Ha az elhatárolás a külső hallójárat és a középfül elesik, fennáll annak a veszélye koleszteatoma, ami aztán elkerülhetetlenné teszi a műtéti kezelést.
Mi az a cholesteatoma?
A fül anatómiáját bemutató vázlatos diagram koleszteatoma. Kattints a kinagyításhoz. cholesteatoma a fülbetegség. Természetüknél fogva a fülek különböző részekre vannak osztva, amelyek magukban foglalják a külsőt is hallójárat és a középfül. Mindkét részt elválasztja egymástól a dobhártya. A cholesteatomában szenvedő esetek többségében ez a gát hibás, ami azt jelenti, hogy a középfül a külsőtől hallójárat már nincs jelen. Ennek eredményeként a külső hallójárat alkatrészei képesek nő a középfülbe, és a legrosszabb esetben még a belső fülbe is, amely akkor vezet koleszteatómára. A pikkelyes hám növekedése a középfülbe tönkreteheti a csontok ott, ami aztán a kolesteatoma tipikus képéhez vezet: halott bőr szerkezete miatt különösen stabil rétegek. Továbbá egy végső, fehér szaruhártyaréteg képződik a középfül részben megsemmisült csontszerkezete felett. A természetes elhatárolási gát elvesztése miatt a középfülből származó váladék most a külső hallójáratba áramolhat, és ott gyulladásos reakciókat okozhat. A legnagyobb probléma itt a kockázat felülfertőződés. Ez különböző fertőzésre utal kórokozók, amelyek mindegyike elősegíti a másik előfordulását, ami terápia sokkal nehezebb. Amellett, hogy a következménye a kellemetlen szag gyulladás a fülben a cholesteatoma tipikus tünetei a következők szédülés és a betegség súlyosságától függően a süketség.
Okok
A koleszteatoma oka, amint már említettük, az a tény, hogy a dobhártya már nem ép, vagyis a külső hallójárat és a középfül közötti elválasztás már nem garantált. Most a külső hallójárat laphámsejtje nő a középfülbe, és tönkretegye ott a csontszerkezetet. Attól függően, hogy a dobhártya működésének elvesztését okozta-e gyulladás, különbséget tesznek primer és szekunder koleszteatoma között. Ezen túlmenően, bár ritka, a koleszteatóma egy olyan változata van, amelyben a dobhártya hibájának, legyen az gyulladásos vagy nem gyulladásos, elsősorban nem kell jelen lennie. Ez egy veleszületett hiba, amelyben a pikkelyes hámsejt a középfülben egy (ép) dobhártya mögött képződik, ami koleszteatómához vezet.
Tünetek, panaszok és jelek
Kolesteatomában az érintett személy különféle hallási panaszoktól szenved, és ennek következtében az életminőség jelentősen csökken. Súlyos esetekben az érintett személy a hallást is teljesen elveszítheti, és ez a veszteség nem állítható helyre. Első és legfontosabb azonban a koleszteatóma a fül erős eresztéséhez vezet, ami nagyon kellemetlen szaggal jár. Ez a szag negatív hatással van az érintett személy társadalmi környezetére is, így nehézségek merülhetnek fel ezen a területen. Hasonlóképpen lehet vezet a gyermekek megfélemlítéséhez vagy ugratásához, hogy pszichológiai kellemetlenségeket kapjanak és depresszió ennek eredményeként. A haladás során a koleszteatóma vezet halláskárosodás és súlyos szédülés. A beteg eszméletét is elveszítheti és elájulhat. Előfordulhat az arc bénulása is, így a beteg már nem képes könnyen táplálékot és folyadékot bevinni. Van fájdalom a fülekben, amelyek átterjedhetnek a fej. Láz szintén előfordulhat, és általános betegségérzéssel társulhat. A koleszteatóma általában nem befolyásolja az érintett személy várható élettartamát.
Diagnózis
A koleszteatóma viszonylag könnyen diagnosztizálható. Az otolaryngológus képzett szemei számára a fülmikroszkóppal végzett vizuális diagnózis már elegendő. A viszonylag tiszta klinikai kép alapján meghatározhatja a koleszteatóma jelenlétét. Annak megállapításához azonban, hogy a cholesteatoma milyen előrehaladott állapotban van, azaz mennyire nyúlik ki a középfülbe, további diagnosztikai intézkedések szükségesek. A leggyakoribbak között van számítógépes tomográfia (CT röviden).
