Anatómia
A medencefenék nagy izmokból áll. Első és hátsó részre osztható. Az elülső része a medencefenék urogenitálisnak is nevezik diafragma.
A két izom Musculus transversus perinei profundus és Musculus transversus perinei superficialis alkotja. Nőknél a hüvely áthalad a medencefenék, ahogy a húgycső. A férfiaknál csak a húgycső ezen a részen halad át.
A medencefenék hátsó részét medencének is nevezik diafragma. A Musculus coccygeus és a Musculus levator ani izmok alkotják. A végbél áthalad a medencefenék ezen részén. Végül, de nem utolsósorban az erekciós szövet és a záróizom is a medencefenék része.
A medencefenék funkciója
A medencefenék döntő szerepet játszik a kontinencia fenntartásában. Az izmok megfeszítésével a húgycső és a végbélnyílás kontinencia-megőrző funkciójukat támogatják. A medencefenéknek képesnek kell lennie ellenállni a megnövekedett nyomásnak a hasban és a medence területén, például köhögéskor, tüsszögéskor, ugráláskor és nehéz terhek hordozásakor.
Ellenkező esetben vizeletvesztés vagy akár a széklet is előfordulhat ilyen helyzetekben. Bizonyos helyzetekben a medencefenéknek is lazulnia kell. Ezek közé tartozik a vizelés, a bélmozgás és a szexuális kapcsolat.
Összegzésként
A rendszeres medencefenék-gyakorlatok segíthetnek a különféle tünetek javításában. Az optimális eredmény érdekében a fenti gyakorlatokat naponta háromszor kell elvégezni. A képzés rendszeressége a legfontosabb tényező a végül elért pozitív hatások szempontjából.
Ha a medencefenék az öregedés miatt gyengül, terhesség vagy születések, műtétek vagy veleszületett izomgyengeség, medencefenék edzés ezért mindenképpen ajánlott. Kezdetben képzett személynek kell utasítást adnia annak biztosítására, hogy a beteg megtanulja a megfelelő izomcsoportok összehúzódását.
