Alanin definíció, szintézis, felszívódás, szállítás és eloszlás

Az aminosav alanin (az Ala rövidítések a hárombetűs kódban és az A az egybetűs kódban) egy proteinogén aminosav ( fehérjék) metilcsoporttal (-CH3) az oldalláncban. A semlegeshez tartozik aminosavak. Csak az aminosav L-konfigurációjának van biológiai hatása az emberi testben.

alanin maga az emberi test előállíthatja piruvát (a glikolízis végterméke). alanin ezért az egyik nem alapvető (nem szükséges az élethez) aminosavak.

Ezenkívül az alanint az étellel együtt veszik be fehérjék.

Fehérjék táplálékból tripeptidekké és dipeptidekké (3 és 2 aminosavak, illetve szabad aminosavakat abszorpció (felvétel a belen keresztül). Ez a hasítás specifikus enzimek (exo- és endopeptidázok) már a gyomor és folytatódik a vékonybél.

Speciális szállítási rendszerek a abszorpció amino savak a kefe határmembránjában léteznek nyálkahártya sejtek (a bél nyálkahártyájának sejtjei). Szabad amino savak aktív Na + -függő transzporter, míg a tri- és dipeptideket H + -csatolt transzport veszi fel az enterocitákba (a vékonybél sejtjei) hámszövet). A vékonybél hámlasztott sejtjeinek fehérjéi nyálkahártya maguk is az egyes aminóikra vannak bontva savak és visszaszívódott. Az enterocitákban a tri- és dipeptideket szabad aminosavakká hidrolizálják ( víz) és szállítják a máj.

Az emberi test teljes fehérjetartalma körülbelül 10–11 kg. A szabad aminosavak összessége vér a plazma körülbelül 100 g. A fehérje állomány kevesebb mint 1% - a máj, vese és vékonybél nyálkahártya úgynevezett labilis fehérje és lebontható anélkül, hogy befolyásolná a test működését. Az emberi test fehérje dinamikus felépülés és lebontás (fehérjeforgalom) állapotban van, és gyorsan alkalmazkodik az anyagcsere helyzetéhez. A szervezet saját fehérjeszerkezeteinek lebomlása és átalakulása, az aminosavakon keresztül diétajelentősen hozzájárul az aminosav-készlet fenntartásához. Az endogén fehérjék proteolíziséből (fehérjék lebontásából) eredő újrafelhasználási arány (újrafeldolgozási sebesség) akár 90% is lehet.

A fehérje forgalma a testben függ a táplálkozási állapottól és a szabad aminosavak elérhetőségétől. Például 100 g étkezési fehérje bevitele kb. 250-300 g testfehérje, amellyel egyes aminosavak szabadulnak fel és felhasználhatók például a bélnyálkahártya-sejtek napi megújulásához, az izomanyagcseréhez vagy a plazmafehérjék képződéséhez és lebontásához.

A fehérje anyagcsere (fehérje anyagcsere) bomlástermékei nitrogén vegyületek, például karbamid, ammónia, húgysav és a kreatinin és a vizelettel ürülnek. Normális fehérjebevitel esetén a teljes mennyiség 80–85% -a nitrogén ürül ki karbamid a vesén keresztül. Ez körülbelül 80 g fehérjének felel meg naponta.

A fel nem szívódott étkezési fehérje és a bél lumenjébe kiválasztott (kiválasztott) fehérje ürülékkel (széklet) ürül. Ez a mennyiség kb. 10 g fehérjének felel meg naponta.