Vérvétel

Mi a vérvétel?

Vér gyűjtemény a szúrás véredény megszerzéséhez. A legtöbb esetben a szúrás vénásan történik. A vér mintát általában diagnosztikai eszközként vesznek a vér különböző paramétereinek, például gyulladás vagy koagulációs értékek vizsgálatához.

Ritka esetekben terápiás szerként is alkalmazzák vérengedés formájában. Ez például a haemochromatosis. A legtöbb esetben, vér speciális tűk segítségével kerül a felső végtagból. Kisgyermekeknél vért is lehet venni a fej vagy sarok.

Milyen vérmintákat kell böjtölni?

Csak néhány paramétert kell meghatározni a vérvételével, amikor böjtölés. Ezek közé tartozik, amint a neve is mutatja, a böjtölés vércukorszint. Ez az érték kizárásra vagy megerősítésre kerül meghatározásra cukorbetegség mellitus betegeknél.

A vérmintavétel előtt már felszolgált reggeli meghamisítaná ezt az értéket. Egy normális böjtölés vércukor szint 70-100 mg / dl. Az koleszterin értéket is üresen kell meghatározni gyomor.

Ezt az értéket, amely meghatározza a vér zsírtartalmát, a vérminta vétele előtt egy zsíros reggeli is meghamisíthatta. Túl magas érték a zsír anyagcserét rendellenesség. Normális esetben az orvosnak előzetesen tájékoztatnia kell a beteget arról, hogy böjtölnie kell-e a közelgő vérvételért.

Ha mégis kétség merülne fel, érdemes még egyszer kifejezetten feltenni a kérdést. Fontos azt is megkérdezni, hogy a betegnek meg kell-e szednie az otthoni gyógyszerét a vérminta vétele előtt. De mit is jelent valójában a böjt?

A vérminta vétele előtt az utolsó 8-12 órában nem kellett volna enned semmit. Az ivóvíz azonban megengedett. A kávét és a teát is lehet inni, ha nem édesítik és nem fogyasztják tej nélkül.

Melyik vérmintát nem kell böjtölni?

A legtöbb vérértéket a vérminta felvétele előtt elfogyasztott étel nem változtatja meg. Ezért nem fontos, hogy a beteg böjtöljön. A két kivétel ez alól vércukor és a koleszterin.

Mivel ez a két anyag az ételünk része, ezért étkezés után nagyobb koncentrációban találhatók meg a vérünkben. Az a vérminta, amely nem éhezik, meghamisítaná az értékeket koleszterin és a vércukor. Orvosa meg tudja mondani, hogy vérvételért kell-e böjtölnie vagy sem.

Melyik csövet mire használják?

Vérvételkor több vérmintát vesznek, különböző színű kupakú műanyag csövekben. A csövek ezen színkódolásának jelentése van. A piros cső tartalmazza az adalékot kálium EDTA.

Ez az anyag megakadályozza a véralvadást a mintában. Az vérkép, azaz az egyes sejttípusok, például a fehér és a vörös vérsejtek, meghatározhatók ebből a mintából, és meghatározhatók az olyan értékek, mint a vörös vér pigment (hemoglobin). A piros cső anyagot szolgáltathat a kórokozók közvetlen kimutatásához a vérből.

A barna cső elválasztó gélt tartalmaz. Ez gátként szolgál a vér folyékony és szilárd komponensei között a vérminta centrifugálása után. Olyan értékek, mint máj és a vese az értékeket a barna csőből lehet meghatározni.

A vér sói (elektrolitok) úgymint nátrium, kálium és a klorid is meghatározható ebből a mintából. A zöld cső tartalmazza az adalékot nátrium citrát. Ez megakadályozza a véralvadást a mintában.

Ez lehetővé teszi az alvadási értékek meghatározását, mint például a INR és a Gyors érték. Az ibolya cső is tartalmaz nátrium citrát. Ebből a csőből határozzák meg a vér ülepedési sebességét.

A fehérvérgyűjtő cső kis műanyag gömböket tartalmaz. Aktiválják a véralvadást a mintában, és így a vérszérum folyékony vérkomponensként történő előállítását szolgálják. Különleges értékek, mint pl troponin akkor ebből a mintából meghatározható.

A sárga cső nátrium-fluoridot tartalmaz. Ez az adalékanyag gátolja a enzimek amelyek felelősek a cukor lebontásáért. Ezért lehetséges meghatározni a vércukorszintet és laktát értékeket a mintából anélkül, hogy ezeket az értékeket meghamisítaná.