Az idegszövet gliasejtek és neuronok hálózatává szerveződik. Míg az idegsejtek gerjesztésként szolgálnak, addig a gliasejtek szervezeti funkciókat látnak el. Gyulladás, elhalás, és helyet foglaló elváltozások a idegrendszer maradandó károsodást okozhat az idegszövetben.
Mi az idegszövet?
Az anatómiában az idegszövet összekapcsolt idegsejtekre vagy idegsejtekre utal. A gliasejtek az egyes idegsejtek között helyezkednek el, és kapillárisokhoz kötik őket. Ez a hálós szövet elsősorban a agy és a gerincvelő, hanem a gyomor-bél traktusban és a retinában is. A szövet színe rózsaszín és fehér között van. A szürkeállományban az összekapcsolódás magasabb, mint a fehérállományban. Az idegszövet arra szolgál, hogy szelektíven továbbítsa a gerjesztést a szervekhez. Ezek a szervek bizonyos hatásokat produkálnak a neuronális impulzusra reagálva. Az idegszövet mellett az alapszövetek főleg az izomszövetet, a kötőszöveti és a hámszövet. Az idegszövet az egyetlen olyan alapszövettípus, amely hálózatszerűen összekapcsolt sejtekből áll.
Anatómia és felépítés
A gliasejtek és a neuronok az idegszövet alkotóelemei. Az idegszövet egyes kompozitjai összekapcsolódnak. Itt a gerjesztéseket a nyomtatott ösvények mentén szállítják, legfeljebb 350 kilométer / órás sebességgel. A gliasejtek megfelelnek asztrocitáknak és oligodendrocitáknak vagy Schwann sejteknek, ependymális sejteknek, mikroglia és műholdas sejteknek. Az asztrociták az idegsejtek vérrel való érintkezésének helyén ülnek. Az asztrociták sok sejtfolyamatba futnak, amelyek több neuront táplálnak. Eloszlanak a szinapszis körül, és mindegyik idegsejt több asztrocitához kapcsolódik. A Schwann-sejtek csak a perifériában találhatók meg idegrendszer. Az asztrociták és az oligodendrociták viszont képezik a centrum tartószerkezetét idegrendszer. A mikroglia, például a Hortega sejtek is csak a központi idegrendszer neuronjait kötik össze.
Funkció és feladatok
Az idegszövet neuronjai felelősek az idegsejtek gerjesztésének feldolgozásáért és szállításáért. Így a gerjesztésvezetés funkcióját látják el. Az idegsejtek hálózatának impulzusai előre meghatározott utakon haladnak. Ezek az idegszövetben más idegsejtekre ágaznak ki, egybeesnek bizonyos idegsejtek impulzusaival vagy gátolják az egyes idegsejteket. Az idegszövet neuroglia vagy gliasejtjei kiegészítő feladatokat látnak el ebben a rendszerben. Egyrészt alkotják az idegsejtek támasztó keretét. Másrészt felelősek táplálkozásukért és az idegsejtek működéséhez szükséges biokémiai szint fenntartásáért. A gliasejtek funkciói mindeddig nem teljesen értettek. Kezdetben a tudomány olyan gittanyagot feltételezett, amely csupán összeköti az idegsejteket. Időközben a kutatások a különböző feladatok töredékét azonosították. Például a gliasejtek olyan anyagokat termelnek, amelyekre az idegrendszernek szüksége van az idegműködéshez. Emellett eltávolítják az anyagcsere termékeit, dehidratálják és küzdenek a behatoló mikroorganizmusokkal. Ezenkívül a gliasejtek meghatározzák az idegműködés mintázatát. Így szervezik az idegrendszert, amikor a neuronok az előre meghatározott mintát követik. Például a neuroglia meghatározza azokat az utakat, amelyek mentén az ideg gerjesztései keresztülhaladnak a agy. A sejtek szintén részt vesznek a szinapszisok. A glia szervezeti tevékenysége a gyomlálásnak csúcsosodik ki. Ebben a folyamatban a sejtek eltávolítják azokat az idegsejteket, amelyek nem kapcsolódnak a frekvenciás utakhoz. A ritkán használt utakat leválasztják és a sokat használtakat megszilárdítják. Így az idegsejtek gerjesztő vezetők, de a gliasejtek meghatározzák ennek az ingerületvezetésnek a pályáit. Így az idegszövet sejttípusainak feladatai szorosan összekapcsolódnak. A gliasejtek és az idegsejtek kiegészítik egymást. Az idegsejtek végzik azt a szolgáltatást, amelyet a gliasejtek szerveznek. Úgyszólván, a neuroglia az idegsejtek menedzsereiként működik.
Betegségek
Amikor az asztrociták vízelvezetési funkciója zavart, agy ödéma alakulhat ki a központi idegrendszerben. A folyadék ezáltal lerakódik az agyban. Ez történhet például az gyulladás a központi idegrendszerben. Az agy ödémája súlyos feltétel , amelyek vezet nak nek agyhalál Az vér Az agy ellátását megszakíthatja vagy legalábbis akadályozhatja az emelkedő koponyaűri nyomás. Ennek a jelenségnek a kezelése magában foglalja a cerebrospinalis folyadék elvezetését a külső cerebrospinalis folyadéktérből. Az agyra gyakorolt nyomás így csökken. Elképzelhető az agy gyógyszeres ürítése is. Ugyanolyan fenyegető betegség az úgynevezett glioma. Ez a gyűjtőfogalom a központi idegrendszer különböző daganatait fedi le. Az asztrocitómák mellett például az oligodendrogliomák is a gliomák. Ezek a daganatok a legagresszívebb típusúak agydaganatok és a leggyakoribbak közé tartoznak. Az idegszövetet olyan primer betegségek is károsíthatják, mint pl cukorbetegség. Cukor a betegség részeként a szövetben tárolható. Ez az anyag neurotoxinként működik az idegszövetben. Polineuropátiák érzékszervi zavarokkal az eredmény. Az idegszövet nekrotizáló betegségei sem ritkák. Szifilisz A központi idegrendszer hatása például az idegszövet nekrotizáló hatásával jár. A központi idegszövet iszkémiás károsodása viszont előfordul agyi cisztákpéldául azért, mert ezek a helyet elfoglaló elváltozások megszakíthatják a vér ellátás az agyi artériákon keresztül. Az idegszövet gyulladásos károsodása viszont a gyulladásos autoimmun betegségben fordul elő sclerosis multiplex. Megszűnésük után a speciális idegsejtek működését a szomszédos sejtek nem tudják átvállalni. Mivel azonban a differenciálatlan idegsejtek tartósan az agy régiójába vándorolnak, az idegszövet regenerációja bizonyos mértékig még mindig lehetséges.
