Diagnózis
Az anamnézist (beteginterjú) használják a sérülés okának tisztázására, amelyet ezután tapintási vizsgálat segítségével részletesebben tisztázni lehet. Súlyosabb megállapítás gyanúja esetén a sérülés képalkotó technikákkal pontosabban ábrázolható és szűkíthető. Ezek az eljárások általában klasszikus röntgen, számítógépes tomográfia (Röntgen tomográfia) vagy mágneses rezonancia képalkotás.Mivel a sérülés is lehet a törés (csonttörés), fontos először kizárni ezt a megállapítást a drasztikus következmények kizárása érdekében.
Ezért a zúzódás mindig a kirekesztés diagnózisa, amelyet a felsorolt eljárásokkal biztonságosan ki lehet zárni. Megbízható megkülönböztetés csak egy Röntgen kép. Itt a röntgenfelvétel megmutatja, hogy a törés az orrcsont.
Az első benyomás azonban a Röntgen Elrabolva. Ha a orr görbe, ez már erősen jelzi a törés az orrcsont. Az éles peremű könnyekben ebben az esetben kifejezett regionális vérömleny előfordulhat, amelyet a környező hajszálerek sérülése okoz.
Hasonlóképpen, a törésélek mechanikai kölcsönhatásai miatt dörzsölő, ropogó zaj hallható és érezhető. Ha komolyabb hiba gyanúja merül fel a orr, bonyolultabb eljárásokat, például számítógépes tomográfiát vagy mágneses rezonancia képalkotást kell alkalmazni a pontosabb értékelés érdekében. A csontos törés kizárása után negatív eredmény esetén a zúzódások diagnosztizálása kizáró diagnózisként felállítható. A mágneses rezonancia képalkotás, amely érzékeny a lágy szövetekre, további diagnosztikai lépés lehet a költség-haszon arány figyelembevétele után.
KezelésTerápia
A kirekesztés diagnózisaként konzervatív és gyógyszeres terápiák egyaránt lehetségesek (azaz a orrcsont megbízhatóan kizárták a törést). A nem gyógyszeres terápiák magukban foglalják a hideg alkalmazásokat (pl. Napi 3x 10 perc) a zúzódás. Ez lehetővé teszi a gyulladás korlátozását és a fájdalom.
Immobilizálás, enyhe összenyomódás, valamint a testrész függőleges tartása is lehetséges, de a orr csak korlátozott mértékben valósíthatók meg. Klasszikus fájdalomcsillapítók egyidejűleg kell beadni. Az itt feltüntetett gyógyszerek nem szteroid reumaellenes gyógyszerek (más néven COX-gátlók), amelyek fájdalomcsillapító hatásuk mellett gyulladáscsökkentő hatásúak is, és így mindkét esetben növelik a beteg jólétérzetét.
MINT A, Ibuprofen és a Diclofenac itt kell megemlíteni, valamint paracetamol (külön gyógyszercsoport). Ezeket a gyógyszereket azonban minden betegnél gondosan mérlegelni kell orvosi tanácsadásra, mellékhatásaik miatt. A gyógyszerek megkönnyítik a gyógyulási folyamatot, de nem gyorsítják. Ha helyrehozhatatlan szövetkárosodás van, szükség lehet műtéti beavatkozásra. Ha kiterjedt zúzódás (vérömleny) látható a zúzódás területén, a szövet nyomásától és méretétől függően a hematoma eltávolítása vitatható.
