A Candida guilliermondii egysejtű élesztőfaj, amely szaprofitaként él és világszerte megtalálható a levegőben levő mikroorganizmusok formájában. Ennek a fajnak az élesztői kolonizálják az embert bőr mint kommenzálok, de opportunistává válhatnak kórokozók immunhiányos állapotokban. Ezek mikózisokat okozhatnak bőr, nyálkahártya, és a belek, valamint a Candida vérmérgezés és ennek következtében vér mérgezés.
Mi a Candida guilliermondii?
A Candida egy élesztő nemzetség, amely a tubuláris gombák (Ascomycota) osztódásához és azon belül a Saccharomycotina felosztásához tartozik. A nemzetség a Saccharomycetes osztályba tartozik, és az igazi élesztők vagy Saccharomycetales és az Inceratae sedis család sorrendjébe esik. A Candida összesen mintegy 150 különböző faj formájában létezik. Ezek egyike a Candida guilliermondii faj. A gombafajok világszerte elterjedtek, és mindenütt élnek, mint egy légcsíra. A gomba hosszúkás vagy hengeres hajtássejtekből áll, amelyek hossza két-hét mikrométer és szélessége kettő-öt mikrométer között van. A legtöbb esetben az élesztő hosszú és gyakran tekercselt pszeudohifákat hordoz. Ezen pszeudohifák mentén számos, csoportosított, kis méretű blasztoszpóra van, így különösen a válaszfalaknál. Ezenkívül a faj terminális klamidoszpórákat is képezhet. A növekedés hasonlít a rokon Candida famata fajokéhoz, így fehér-szürke vagy krémszínű sima vagy matt felületű telepekben jelenik meg. A Candida guilliermondii-t Pichia guilliermondii-nak is nevezik, és a szaprofitákhoz tartozik. Az élesztőfaj egy úgynevezett opportunista kórokozó, és patogén lehet az emberre. Mint minden élesztő, a Candida fajok is egysejtű eukarióta mikroorganizmusok, amelyek hajtással, osztódással vagy hasadással szaporodnak.
Előfordulás, eloszlás és jellemzők
A Candida guilliermondii élesztőfajok repülők csíra. A faj képviselői szaprofitaként nem végeznek kemo- vagy fotoszintézist. Minden élesztő kemo-organotróf organizmus, amely ezeket végzi energia anyagcserét szerves anyagokból származó energiaforrásokkal, mint pl fruktóz, szőlőcukor, malátacukor vagy szacharóz. A fotoszintézisre vonatkozó követelmény hiánya miatt nincs szükségük napfényre a növekedéshez. Az élesztőgombák semleges vagy enyhén savas pH-tartományban fejlődnek a legjobban. A szaprofiták, például a Candida guilliermondii kizárólag heterotróf módon táplálkoznak. Ezért elhalt szerves anyagokra van szükségük, amelyeket energiadús anyagokká bontanak és végül szervetlen anyagokká alakítanak. Az összes hajtásgomba sejtjei általában ovális alakúak és blasztoszpórák. Mint minden más élesztősejt, a Candida guilliermondii sejtjei kihajtás útján szaporodnak. A megfelelő anyasejtből egy bizonyos terület kiemelkedik a sejtfalból, rügyet képezve. A sejtmag kópiája az egyes rügyekbe vándorol, amelyek a későbbi folyamatban teljesen elválnak az anyasejtektől. A hajtásgombák kedvező körülmények esetén sejtszövetségeket képezhetnek. Ezeknek az asszociációknak az egyes sejtjei nem kommunikálnak a szeptákon keresztül, ezért nem valódi micéliumok, hanem pszeudomyceliának nevezik őket.
Jelentése és funkciója
A Candida guilliermondii élesztőfaj általában nem kórokozó, hanem szaprofita módon él az emberrel. Az élesztő ártalmatlan szaprofitonaként vagy kommenzálisként sem árt, sem nem hoz különösebb hasznot az ember számára. Az élesztő általában megtelepíti a bőr az embereken keresztül, amelyet a levegőn keresztül ér el. Az élesztő is kolonizálhatja a nyálkahártyákat, a gyomor-bél traktust vagy a hüvelyt anélkül, hogy bármilyen tünetet okozna. Ennek megfelelően a fertőzés nem fordul elő egészséges embereknél immunrendszer. Mielőtt az élesztő riasztóan terjedhet, a sejtek felismerik immunrendszer mint idegen a testtől és megtámadta. Ennek megfelelően a Candida guilliermondii patogenetikai jelentősége alacsony. Mivel azonban a szaprofiták és a paraziták között általában folyadékhatárok vannak, az ártalmatlan szaprofita bizonyos körülmények között patogénné válhat, és így parazitaként jelenhet meg. Emiatt a Candida guilliermondii-t opportunistának nevezik kórokozók széleskörű létük ellenére.
Betegségek és tünetek
Immunhiány olyan körülmény, amely a valójában ártalmatlan Candida guilliermondii élesztőgé alakíthatja kórokozók.Ilyen immunhiány társulhat olyan betegségekkel, mint pl AIDS, de annak is oka lehet immunrendszer olyan betegségek okozta, mint rák vagy fertőzések. Továbbá, immunhiány gyakran az élet fiziológiája miatt mutatkozik be. Ezenkívül egyes betegségek terápiás megközelítései elnyomják az immunrendszert, például autoimmun betegségek. Immunhiányos betegeknél az élesztőfaj tovább terjedhet az immunrendszer sikeres beavatkozása nélkül. Bőrelváltozások mikózisok szempontjából körömhibák, sőt bélmikózisok is eredményezhetik. A belső nyálkahártya bélmikózisai esetén fennáll az úgynevezett Candida bizonyos kockázata vérmérgezés. Ez egy fungemia, azaz vér gombák vagy ebben az esetben élesztők okozta mérgezés. Vérmérgezés az egész test szisztémás gyulladásos reakciója, amely életveszélyes lehet feltétel. A Candida guilliermondii fertőzések a legtöbb esetben endogének, mivel általában a szervezetben már megalakult élesztők okozzák őket. Bőrelváltozások, körmökvagy haj általában gombaellenes szerekkel kezelik. A Candida sepsis szövődménye kedvezőtlen eredménnyel jár, és azzal kezelik amfotericin B vagy alternatív módon liposzomális amfotericin B. Ha ezek a terápiák sikertelenek, igazgatás of kaszpofungin, vorikonazol, posakonazol vagy anidulafungin szükséges. Ideális esetben bizonyos körülmények között a beteg immunrendszere helyreáll, hogy végül is képes legyen egyedül küzdeni a kórokozók ellen.
