Bevezetés
If epilepszia gyanúja merül fel, tisztázás céljából forduljon neurológushoz. A diagnózis érdekében számos diagnosztikai lehetőség áll rendelkezésre epilepszia. Ki lehet zárni más, hasonló tüneteket okozó betegségeket is. A további kezeléshez fontos tudni, hogy milyen típusú epilepszia lehet, ezért a agy és funkciói kulcsfontosságúak.
Diagnosztikai eljárások
Az epilepszia diagnosztizálásához a legfontosabb tényezők az anamnézis és egy idegen kórtörténete; hasznos például, ha egy megfigyelő utánozza a roham menetét. Ezenkívül az EEG (elektroencefalogram) a agy hullámokat írnak. Felvétel alvás közben (alvás EEG), hosszú távú EEG vagy provokáló EEG lehet.
Ez utóbbi egy an kiváltásának kísérletére utal epilepsziás roham provokációs módszer segítségével, mint pl alváshiány, hiperventiláció vagy fénystimuláció. Az olyan képalkotó technikák, mint a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), alkalmasak a agy mint okot. A vaszkuláris rendellenességek a angiográfia, az érképalkotás módszere.
Ezenkívül speciális vizsgálatok (SPECT = egyfotonemissziós komputertomográfia, PET = pozitronemissziós tomográfia) használhatók a vizualizációra vér keringés és anyagcsere. A vér minta diagnosztikai jelzéseket is szolgáltathat az epilepszia jelenlétéről. Az enzim kreatin kináz (CK) és a hormon prolaktin, amelyek a betegek egyötödében emelkednek, meghatározhatók.
Végül további vizsgálatokat kell végezni a tüneti okok kizárására, amelyeket a gyanús és megkülönböztető diagnózis. Az epilepszia gyanújának szokásos diagnosztikai vizsgálata általában az MRI és az EEG kórtörténet. Epilepszia gyanúja esetén egy Az agy MR kell elvégezni, de főleg fiatalabb betegeknél.
Erre a célra egyértelmű tüneteknek kell lennie epilepsziás roham hogy elkerüljék az esetleg felesleges vizsgálatot. Ban,-ben Az agy MR, az agy okozati változása sok epilepsziában szenvedő embernél megfigyelhető. Ezt a szerkezeti változást „elváltozásnak” is nevezik, és gyakran előfordul jellegzetes régiókban, például a temporális lebenyben.
Az EEG, vagyis az elektro-encephalogram nagyon fontos elem az epilepszia diagnosztizálásában. Az agyhullámokat megmérik és rögzítik a fej. Ezek tükrözik az agy idegsejtjeinek aktivitását, és jellegzetes mintázataik vannak az éberség bizonyos állapotaira.
Ezek a minták olyan potenciálok, amelyek intenzitása változik attól függően, hogy alszik vagy ébren van-e. Ha epilepszia van, gyakran előfordulhatnak olyan epilepsziára is jellemző minták. Ide tartoznak például az úgynevezett „tüskék”, „éles hullámok” és „tüskék és hullámok”, amelyek csupán leírják a potenciálok ábrázolását.
Attól függően, hogy ezek a minták hol származnak, következtetéseket lehet levonni az epilepsziát okozó agyi struktúrák lokalizációjáról. Bizonyos epilepsziás szindrómákban ezek a minták tipikus szekvenciákban is előfordulhatnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy az epilepszia még a specifikus potenciálok kimutatása nélkül is fennállhat, és fordítva, ritkán specifikus potenciálokat alkalmanként mérni lehet anélkül, hogy epilepszia lenne jelen.
Az EEG végrehajtása során gyakran nehéz közvetlenül jellemző potenciálokat találni. Az epilepsziának és az epilepszia szindrómának számos típusa létezik, amelyek főként éjszaka fordulnak elő. Ezért hasznos lehet alvás-EEG elvégzése néhány érintett személy számára.
Ezt általában úgynevezett alvás laboratóriumban végzik. Az elektródákat alvás előtt rögzítik, és az EEG-t egyik napról a másikra rögzítik. Ez gyakran nagyon hasznos lehet az epilepszia diagnosztizálásában.
Bizonyos esetekben nem olyan egyszerű bizonyos potenciálokat és mintákat rögzíteni egy EEG-vel, mert senki sem tudja megjósolni, hogy mikor epilepsziás roham bekövetkezik. Ezenkívül az epilepszia megbízható diagnózisát nem mindig lehet gyorsan felállítani. Ezekben az esetekben egy hosszú távú EEG mérés hasznos lehet.
Ebben az esetben egy EEG-mérést hosszabb ideig, gyakran 24 órán keresztül végeznek. Ez lehetővé teszi egy reprezentatívabb kijelentés megfogalmazását a fennálló epilepszia valószínűségéről. A SPECT-vizsgálat, azaz az egy fotonemissziós számítógépes tomográfia, hasznos diagnosztikai eszköz lehet néhány beteg számára. Ez a helyzet például a tünetekkel megerősített epilepsziában, azaz klinikailag, anélkül, hogy ok-okozati elváltozásra utalna az MRI.
A SPECT információt nyújt a lehetségesekről keringési rendellenességek az agy bizonyos területein. Ez különösen fontos lehet, ha a műtét lehetséges kezelési lehetőség. A PET-vizsgálat, más néven pozitronemissziós tomográfia, metabolikus folyamatokat mutat be az agyban.
A kérdés az, hogy vannak-e az agy olyan területei, amelyeknél csökkent az anyagcsere, azaz hipometabolizmus, vagy fokozott az anyagcsere, azaz hipermetabolizmus. Ezek okozhatják az epilepsziát, és az MRI nem mutatja be kellőképpen.
Ezenkívül a PET-vizsgálat egy esetleges művelet előtt nagyon hasznos lehet. A vér a számlálásnak támogató funkciója lehet az epilepszia diagnosztizálásában. Különböző értékeket vizsgálunk.
Hasznos ellenőrizni a vércukor szintet az esetleges cukorválság felderítése érdekében. Különböző ellenőrzése elektrolitok információval is szolgálhat az okról. Az agy fertőzésének gyanúja esetén a cerebrospinalis folyadék szúrás kell elvégezni.
Egy másik jellemző érték a vérkép az ún kreatin kináz. Ez akkor emelkedik, ha az izmok aktívabbak és megfeszülnek. Ezért izomrángásokkal járó epilepsziás roham során fokozódik, és maximális értékét kb. 6 órával az epilepsziás roham után.
