Vakcinahiány: Miért fontosak az oltások?
A higiéniai intézkedések mellett a védőoltások a fertőző betegségek elleni küzdelem legfontosabb eszközei. A világméretű oltási kampányok felszámolták például a himlőt. A gyermekbénulás és a kanyaró ellen is sikeresen védekeztek védőoltással.
A védőoltásoknak alapvetően két célja van:
- A beoltott személy védelme (egyéni védelem)
- Embertársak védelme állományimmunitással (közösségi védelem): A beoltott személy legalább egy bizonyos ideig védett a betegségtől, így másokat nem fertőzhet meg.
A közösségi védelem révén tehát a be nem oltottak is kevésbé vannak kitéve a veszélynek. A védőoltások különösen fontosak a csecsemők és kisgyermekek, bizonyos foglalkozási csoportok, valamint a krónikus betegek és idősek számára. Gyakran fogékonyabbak, és általában súlyosabban betegszenek meg bizonyos fertőzésektől.
Vakcinahiány: okai
Néha nem marad elegendő vakcina a STIKO ajánlásainak végrehajtásához. A vakcinahiánynak számos oka lehet:
Megnövekedett kereslet: különösen válság idején, mint például a 2-as Sars-CoV-2020 világjárvány, a szokásosnál többen érdeklődnek a védőoltások iránt. Ezenkívül, ha az országok megváltoztatják oltási ajánlásaikat, ez megnövekedett kereslethez és ezáltal vakcinahiányhoz vezethet.
Fokozott fogyasztás: egyes válsághelyzetekben nemcsak a kereslet nő, hanem az oltások iránti igény és így a fogyasztás is. Példa erre a 2015-ös európai menekültmozgalom: sok érintett embert oltottak be olyan országokból, ahol nincs egyértelmű oltási szabályozás, ami oltóanyaghiányhoz vezetett.
Ellátási hiány: Újra és újra megszakad egy vakcina gyártása és szállítása. Például az ipari balesetek, a regionális problémák, például a háborús cselekmények, vagy egy globális válság, mint a koronajárvány, az ellátási nehézségek miatt oltóanyaghiányt okoznak.
A költségek túl magasak: az emelkedő gyógyszerárak miatt bizonyos oltások szűkössé válnak, különösen a szegényebb országokban.
Túl kevés haszon: Az oltások néha csak kevés pénzt hoznak a gyógyszergyáraknak – a fejlesztési és gyártási költségekhez mérve. Ekkor túl kevés cég gyárt túl kevés oltóanyagot. Ha ennek ellenére nagy a kereslet, akkor vakcinahiány alakul ki.
Illetékes hatóság
Németországban a Paul Ehrlich Intézet értesíti, ha hiányzik egy oltóanyag. A kínálati hiányról maguk a gyógyszergyárak számolnak be. Tájékoztatják a hatóságokat, ha egy oltóanyag ellátási lánca legalább két hétre megszakad.
Azt azonban nem rögzítik központilag, hogy a bejelentés időpontjában hány oltóanyag áll még rendelkezésre. Gyakran még mindig vannak készletek a gyógyszertári nagykereskedőkben, a klinikákon, az orvosi rendelőkben vagy a helyi gyógyszertárakban. Ez gyakran megnehezíti az oltóanyaghiány tényleges mértékének felmérését.
Vakcinahiány: mit tegyünk?
Ha az oltóanyagból hiány van, az orvosoknak ésszerűen kell felhasználniuk a fennmaradó, még rendelkezésre álló vakcinákat. A STIKO segítséget nyújt. A szakértők általában a következőket javasolják vakcinahiány esetén:
Egyéni oltások a kombinált vakcinák helyett: Ha a kombinált vakcinákból hiány van, az orvosok egyéni védőoltásokat alkalmaznak az adott betegségek ellen. Ezután a betegnek több védőoltáson kell átesnie, de továbbra is védett. Ha az egyéni oltások csak a tényleges kombinált oltás egy részére állnak rendelkezésre, az orvosok mindenképpen beadják azokat. A fennmaradó vakcinákat később adják be.
Alacsony vegyértékű oltóanyagok a magas vegyértékű vakcinák helyett: Egyes vakcinák egyetlen kórokozó különböző típusai ellen hatékonyak. Jól ismert példa erre a gyermekeknek szánt pneumococcus elleni vakcina. Itt van egy vakcina, amely 13 pneumococcus-variáns (PCV13) és egy tíz változat ellen hatásos (PCV10). Ha a PCV13 nem áll rendelkezésre, akkor az orvosok a PCV10-et választják.
Az emlékeztető oltások elhalasztása: Az emlékeztető oltások megújítják az esetleg legyengült immunvédelmet. Vakcinahiány esetén ezekre az emlékeztető oltásokra később kerül sor. De ne aggódjon: Sokak számára továbbra is rendelkezésre áll a megfelelő védelem – még az emlékeztető dátumán túl is.
