Bevezetés
A belső forgás egy végtag forgó mozgása a hossztengelye körül. A forgásirány befelé mutat. A végtag külső oldala a test felé fordul (mediálisan).
A belső forgatás végrehajtásához a csuklónak gömbcsuklónak vagy forgó/csuklós csuklónak kell lennie. Labda ízületek vannak például a váll ill csípőizület. Forgópánt ízületek például a térdízület vagy az Ellen-Speichen ízület.
Belső forgás a csípőben
A csípőizület egy anyacsukló, és így a golyók csoportjába tartozik ízületek. Golyós csuklóként minden irányba mozgatható. A csípőizület kis combcsontból áll fej, amelyet a combcsont képez, és egy nagy foglalat, amelyet az acetabulum képez.
Az acetabulum teljesen bezárja a combcsontot fej, így az ízület elmozdulása meglehetősen ritka. Ezenkívül a csípőízületet számos rögzített szalag és izom stabilizálja. A szabadsági fokok – jelzik, hogy egy ízület hány fokban mozgatható – a csípőízületre vonatkoznak: hajlítás kb.
140°, hosszabbítás kb. 20°, emberrablás legfeljebb kb. 50°, amikor a csípőízület kinyújtott állapotban van, tekintélyre hivatkozás legfeljebb kb.
30°, amikor a csípőízület kinyújtva, belső elfordulás kb. 40°, külső forgás kb. 50°, amikor a csípőízület meg van hajlítva. A csípőízületben a belső rotációt okozó legfontosabb izmok a farizmok (Musculus gluteus medius és Musculus gluteus minimus), a combszalag feszítő (Musculus tensor fasciae latae), valamint a nagy adductor izom (Musculus adductor magnus). A fájdalmas belső forgás a csípőízületben a csípőízület sajátos jele arthrosis.
Belső forgás a vállban
Mint a csípőízület, a vállízület (glenohumeralis ízület) egy gömbcsukló. A glenohumeralis ízület azonban egy viszonylag nagy ízületből áll fej, amelyet a felkarcsont, valamint egy viszonylag kicsi, lapos foglalat, amelyet a lapockacsont. Ezenkívül a vállízület nagyrészt csak az stabilizálja rotátorköpeny, így baleset esetén nagyon gyorsan tud luxálni.
Másrészt a vállízület nagyon magas fokú mobilitása is van, ami nélkülözhetetlen a kar számára. A többi részösszekötő a vállöv – az acromioclavicularis ízület és a sternoclavicularis ízület – szintén fontos szerepet játszik a vállízület mozgékonyságában. Az elvégzendő mozgástól függően a kulcscsont helyzete és a lapockacsont a mozgáshoz van igazítva.
A vállízület belső forgásának legfontosabb izma a lapocka alatti izom. A vállízület szabadságfokai a antiversion (a kar előremozdulása) 90°. A kar 90°-nál nagyobb szögben 170°-ig (emelkedés) csak a vállöv.
A visszaváltozás (a kar hátrafelé mozgatása) 40°-ig lehetséges. Egy talp emberrablás a vállízületben 90°-ig lehetséges, részvételével a vállöv 180 ° -ig. tekintélyre hivatkozás 20-40°-ig lehetséges.
A vállízület belső elforgatásának szabadsági foka 95°, for külső forgás 40-60°. A vállízület belső forgása a kötény fogantyújával ellenőrizhető. A köténynyéllel megkérjük a pácienst, hogy tegye keresztbe a kezét a háta mögött. A vállízület fájdalmas belső forgása gyakran jelzi a sérülést vagy a szakadást rotátorköpeny, különösen a lapocka alatti izom.
