A Corti szerve a csigaház belső fülében található, és a hallásért felelős támogató sejtekből és érzékszervekből áll. Amikor egy hanghullám gerjeszti a haj szenzoros sejtekben elektromos jelet váltanak ki a downstream neuronban, amely a agy a hallóidegen keresztül. A Corti szervét érintő betegségek közé tartozik a Menière-kór vagy a hydrops cochleae, az életkorral összefüggő hallásvesztés (presbycusis) és mások.
Mi a Corti orgona?
A Corti orgona az emberi hallásérzet része. A tartó- és érzékszervi sejtek komplexuma a belső fülben helyezkedik el, amely az ovális és kerek ablakok mögött fekszik. Mielőtt a hang eljutna az ovális ablakig, áthalad a külsőn hallójárat, a dobhártya, És a középfül mögötte. Ez utóbbi a dobüregből áll, amely az oszcikulákat tartalmazza. Amikor egy hanghullám eléri a dobhártya, továbbítja a rezgést az oszcikulák felé, amelyek viszont láncreakcióban egymásba tolódnak, és végül az ovális ablak membránját rezegtetik. Az ovális ablak mögött kezdődik a csiga. A belső fülbe teker, és hosszanti irányban három, egymással párhuzamosan futó, és megtelt csatornán vezet nyirok. Először a hang bejut a pitvari húsba, amely a csiga csúcsához vezet, és zökkenőmentesen beolvad a dobhúsba, amely visszavezet a kerek ablakhoz. A kettő között fekszik a cochleáris csatorna, amely Corti szervét tartalmazza. A baziláris membrán felett helyezkedik el, amely a csatorna padlóját képezi, és egy fedőmembrán alatt fekszik, amelyet tectorialis membránnak is neveznek. A szerkezeti és funkcionális egység Alfonso Corti olasz anatómusnak köszönheti nevét, aki elsőként írta le 1851-ben. A szaknyelvben organon spirale cochleae néven is ismert.
Anatómia és felépítés
Három sor külső haj sejtek a cochleáris csatorna mentén nyúlnak ki. Haj-szerű vetülések nyúlnak ki a sejttestből (soma) a csigavezetékbe, és sztereovillusoknak nevezik őket. Egyetlen szenzoros sejtben 30-150 sztereovillus lehet. Ezenkívül van egy speciális kiterjesztésük, a kinocíliák, amelyek mindegyik sejtnek legfeljebb egy van. A külső szenzoros sejtek minden megnyúlása a csigába vetül, ahol a tectorialis membránnal ütközik; a membrán alakváltozásai átkerülnek az érzékelő sejtekbe, és meghajlítják a sztereovillusokat és a kinocíliákat. A sztereovillusok hegycsatlakozásokon keresztül érintkeznek egymással (bal hegy); a rugalmas kapcsolatok a pórusok megnyílása szempontjából is jelentősek a sztereovillusok csúcsán. A külső szőrsejtek három során kívül a belső szőrsejtek egyetlen sora nyúlik át a cochleáris csatornán. A belső szenzoros sejtek szerkezete megegyezik a külső sejtjeivel, de nem érintik a tectorialis membránt. Az emberi hallás szenzoros sejtjei másodlagos szenzoros sejtek, amelyeknek nincs sajátjuk idegszál. Stimulálva ezért először továbbítják jelüket egy másik sejtbe (idegdúc spirale cochleae), amely az információt továbbítja azon keresztül idegszál. Ezek a szálak együttesen alkotják a hallóideget. A támogató sejtek stabilizálják a Corti szervének tényleges szenzoros sejtjeit.
Funkció és feladatok
A Corti-szerv a hanghullámok ingerlését idegjellé alakítja; a fiziológia ezt a folyamatot transzdukciónak nevezi. A hang hullámokban terjed a nyirok a pitvari csatorna. A pitvari és a cochleáris csatornák közötti Reissner-membrán a tektorialis membránt tolja el, amely viszont továbbítja a mozgást a Corti-szerv külső szőrsejtjeinek sztereovillusaiba. Ily módon a tektoriális membrán a sztereovillákat a kinocilia felé irányítja, vagy attól távol tartja. Nyugalmi állapotban a hajérzékelő sejt úgynevezett nyugalmi potenciált termel: spontán tevékenység, amely a neurotranszmitter glutamát. A felszabaduló mennyiség állandó. A sztereovillák elhajlása a kinocilia felé hallási ingert jelez a sejt számára. A bal hegy kitágítja a sztereovillus pórusait, lehetővé téve kálium ionok bejutni a cella belsejébe és megváltoztatni annak elektromos töltését. Ennek eredményeként a szőrsejt többet szabadít fel glutamát, ezáltal irritálja a downstream neuront. Ha azonban a sztereovillusok inkább a kinocíliáktól térnek el, nem pedig felé, akkor szűkítik a pórusokat és kevésbé kálium ionok bejuthatnak a szenzoros sejtbe. Ennek megfelelően a sejt kevesebbet szabadul fel glutamát és ezáltal aktívan gátolja a downstream áramlást idegsejt. Ugyanígy működik a rotációs érzékszerv észlelése az árkádokban, amelyek szintén a belső fülhöz tartoznak. Az inger azonban itt nem hanghullám, hanem a fej.
Betegségek
Számos betegség nyilvánulhat meg a Corti szervében; ezek közé tartozik a Menière-kór (hydrops cochleae), az életkorral összefüggő hallásvesztés (presbycusis) és mások. A Menière-kór vagy a hydrops cochleae a feltétel amelyben a belső fül túl sokat termel nyirok. Tipikus tünetek a következők: szédülés, halláskárosodás, fülzúgás és a fülre gyakorolt nyomásérzet. Gyakran előfordul, hogy a felesleges nyirok a csigában húzza ki a csatornákat, ami megnehezíti az alacsony hangok elsődleges észlelését. A szenzoros sejtekre gyakorolt további nyomás eltérítheti a sztereovillákat, annak ellenére, hogy nincs akusztikus inger. Ideiglenes hydrops cochleae esetén is fennáll a Corti szervének maradandó károsodása, amelynek következtében néhány vagy az összes tünet továbbra is fennáll. Az életkorral kapcsolatos halláskárosodás (presbycusis) általában 50 éves kor után jelentkezik, és halláskárosodásban, halláskárosodásig, valamint fülzúgás. A természetes öregedés mellett egyéb tényezők, mint pl keringési rendellenességek, cukorbetegség mellitusos, és emelkedett vér a nyomás hozzájárulhat az életkorral összefüggő fejlődéséhez és súlyosságához halláskárosodás.