Szövődmények
A koleszteatóma általában fül szövődményeket eredményez. Súlyos fül fájdalom megeshet. Sok esetben a fájdalom a fülektől átterjed a szomszédos régiókba, így a betegek többsége is szenved fejfájás és a fogfájás. A legrosszabb esetben az arc bénulása következik be, és az érintett szenved halláskárosodás. A fájdalom gyakran nem állandó, hanem szórványos. A hallásvesztés azonban észrevehető az érintett személy számára. Az arcot bénulás is érinti, így bizonyos izmok nem mozdulhatnak. Bénulás a nyelv or száj előfordulhat, így a betegnek már nem lehet normálisan enni. Hasonlóképpen a nyelv tud vezet nak nek beszédzavarok. Az életminőséget súlyosan korlátozza a koleszteatóma, és a mindennapi életet jelentősen megnehezíti a beteg. A tünetek nem ritkán vezetnek is depresszió és öngyilkossági gondolatok. Sajnos a csontok helyreállítása nem minden esetben lehetséges, így a legrosszabb esetben a betegnek együtt kell élnie halláskárosodás élete végéig. Ha műtét lehetséges, gyulladás megakadályozza antibiotikumok. A várható élettartamot a koleszteatóma nem csökkenti.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A koleszteatóma általában minden esetben orvosi vizsgálatot és kezelést igényel. A legtöbb esetben az érintettek sebészeti beavatkozást igényelnek. Hirtelen halláscsökkenés vagy súlyos fülfájás esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. A fül kellemetlen szaga a koleszteatómát is jelezheti, és orvosnak meg kell vizsgálnia. Sok esetben a betegek szenvednek szédülés vagy a különböző arcrégiók bénulása. Ezért, ha ezek a tünetek is jelentkeznek, feltétlenül szükséges az orvosi kezelés. Hasonlóképpen, láz val vel fejfájás kolesteatomára is utalhat. Különösen ezeknek a tüneteknek a hirtelen előfordulása és a halláskárosodás jelzi a koleszteatomát. Sürgős esetekben kórházi kezelés is igényelhető. Általában azonban a koleszteatomát otolaryngológus diagnosztizálja és kezeli. Korai kezeléssel ez általában a betegség pozitív lefolyását eredményezi.
Kezelés és terápia
A cholesteatoma kezelésének egyetlen módja a műtéti eltávolítás. Ez magában foglalja az érintett fül kinyitását, hogy a kolesteatoma szikével levágható legyen. Ezután megpróbálják helyreállítani a dobhártyát, így az ok kezelésével ellensúlyozzák a koleszteatóma esetleges megismétlődését. Végül, ha lehetséges, megpróbálják helyrehozni a középfül csontszerkezetének koleszteatóma által okozott károsodását. Mielőtt azonban a műtét elvégezhető lenne, fontos kezelni a meglévő eseteket felülfertőződés Az igazgatás of antibiotikumok meg kell ölnie a baktériumok amelyek letelepedtek, különben fennáll annak a veszélye, hogy a baktériumok tovább terjednek a műtét során.
Kitekintés és előrejelzés
A legtöbb beteg esetében a koleszteatóma kedvező prognózissal rendelkezik. A fülnövekedés sebészeti beavatkozással eltávolítható. Sok esetben a növekedés gyulladáshoz vezet, amelyet szintén kezelni kell, hogy végül a tünetek mentessége elérhető legyen. Olyan emberek, akiknek istállójuk van immunrendszer néhány héten belül a gyulladás visszafejlődését tapasztalhatja a gyógyszer révén terápia. Minél idősebb a beteg és annál gyengébb Egészség feltétel, annál hosszabb lesz a gyógyulási folyamat általában. Ennek ellenére ebben az esetben is jó esély van a gyógyulásra. A művelet a szokásos kockázatokkal és mellékhatásokkal jár. Ezeket a prognózis elkészítésekor figyelembe kell venni. Jó orvosi ellátás esetén a kezelés után általában nincs károsodás. A szokásos hallás helyreáll, ahogy a gyógyulási folyamat alábbhagy. Ha a koleszteatómát csak nagyon előrehaladott stádiumban észlelik és nem kezelik, maradandó károsodás léphet fel. A halláskárosodás vagy a fül csontstruktúrájának megváltozásának kockázata nő a fül növekedésének növekedésével. Nagyon ritka esetekben a kolesteatoma növekedése már elérte agy területeken. A beteg ekkor életveszélyes feltétel, mint a ütés megeshet.