Oltóanyaghiány: ki kap védőoltást?
Általánosságban elmondható, hogy a védőoltások mindenki számára fontosak. Ám oltóanyaghiány esetén az orvosoknak kell eldönteniük, hogy kinek adják be a fennmaradó készleteket. A STIKO itt is ad döntéshozatali útmutatót. Eszerint a védőoltásokat csökkenő sorrendben kell megadni:
- Biztosan nem oltott személyek (olyan oltóanyag kiválasztása, amely a lehető legtöbb kórokozót lefedi)
- A veszélyeztetett személyek háztartásbeli tagjai (gubóstratégia)
- Óvodáskorú gyermekek emlékeztető oltása
- Serdülőkorúak emlékeztető oltása
- Felnőttek emlékeztető oltása
Vakcinahiány: konkrét ajánlások
A STIKO szakértői nem csak általános tanácsokat adnak. Ezenkívül rendszeresen frissítik konkrét tippjeit arra az esetre, ha bizonyos oltóanyagokból hiányzik az oltóanyag.
Oltóanyaghiány: övsömör elleni oltás
A vakcinahiány ebben az esetben az övsömör (herpes zoster) és az ezzel járó idegfájdalom elleni inaktivált vakcina. Az orvosok minden 60 év feletti embernek, valamint a veszélyeztetett csoportoknak, például a krónikus betegeknek már 50 éves kortól javasolják a védőoltást. Az övsömör elleni védőoltás két oltásból áll, amelyeket két-hat hónapos különbséggel kell beadni.
Oltóanyaghiány: HPV oltás
A humán papillomavírus (HPV) ellen létezik egy inaktivált vakcina, amely kilenc HPV-típus ellen hatékony. A STIKO minden kilenc és tizennégy év közötti lány és fiú számára javasolja a HPV elleni védőoltást. Két vakcina adagból áll, öt hónapos különbséggel. Ha az intervallum rövidebb, vagy a gyerekek 14 évesnél idősebbek, akkor a szakértők három oltást is javasolnak.
Ha ez a vakcina hiányzik, az orvosok a fennmaradó oltást elsősorban a be nem oltott gyermekeknek adják be. A STIKO azt javasolja, hogy a gyermekeket a lehető legkorábban és először csak egyszer oltsák be a jobb immunválasz biztosítása érdekében. Amint a vakcina újra elérhetővé válik, további oltásokra kerül sor. Elképzelhető egy alternatív vakcina alkalmazása is, amely két HPV-típus ellen hatásos.
Oltóanyaghiány: MMRV oltás
A kanyaró, mumpsz, rubeola és varicella elleni első oltás alkalmával az orvosok megosztották az oltást – legalábbis ami a gyermekek alapvető immunizálását illeti. Az egyik testhelyen az MMR-oltást, a másikon a bárányhimlő elleni oltást adják be. A második oltáshoz azonban az orvosok kombinált vakcinát alkalmaznak mind a négy kórokozó (MMRV) ellen.
Oltóanyaghiány: pneumococcus elleni oltás
A gyermekek 14 és 13 hónapos koruk között általában három oltást kapnak. Az orvosok 13 pneumococcus-típus (PCV23) elleni vakcinát alkalmaznak. A felnőttek standard egyszeri pneumococcus-oltást kapnak 23 altípus (PPSV60) ellen XNUMX éves koruktól kezdődően. A veszélyeztetett csoportokra speciális szabályok vonatkoznak.
A tüdőgyulladást, középfülgyulladást vagy agyhártyagyulladást okozó kórokozók elleni védőoltás azonban gyakran hiányos volt, különösen válság idején. Ezután a STIKO a következőket ajánlja:
- PCV13 pneumococcus konjugált vakcina: Kizárólag kétéves korig csecsemők alapimmunizálására használható. Ha a vakcina nem áll rendelkezésre, helyette a 10-valens konjugált vakcinát (PCV10) kell beadni.
- Pneumococcus poliszacharid vakcina (PPSV23): Elsősorban immunhiányos betegeknek, 70 éves és idősebb időseknek, valamint krónikus légúti betegségben szenvedőknek adható.
Vakcinahiány: tetanusz/diftéria/pertussis/polio vakcina.
Különösen ezek az emlékeztető oltások hiányoztak az elmúlt években. Azonban számos különböző kombinált és egyéni vakcina létezik, amelyeket az orvosok beadhatnak helyette. Ennek során arra is ügyelnek, hogy a lehető legkevesebb szúrást használjanak. A STIKO a lehető leghatékonyabb kombinált vakcinák használatát is javasolja.
Az oltóanyaghiány elhárítása után a STIKO szokásos oltási ajánlásai érvényesek. Ezekről oltási naptárunkban olvashat.
