daganatok vagy áttétek)
Körülbelül 5 millió ember szenved Németországban kóros csontvesztésben (csontritkulás).
A csigolyatörés az előrehaladottak egyik leggyakoribb szövődménye csontritkulás. Az érintettek súlyos akut vagy krónikus betegségekben szenvednek hátfájás, amelyet a múltban általában konzervatívan kezeltek fájdalomcsillapítók vagy ortézisek (mellkasok, fűzők). A kyphoplasztikával ma már elérhető egy sikeres műtéti módszer, amely helyreállítja a csigolyatest szerkezetét és stabilitását, és ezáltal a fájdalom jelentős csökkenéséhez vezet, valamint megakadályozza a korábban sérült csigolyatest további összeomlását.
A kyphoplasty lehetősége azonban nem helyettesíti a szisztémát csontritkulás terápia! A leggyakoribb webhely törés a kialakulás a thoraco-ágyéki átmenet, vagyis a mellkasi gerinc görbületéből való átmenet (kyphosis) az ágyéki gerinc görbületéig (lordosis). A gerincoszlop görbületének változása miatt a csigolyatestek különös stressznek vannak kitéve, ami megmagyarázza a csigolyatest töréseinek ezen a területen történő megnövekedett előfordulását.
Traumás csigolyatest törés jelentősen eltér az oszteoporotikus csigolyatest törésétől. Míg az oszteoporotikus csigolyatörések általában spontán, alattomos módon vagy kisebb sérülés után következnek be, addig a csigolyatraumás törés jelentős mértékű erőszakon alapszik. Ennek megfelelően a törések típusai is különböznek, bár a traumás csigolyatörések sokkal összetettebbek, és sokkal gyakrabban fordulnak elő súlyos egyidejű sérülések, mint pl. gerincvelő, csigolyák vagy szalagsérülések.
A komplex csigolyatörések és a jelentős egyidejű károsodások nem kezelhetők kyphoplasty műtéttel. Ilyen esetekben mindig kiterjedt stabilizáló műtéti beavatkozásokra van szükség. Általában a kyphoplasztikát még nem használják rutinszerűen a traumás csigolyatest törések kezelésére.
Eddig túl kevés a hosszú távú tapasztalat ahhoz, hogy kidolgozzunk egy szabványt ennek az eljárásnak a traumás csigolyatörés esetén történő alkalmazására. A legjobb elképzelhető csigolyatest azonban törés forma minden bizonnyal a csigolyatest friss, stabil kompressziós törése további kísérő sérülések nélkül. A csontritkulásos csigolyatest törésekkel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy célszerű lenne korai műtétet végezni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tömörített csigolyatestet csak ezután lehet kielégítően áthelyezni.
A csigolyatest törései, amelyek magukban foglalják a csigolyatest hátsó szélét (a gerincvelő) ellenjavallat a kyphoplasty és a vertebroplasty alkalmazására. A stabilizáció érdekében a vertebroplasztikát fejlesztették ki hemangioma csigolyák (jóindulatú csigolyatumor, szaporodó vaszkuláris növekedés alapján). Használata sikeresnek bizonyult. A kyphoplasztika alkalmazása rosszindulatú (rosszindulatú) daganatok esetében főleg osteolyticus (csontoldó) daganatok által elterjedt (szétszórt) tumorfertőzésben figyelhető meg, amikor a gerinc régiójában már nem lehetséges a műtéti gyógyítás.
A szerzők a rosszindulatú csigolyatest daganatok elméletileg lehetséges vénás vetésére utalnak, amikor a daganat tömegét a ballon katéter elmozdítja. Nagy előny a viszonylag kicsi beavatkozás és így a folyamatos sugárzás folytatásának szinte azonnali lehetősége, ill kemoterápiás kezelés. Két különböző műtéti technikát írnak le a kyphoplasty esetében, amelyek főleg a csigolyatesthez való sebészeti hozzáférési útvonalukban különböznek egymástól: A mikrosebészeti „félig nyitott” technikát nehezen kezelhető egyidejű betegségek vagy a műtéti területen nehéz anatómiai állapotok esetén alkalmazzák. .
Alatt végezzük a műveletet Általános érzéstelenítés 5 cm hosszú bemetszéssel. A jobb intraoperatív láthatóság miatt egyidejű sérülések vagy szövődmények, például akaratlan csontcement szivárgás kezelhetők gerinccsatorna, azonnal javítható. Hátrányok a nagyobb lágyrész-trauma és ezáltal a beteg valamivel hosszabb gyógyulási ideje, valamint annak szükségessége Általános érzéstelenítés.
A perkután technikával a műtét elvégezhető általános és helyi érzéstelenítés. Az alábbiakban ismertetett összes műtéti lépést mindkét oldalon időrendi sorrendben hajtjuk végre. Alatt Röntgen kontroll esetén üreges tűt szúrnak a törött csigolyatestbe hátulról egy szúrás (1-2 cm hosszú bőrmetszés) útján.
Ezen az üreges tűn vezetővezetéket helyeznek be, amely vezetősínként működik a most behelyezett munkacsatorna számára. A munkacsatorna elhelyezésekor ügyelni kell arra, hogy a csigolyatest fal ne sérüljön meg, mert különben a később befecskendezett csontcement kiszabadulhat. Egy fúróval csapágyat hoznak létre a csigolyatestben a kyphoplasty ballonhoz, majd a kyphoplasty ballont helyezik be.
A léggömböt fokozatosan töltjük fel kontrasztanyaggal, és az összeesett csigolyatestet addig emeljük, amíg kielégítő korrekciót nem sikerül elérni. A csigolyatest összehangolása után a ballont eltávolítják. Csontos üreget hagy maga után, amelyet kis nyomáson viszkózus csontcementtel (PMMA = polimetil-metakrilát) töltünk meg.
A töltési térfogat a kyphoplasty ballon utoljára elért térfogatától függ (kb. 8-12 ml). A műtét időtartama a megoperált csigolyatestek számától függ.
Ha csak egy csigolyatestet műtöttek, akkor a működési idő kb. 30-45 perc. A betegeket a műtétet követő napon teljesen mozgósítják.
A fájdalom jelentős csökkenése általában azonnali. A vertebroplasztikában a csigolyatestet előzetes léggömb-felállítás nélkül csontcement tölti ki. Mivel előzetesen csontos üreg nem jött létre, a vékony testű csontcementet nagy nyomáson kell befecskendezni a csigolyatestbe, hogy az eloszlatható legyen benne.
