Genitális prolapsus: Sebészeti terápia

Kifejezett descensiós (prolapsusos) tünetek esetén általában hüvelyi méheltávolítást (hysterectomiát) végeznek elülső és hátsó colporrhaphiával (hüvely meghúzásával) és perineoplasztikával.

Kifejezett descensiós probléma esetén, amelyet már nem lehet konzervatív módon kezelni, különféle műtéti eljárások jöhetnek szóba. Hüvelyi méheltávolítás (a méh hüvelyen keresztül) elülső és hátsó colporrhaphiával (vaginoplasztika), valamint a korábban gyakran elvégzett perineoplasztikát egyre kevésbé használják a szervmegőrző eljárások javára. Az, hogy melyik műtéti beavatkozást hajtják végre, elsősorban az anatómiai változásoktól, tünetektől és panaszoktól függ. Más szóval, a mai megközelítés erősen egyénre szabott, és általában megpróbálja megőrizni a méh (méh), függetlenül attól, hogy van-e leereszkedés, vagyis leeresztik-e vagy sem. A műtéti eljárás ezen egyénisége ma azért lehetséges, mert a műtéti spektrum kibővült műanyag szalagok és hálók alkalmazásával. Ezekkel az eljárásokkal már lehetséges kompenzálni a veleszületett szöveti elégtelenséget (szövetgyengeség). Ha stressz inkontinencia egyidejűleg jelen van, a húgycső általában U alakban párnázott műanyag szalaggal, amelyet feszültségmentesen helyeznek el suburethralisan (a húgycső alatt). Ez az úgynevezett TVT (feszültségmentes hüvelyszalag) vagy TOT (transz-obturator technika) eljárás:

  • TVT (feszültségmentes hüvelyszalagok) - ez egy műanyag szalag, amelyet feszültségmentesen helyeznek a hüvely fölé a húgycső, így a húgycső stabilizálódik megnövekedett intraabdominális nyomáson (hasi nyomás); retropubikusan ürül (a szeméremág).
  • TOT (transz-obturator technika) - a műanyag szalagot feszültségmentesen helyezzük a húgycső és a comb kanyarok (a TVT műtét változata).

További megjegyzések