Achalasia: Tünetek, okok, kezelés

achalasia (szinonimák: nyelőcső mozgászavar; nyelőcső achalasia; kardiaspasm; cardia achalasia; ICD-10-GM K22.0: achalasia a cardia) a nyelőcső motoros rendellenességek csoportjába tartozó rendellenesség. Egyrészt van egy kikapcsolódás az alsó nyelőcső záróizom rendellenessége (UES; nyelőcső záróizom / gyomor bemenet), vagyis az alsó nyelőcső izma nem lazul el a nyelési folyamat során, másrészt a középső és az alsó nyelőcső izmainak mozgékonysága (mobilitása) károsodik . Ennek eredményeként az élelmiszerpép nyelőcsövön (táplálékcsövön) keresztül történő szállítása zavart.

Az achalasia következő formáit különböztetjük meg:

  • elsődleges achalasia (idiopátiás forma / nincs azonosítható ok) - neurodegeneratív betegség.
  • Másodlagos achalasia („pseudoachalasia”) - ez a forma egy másik betegségen alapul.

Az Achalasia a következő szakaszokban halad előre:

  • I. szakasz (hipermotile (hipermobil) forma) - az alsó nyelőcső záróizom (UES) nyugalmi nyomása megnő; a nyelőcső izmai a megnövekedett nyomást a perisztaltika fokozásával próbálják kompenzálni
  • II. Szakasz (hipomotil forma) - a nyelőcső dilatációja (tágulása); a nyelőcső izmai lassabbá válnak.
  • III. Stádium (amotil (mozdulatlan) forma) - a nyelőcső izomzata petyhüdt; a nyelőcső jelentősen kitágult

Nemi arány: a férfiak és a nők egyaránt érintettek.

Gyakorisági csúcs: a betegség főleg középkorban, azaz az élet 3. és 5. évtizede között fordul elő. A serdülőkorban is vannak betegségek, gyermekkor és újszülöttek lehetségesek.

Az elsődleges achalasia előfordulási gyakorisága (új esetek gyakorisága) évente kb. 1-3 eset / 100,000 XNUMX lakos (Németországban).

Etetés és prognózis: Minél tovább tart az achalasia, annál hangsúlyosabbá válik a dysphagia (nyelési nehézség). Ez a betegség vezető tünete. A betegség progresszív, azaz fokozódik az alsó nyelőcső záróizom záródása. Az élelmiszerek szállítása korlátozott. Az érintett személy kevesebb ételt visz be a tünetek miatt. Ennek eredménye a fogyás. Ha az étel a nyelőcsőben marad, hörgőfertőzések fordulhatnak elő. Végül a megtartás nyelőcsőgyulladás (mozgáshiány okozta nyelőcsőgyulladás) kialakulhat, ami a nyelőcső kockázati tényezője rák. Ennek fényében az érintetteknek rendszeres megelőző vizsgálatokon kell részt venniük. A betegség nem gyógyítható, így terápia tünet-alapú. A hangsúly a megfelelő táplálékbevitel elérésére irányul.