A vaszkularizáció egy szerv kapcsolódása a vér rendszer, és így a kisebbek új formációjának is megfelelhet hajók. Kóros neovaszkularizáció, például egy daganat szisztémás összekapcsolódása esetén neovaszkularizációnak is nevezik. Az orvosi gyakorlatban a vaszkularizáció főként terápiás szerepet játszik.
Mi az érrendszeri kezelés?
A vaszkularizáció egy szerv kapcsolódása a vér rendszer, és így a kisebbek új formációjának is megfelelhet hajók. A vaszkularizáció kifejezéssel az orvostudomány két különböző összefüggésre utal. Egyrészt a kifejezés egy adott szerv teljes érrendszeri kapcsolatára utal. Az orvosok azonban még gyakrabban használják az úgynevezett angiogenezisre a szót. Ez a folyamat megfelel az új kialakulásának hajók az emberi testben. Az angiogenezis tehát azoknak az ereknek a növekedése, amelyek kihajtással vagy hasadással keletkeznek az előformázott anyag alapján vér hajók. Az új erek képződése az endothel progenitor sejtjeiben különbözik az ilyen típusú vaszkularizációtól, és vasculogenezisnek is nevezik. A vazogogenezis az érrendszer fejlődése szempontjából releváns az embrionális periódusban. Az angiogenezis szerepet játszik különösen a sebgyógyulás. Az új érképződés utolsó típusa az arteriogenesis, amelyben az artériák és arteriolák simaizomsejtek alapján alakulnak ki. Minden új forma véredény egy felnőtt szervezeten belüli képződést neovaszkularizációnak is nevezzük. A neovaszkularizációra utalhat kóros értékű új érképződés is.
Funkció és cél
A vaszkularizáció mint a véredény a rendszerkapcsolat a keringési rendszert áramlási rendszerként jelenti. A rendszer a szív a testen keresztül az egyes erek hálózatában, biztosítva a túlélést. A véredényrendszer biztosítja a test minden szervének, szövetének és sejtjének anyagcseréjét. Így fenntartja a kémiai élettani szintjét testnedvek. A vér elsősorban szállít oxigén a tüdőből az egyes sejtekbe és eltávolítja szén dioxid onnan. Az emésztésből származó tápanyagok szintén a véren keresztül jutnak el a szervekbe és szövetekbe. Ily módon az egyes sejtek zsírokat, cukrokat és fehérjék, amelyeket fogyasztanak, feldolgoznak vagy tárolnak. A keletkező salakanyagokat a vérrel együtt más szövetekbe szállítják. Ezenkívül olyan messenger anyagok, mint pl hormonok vagy az immunsejteket a vérrendszerben a cselekvési helyükre szállítják. Egy adott szerv erek összessége teljesíti a fenti feladatokat, és vaszkularizációnak nevezik. A vaszkularizáció a kis erekkel történő új képződési folyamatok értelmében ennek eredményeként megfelel az érrendszer kialakulásának az endothel sejtekkel, pericitákkal és simaizomsejtekkel. Ezek az új képződési folyamatok a sebgyógyulás és a kapcsolódó javítási folyamatok. A tágabb értelemben a vaszkularizáció két jelentése átfedésben van. Az átfedés közös pontja megfelel a szöveti szakaszok ellátásának az erek és a vér kapillárisainak rendszerével. A máj jól vaszkularizált szövetnek tekintik. Különösen gazdag erekben. Így az ilyen típusú szövetekben lényegesen több vérzés fordul elő sérülés során, mint a gyengén vaszkuláris szövetekben, mint pl inak.
Betegségek és panaszok
Az angiogenezis értelmében vett vaskularizációnak nagy jelentősége van az orvosi klinikán, például a daganatok összefüggésében. A szilárd daganat a kapillárisok együtt növekvő hálózatától függ. Ebben az összefüggésben van beszél tumor által kiváltott angiogenezis. Ez hajszálcsöves hálózat ellátja a daganatot tápanyagokkal és oxigén. Minden, legalább XNUMX mm³ daganat új erek kialakulásától függ. Vaszkuláris kapcsolat nélkül a daganatok tünetmentesek maradnak, és nincs klinikai jelentőségük. Az érrendszer elnyomása ennek megfelelően korlátozza a tumor növekedését. Az anti-angiogén terápiás megközelítések csökkentik az érrendszeri kialakulást és ezáltal a daganatok véráramlását. VEGF-semlegesítő monoklonális antitestek mint például bevacizumab metasztatikus colorectalis kezelésre engedélyezték rák 2004 óta. Ez a fajta terápia arra is használják emlőrák, tüdő rák vagy vese rák. Pro-angiogén terápia meg kell különböztetni ettől. Angiogén növekedési faktorokon alapul, és például kezelésére használják érelmeszesedés. Különösen az FGF-1 erős angiogén növekedési faktort alkalmazzuk. A pro-angiogén terápiák a krónikus betegségekben is szerepet játszhatnak sebgyógyulás rendellenességek. Vaszkularizációt elősegítő terápia megfelel bármelyik fehérje terápiának, gén terápia vagy sejterápia. A növekedési faktorok alkalmazása megfelel a fehérje terápiának. Eddig a gén A vaszkularizációt elősegítő terápiás vizsgálatok főként az angiogén növekedési faktort kódoló gént használták a DNS-ben. Ennek alapján a gén a terápia útja megfelelhet például az adenovírus által közvetített géntranszfernek. A mai napig azonban megoldatlan problémák vannak csapás génterápia. Például a géntranszfekció, amely káros hatással is járhat immunrendszer válasz ezeknél a terápiás megközelítéseknél gyakrabban fordul elő. A hordozó potenciális toxicitása vírusok e megközelítések megoldatlan problémája is. Viszont a vaszkularizációt elősegítő sejtterápia a különböző sejttípusok transzferjén alapul. A mai napig ez a terápiás megközelítés még gyerekcipőben jár. Az aktuális szakasz megfelel egy kezdeti szakasznak. Kis számú beteggel végzett vizsgálatok állnak rendelkezésre. Ezek a tanulmányok azonban viszonylag ellentmondásos eredményeket mutatnak. Eddig különböző típusú sejteket használtak az átvitelhez. A felnőtt őssejtek különféle formáin, például az endotheliális progenitor sejteken kívül a megfelelő kísérleti vizsgálatokban hematopoietikus és mesenchymális őssejteket is alkalmaztak.
