An axon egy speciális idegfolyamat, amely az idegimpulzusokat továbbítja a idegsejt célszervbe, például mirigybe vagy izomba, vagy egy másik idegsejtbe. Ezenkívül az axonok képesek bizonyos anyagok szállítására molekulák mindkét irányban a sejt szóma felé, és az ellenkező irányba is axonálisnak nevezett folyamat révén tömeg átruházás.
Mi az axon?
A axon egy sejt idegfolyamata, más néven a neurit, amely idegimpulzusokat továbbít a idegsejt más idegsejtekhez, szervekhez vagy izmokhoz. Az impulzusok valamiféle parancsot tartalmaznak bizonyos elválasztására hormonok vagy más anyagokat, és izomrostok esetén összehúzódást, ill kikapcsolódás. Az axonok a vége felé tudnak elágazni, és úgynevezett telodendronokat képezhetnek a végeikben, gombszerű vastagodások, amelyek fontos szerepet játszanak a kémiai jelátvitelben. szinapszisok a célszervhez. Minden egyes idegsejt általában csak egyetlen axon, amely elérheti az 1 mm-nél kisebb és 1 m-nél hosszabb hosszúságot, például axonokban, amelyek az egyik gerincfonat idegsejtjétől a láb és a lábujjak izomáig terjednek. Az idegutak keresztmetszete csak 0.08 µm és 20 µm között van, így rendkívül vékonyak lehetnek. A legtöbb axont körülveszi a gliasejtek burkolata (mielinizáció), amelyek az idegsejtek tartóállványaként és elektromos szigetelésként szolgálnak egymástól. A legújabb eredmények szerint a gliasejtek alapvető feladatokat látnak el az anyagok axonális szállításában, valamint az információk tárolásában, továbbításában és feldolgozásában is. agy.
Anatómia és felépítés
Az axon az idegsejt test jellegzetes kiemelkedéséből, az axon domboldalból származik. Haladásuk során az axonok általában a mielinhüvely amely támaszt és elektromos szigetelést, valamint egyéb fontos funkciókat biztosít. A gliasejtek lipidekben gazdag biomembránjából áll. Központi esetén idegrendszer (CNS) axonok, a biomembrán oligodendrocitákból képződik, ez egy speciális típusú gliasejt, és a perifériás idegrendszer (PNS) esetében Schwann sejtjei töltik be ezt a funkciót. Jellemzően a mielinált axonok körülbelül 1 µm széles Ranvier zsinórgyűrűket tartalmaznak, 0.2–2 mm-es időközönként. A rendszeres megszakításokat jelentik mielinhüvely és vezetőképesség. Az idegi impulzusok a Ranvier fűzőgyűrűin kerülnek át rendkívül gyors Na-ion transzport révén. Az impulzusok gyakorlatilag „ugranak” a fűzőgyűrűről a fűzőgyűrűre. Az axonok tartalmazzák a mechanikus stabilizáláshoz szükséges citoszkeletont, amely neurofilamentumokból és neurotubulusokból áll. A neurotubulusok további feladatokat látnak el az anyagok axonon belüli szállításában is. Az axonban lévő citoplazma, az úgynevezett axoplazma alig tartalmaz riboszómák, amelyek szükségesek a fehérjeszintézishez, ezért az axonok a fehérje ellátottságától függenek fehérjék a magból és így az anyagok axonon belüli viszonylag lassú transzportjára is.
Funkció és feladatok
Az axon fontos funkciója és feladata az idegimpulzusok továbbítása a sejt magjából egy másik (egymással összekapcsolt) neuron dendritjeibe vagy célszervekbe - általában izmokba vagy mirigyekbe. Míg az axonon belüli jelátvitel elektromos, addig a végfejeken, a telodendronokon a jelátvitel kémiailag neurotranszmittereken keresztül történik. Az elektromos akciós potenciál a neurotranszmitterek felszabadulásaként „fordítják le”, amelyek a receptor speciális receptoraira dokkolnak, és ezáltal elektromos cselekvési potenciálissá válnak. Elvileg különbséget tesznek efferens és afferens axonok között. A „klasszikus” axonok az idegjelek efferens átviteli irányai, amelyek az idegsejtből más neuronokba vagy a célszervekbe kerülnek. Axonok, attól függően, hogy melyik idegrendszer jelátvitelükben szomatoszenzitív, szomatomotorosak lehetnek, vagy autonóm idegrendszer esetén öntudatlan, viszceroszenzitív jeleket továbbíthatnak az autonóm testrendszerek irányítása érdekében. Az axonok másik funkciója az axonális tömeg szállítás. Szükségessé válik, mert az axonok nem képesek szintetizálni a fehérjék szükséges feladataik és funkcióik „helyszíni” fenntartásához. A megszerzésétől függenek fehérjék a perikaryontól, a sejtje közepétől. Ez kihívást jelenthet, ha az axon néha hatalmas hossza meghaladja az 1 m-t. Az axonoknak lassú és gyors axonálisuk van tömeg szállítás elvégzésére. A lassú oldott anyag transzportja csak a perikaryontól távolabb eső irányban működik az axon vége felé. Gyors oldott anyag szállítási funkciók mindkét irányban; ezért korlátozott mértékben az anyagok az axonokból a neuron citoplazmájába is szállíthatók.
Betegségek
Az axonok összetörését vagy megszakadását eredményező balesetek az idegvezetés funkciójának részleges vagy teljes elvesztésével járnak. Ez például azt jelenti, hogy bizonyos izomterületek gyakorlatilag megbénulnak, és a test gyorsan lebontja őket. A központi idegrendszer axonjai a teljes érés után elveszítik regenerációs képességüket, így a megszakadt axonok nem tudnak újratermelni. A periféria axonjai idegrendszer képesek bizonyos mértékig regenerálódni. Ha a mielinhüvely még sértetlen, de maga az idegpálya megszakad, az újranövekedés napi 2-3 mm-es sebességgel lehetséges, ha az újranövő vég nincs túl messze a levágott végtől. Bizonyos esetekben az idegsebészeti beavatkozás javulást eredményezhet. Viszonylag gyakoriak azok a betegségek, amelyek vezet az axonok degenerációjához demielinizáció formájában. Leggyakrabban, mint a sclerosis multiplex (MS), ezek autoimmun folyamatok vezet az axonok fokozatos demielinizálásához. Az axonok demielinizációja az idegvezetési sebesség és más károsodások korlátozásához vezet, és fokozatosan súlyos következményekkel jár a motorban összehangolás és általános teljesítménykárosodás.
Tipikus és gyakori idegi rendellenességek
- Idegfájdalom
- Ideggyulladás
- polyneuropathia
- Epilepszia
