Aminosavak építőelemei fehérjék. A görögből származó név („proteios”; elsőrangú és jelentős) hangsúlyozza ezen anyagcsoport fontosságát: fehérjék kulcsfontosságú szerepet töltenek be az emberi test szinte minden biológiai folyamatában, mint állványanyagok vagy számos enzimatikus rendszer formájában.
Az emberi test sokféle szerkezeti és funkcionális szintetizálásra képes fehérjék ból ből aminosavak. Ehhez a fehérje bioszintézishez a szervezet 20 proteinogén aminosavak* a rendelkezésére áll.
Ezek közül a test maga nem tud kilenc vegyületet előállítani. Ezért nélkülözhetetlenek (szükségesek az élethez), és étellel kell bevenni.
Félig-esszenciális aminosavak más aminosavakból képződhet a testben. Például a cisztein az esszenciális aminosavból részben lehetséges metioninés tirozin képződhet az esszenciális aminosav fenilalaninból. Bizonyos körülmények között - például életkor, növekedési fázis, betegség vagy fizikai aktivitás - féligesszenciális aminosavak elengedhetetlenné válhat a test számára. Az újszülöttben például arginin, cisztein, a hisztidin és a tirozin esszenciális aminosavak az élet első napjaiban. Az aminosavakat a következő csoportokba sorolják:
- Lényeges (létfontosságú) amino savak.
- Félig esszenciális (feltételesen létfontosságú) amino savak.
- Nem esszenciális aminosavak
Amino savak nemcsak a fehérjék építőelemeként fontosak, hanem különböző vegyületek kiindulási termékeiként is szolgálnak, amelyek fontos metabolikus funkciókat látnak el a szervezetben. Például az L-karnitin, amely többek között jelentős feladatot vállal zsír anyagcserét, a két esszenciális aminosavból képződik lizin és a metionin. Ha a testből hiányzik egy aminosav, vagy ha a belőle képződő endogén anyag, például egy hormon már nem termelődik kellően, akkor a fontos testi funkciók már nem garantálhatók optimálisan. * A szelenocisztein először a szervezetben képződik, és különleges helyet foglal el, mint a 21. proteinogén aminosav.
