Szinonimák
amoibos (gr. változó), váltók
Meghatározás
Az „amőba” kifejezés olyan egysejtű állatokra (úgynevezett protozoonokra) utal, amelyek nem rendelkeznek szilárd testalakkal. Az amőbák az álpodiumok kialakulásán keresztül folyamatosan változtathatják testszerkezetüket, és így mozoghatnak.
Bevezetés
A protozoonok csoportjába tartozó egysejtű szervezetekként az amőbákat az úgynevezett primitív állatok közé sorolják. Kb. 0.1–0.8 mm méretűek. A legtöbb esetben az amőbák mezítelen egysejtű organizmusként vannak jelen.
Vannak azonban olyan nemzetségek is, amelyeknek van egyfajta héja (úgynevezett thecamoebae). Az amőbák tovább oszthatók különböző nemzetségekre, különböző kategóriák szerint. Míg ezen amőba nemzetségek többsége teljesen ártalmatlan az emberre, a histolytica nemzetség amőbái súlyos betegségeket okozhatnak.
Különösen az emésztőrendszeri megbetegedéseket okozza ez az amőba nemzetség, amelyek súlyos hasmenéssel is járhatnak. Továbbá az amőbák tünetmentes cisztákat vagy úgynevezett amőbikusakat képezhetnek máj tályog az emberi testben. Alapvetően meg kell különböztetni az amőbák két életformáját.
Az úgynevezett trophozoiták főleg az emberi gyomor-bél traktusban telepednek meg. Az élet második formája, az amőba, egy fertőző ciszta, amelyet a fertőzött személy üríthet ki a székletből, és így továbbterjedhet más élőlényekre. Az emberre veszélyes histolytica elterjedt a trópusokon és a szubtrópusi területeken.
Ezekben a régiókban feltételezhető, hogy a populáció körülbelül 70 százaléka hordozza a kórokozót. Közép-Európában az amőbák által okozott betegségek meglehetősen ritkák. Ha azonban megfelelő tünetek alakulnak ki a trópusokon vagy szubtrópusi tartózkodás után, a kezelőorvost tájékoztatni kell a külföldi tartózkodásról.
Patogenitás - az amőbák egészségkárosodása
A legtöbb amőba nemzetség teljesen ártalmatlan az emberre. Csak néhány amőbát írnak le fakultatív (patogén) emberi kórokozóként. Az emberi szervezet számára a legveszélyesebb amőbák közé tartoznak azok az egysejtű szervezetek, amelyek az Entamoeba histolytica nemzetséghez tartoznak.
Ezek az úgynevezett amőbás vérhas kiváltói, egy súlyos betegség, amely súlyos vizes hasmenéshez vezet az érintettekben. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy sok amőba nemzetség kórokozót hordoz csíra mint például a legionella. A fertőzött, valójában ártalmatlan amőbák felszívódása az emberi testbe tehát Legionella-specifikus betegségeket okozhat. Ezenkívül a Naegleria, a Balamuthia és a Sappina amőba nemzetség súlyosakhoz vezethet meningoencephalitis (az agy gyulladása és a agyhártya, agyhártyagyulladás).
Amőba dysenteryruhr
Az amőba vérhas súlyos betegség hasmenés betegség, amely főleg trópusi és szubtrópusi régiókban fordul elő. Ennek a betegségnek a kiváltó oka kizárólag az amoeba nemzetség, az Entamoeba histolytica. Pusztán statisztikailag azt feltételezhetjük, hogy a kritikus régiókban körülbelül minden tizedik meg van fertőzve az amőbás dizentériát okozó amőbákkal.
Becslések szerint évente 100,000 200 haláleset köthető ehhez a hasmenéses betegséghez. Az ezeken a területeken egyre növekvő számú turista miatt a kórokozó ma már világszerte előfordul. Németországban az elmúlt években akár XNUMX amőbás dizentéria esetét regisztrálták.
Az amebikus dizentéria során különbséget kell tenni a különböző formák között, amelyek tüneteikben és jellemzőikben különböznek egymástól. Tünetmentes bélfertőzés (úgynevezett bél lumen fertőzés) esetén a kórokozó amőbák csak a bélcső belsejében telepednek le. A fertőzés ezen formája általában nem okoz tüneteket.
Az invazív bél amőbiás vérhasban viszont a bélszövetet is áthatolják az amőbák. Az érintett személyek kifejezett tüneteket mutatnak a fertőzés során. Az úgynevezett extraintesztinális amoebus dizentéria a betegség legsúlyosabb formája. Az amőbák az érintett személyek szövetein kívül is megtalálhatók. Ily módon a tipikus hasmenés mellett máj or agy tályogok is kialakulhatnak.
