Kábítószer-kezelés
Nincsenek olyan gyógyszerek, amelyek eltüntethetnék a sarok sarkantyúját. A gyógyulási folyamat azonban egyes gyógyszerekkel felgyorsítható. Mindezek a gyógyszerek a fájdalom és a bekövetkező gyulladás.
Gyakran szednek olyan gyógyszereket, amelyek egyszerre képesek mindkettőt elérni. Az úgynevezett gyulladáscsökkentők, például a Voltaren vagy Ibuprofen mindig népszerűek. Miattuk gyomor-károsító hatása azonban csak bizonyos ideig vehető igénybe.
A hosszú távú használat inkább nem ajánlott, és ha igen, gyomor a védelmet Pantozol® szedésével kell biztosítani. Súlyos esetekben a gyógyszer injekció formájában is beadható az érintett régióba. A legtöbb esetben fájdalomcsillapítót injektálnak a calcaneus közelében.
Megpróbálható a gyulladásos reakció gátlására is kortizon.A bőrre hűsítő hatású gyógyhatású gélek és testápolók, valamint a kellemetlen érzés enyhítésére gyógynövényes kenőcsök is alkalmazhatók, amelyek a sarok felett helyezhetők el a bőrön. Néha a Kytta kenőcs használata hasznos lehet, és enyhítőnek írják le fájdalom és gyulladás. Abban az esetben, ha a konzervatív terápiás megközelítés sikertelen, mérlegelni kell a műtéti beavatkozást.
Ez különösen akkor alkalmazható, ha a sarok sarkantyújának súlyos lefolyásai és tünetei súlyosan korlátozzák a beteget, mindennapi életét és mobilitását. A műtéti beavatkozás elvégezhető általános vagy gerinc alatt érzéstelenítés. A művelet során körülbelül 5 cm-es bemetszést végeznek a sarokcsont a talpán, és hozzáférést kapnak az úgynevezett talpi aponeurosishoz, az ínlemezhez, amely a láb tényleges talpát képezi.
Utána vagy ezt a göbös lemezt hasítják, vagy kivágják annak egy darabját. Ezt a csontos calcaneal sarkantyú szintjén kell elvégezni. A csontos kitüremkedést ezzel az eljárással teremti meg, hogy ne kerüljön közvetlen kapcsolatba az ínnel, ami végül a leírt panaszokhoz vezet.
Bizonyos esetekben a tényleges sarok sarkantyút eltávolítják a művelet során. Ezután a sarok ismét becsukódik. A műtét után a lábat a lehető legnagyobb mértékben meg kell kímélni, hogy elkerüljük a sarok sarkantyújának azonnali megismétlődését.
Ezt követi a rendszeres gyógytorna, amely abból áll nyújtás gyakorlatok és erőépítés. Kb. 3 hónap elteltével a betegnek képesnek kell lennie arra, hogy ismét teljes súlyt helyezzen a lábára, és képes legyen korlátozások nélkül végezni a mindennapi mozgásokat.