Megelőzés
A koleszteatóma kiváltója tehát a dobhártya eltávolítása; ez lehetővé tette a pikkelyes hámréteget nő elsősorban a középfülbe, ami későbbi gyulladásokhoz vezethet. A kolesteatoma megelőzése tehát csak a dobhártya érintetlenül tartására és a károsodás megelőzésére korlátozódhat. Mivel a gyulladás hibához vezethet a dobhártya, gondos fülhigiéné ajánlott. Ezt azonban nem szabad eltúlozni, különben a természetes bőr a fülflóra tartósan károsodhat, ami nem csak nem akadályozza meg a fülek megtelepedését kórokozók és ezáltal koleszteatoma, de előnyben részesítheti.
Utógondozás
A cholesteatoma műtéti kezelése után egy-három hétig tamponád marad az érintett személy hallójáratában. Csak ennek a védőeszköznek a eltávolítása után lehet ellenőrizni, mennyire sikeres a védőeszköz terápia volt. Nem mindig lehet meghatározni, hogy a hallás helyreállt-e az eltávolítás napján. Néhány betegnél egy másik műtétre van szükség a hallójárat működőképességének ellenőrzéséhez egy év alatt. Elvileg az ellenőrzési időpontokra csak szórványosan van szükség szövődmények nélküli műtét esetén. Ha azonban a műtét során úgynevezett fülradikális üreg jött létre, akkor azt ajánlatos rendszeres időközönként orvosilag kezelni. A koleszteatoma műtét utáni fájdalom nem várható komplikált eljárásokban. A sebek ebben az esetben felületesen befejeződik körülbelül két hét múlva. Azonban, sebgyógyulás késik, különösen akkor, ha fülgyöküreget alkalmaznak. Ez több héttől hónapig is eltarthat. Ebben az esetben a betegnek ügyelnie kell a behatolás elkerülésére víz (különösen szappanos víz) és szennyeződés. A mindennapi életet körülbelül egy héttel a műtét után lehet folytatni. Ez nem foglalhatja magában a sporttevékenységeket, mint pl úszás és a búvárkodás. Aki részt kíván venni ezekben a tevékenységekben, beszélje meg ezt a kezelőorvossal. Az, hogy a beteg a műtét után mennyi ideig nem képes dolgozni, egyrészt az orvosi beavatkozás mértékétől, másrészt a munka tartalmától függ.
Mit tehetsz te magad
A kolesteatoma kezelése elsősorban a hallójárat okozati szűkületének megszüntetésére összpontosít, egyidejű tünetek enyhítésével. Az érintett személy elvehet néhányat intézkedések a kezelés elősegítése és a kényelmetlenség csökkentése érdekében. A műtét után az érintett fület meg kell kímélni. A betegnek ajánlott kerülni hideg, különösen a huzat. Más hatásokat, például a nagy hőséget vagy sokkokat is el kell kerülni, különben súlyos szövődmények alakulhatnak ki. A legrosszabb esetben a műtéti heg elszakad, és a beteget újra meg kell műteni. Ha szokatlan tünetek, például fülfájás, láz vagy szédülés jelentkezik a műtét után, erről tájékoztatni kell az illetékes orvost. Ezen túlmenően, az orvos utasításait sebkezelés követni kell. A koleszteatoma általában jól kezelhető, de kiterjedt kezelést igényel ellenőrzés a felelős orvos. A kezelés befejezése után a fül szakembernek rendszeresen ellenőriznie kell az érintett fület. Bizonyos esetekben ismét kialakul a kolesteatoma, amelyet műtéti úton kell kezelni. Ha a halláskárosodásig terjedő hallási problémák már kialakultak, akkor hallókészüléket kell viselni.
