Rövid áttekintés
- Mi az anális karcinóma? Rosszindulatú daganat az anális szegély és az anális csatorna területén.
- Tünetek: Többnyire nem specifikus tünetek; lehetséges tapintható elváltozások a végbélnyíláson vagy a végbélnyílásban, vér a székletben, viszketés, égő érzés vagy fájdalom a székletürítés során.
- Az anális rák gyógyítható? Igen, annál nagyobb a gyógyulás esélye, minél korábban észlelik és kezelik a rákot.
- Előfordulás: Ritka rák, amely évente 1 2 emberből körülbelül 100,000-XNUMX embert érint.
- Diagnózis: Proktoszkópia, endoszonográfia, de többek között ultrahang, komputertomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI), pozitronemissziós tomográfia (PET). A biztos diagnózishoz: biopszia.
- Kezelés: A lehetőségek közé tartozik a műtét, a sugárterápia és a kemoterápia. Az optimális kezelés kiválasztása a daganat pontos típusától és terjedésétől függ.
Mi az anális karcinóma?
Az anális karcinóma gyakorisága
Az anális karcinóma ritka. A gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések (gasztrointesztinális rosszindulatú daganatok) kevesebb mint öt százalékát teszi ki. Körülbelül 100,000 XNUMX emberből egy-kettőnél alakul ki új végbélrákos eset minden évben.
Összességében az anális rákos megbetegedések körülbelül két-ötször gyakoribbak, mint az anális marginális rákok. A férfiaknál körülbelül négyszer nagyobb eséllyel alakul ki ez utóbbi, mint a nőknél. A nőknél viszont gyakrabban alakul ki anális csatorna karcinóma.
Hogyan lehet felismerni az anális rákot?
Az anális rák nem okoz olyan specifikus tüneteket, amelyek egyértelműen a betegségre utalnak. Az anális rák lehetséges tünetei a következők:
- tapintható elváltozások a végbélnyíláson vagy a végbélnyílásban, pl. göbös indurációk
- vérzés az anális területen
- vér a székletben
- viszketés és égés a végbélnyílásban
- rosszul gyógyuló vagy nem gyógyuló sebek (fekély) az anális régióban
- megváltozott székelési szokások (pl. székrekedés, hasmenés)
- fájdalom, különösen a székletürítés során (az anális csatorna szűkülete miatt)
- A bélmozgás szabályozásának nehézségei (a széklet inkontinenciaig).
Anális karcinóma vagy aranyér?
Az érintettek gyakran félreértelmezik a meglévő panaszokat, és azt gondolják, hogy ezek ártalmatlan aranyér. Ezek a megnagyobbodott érpárnák a végbélnyílásnál hasonló tüneteket okoznak, mint például viszketés vagy vérzés.
Metasztázisok végbélrákban
Ha az anális karcinóma tovább fejlődik, a rákos sejtek leválhatnak és a nyirokcsatornákon keresztül a közeli nyirokcsomókba vándorolhatnak, és megrekedhetnek. Ez például súlyos duzzanatot eredményez az ágyékban (nyirokcsomó-áttét).
A rákos sejtek a vér- és nyirokcsatornákon keresztül még tovább terjedhetnek a szervezetben. A nyirokcsomókon kívül a májat és a tüdőt is leggyakrabban érintik az anális karcinóma metasztázisai.
Az anális rák gyógyítható?
Mivel általában lassan nő, az anális karcinómák többsége még nem metasztatizálódott a test más részeire, amikor először diagnosztizálják. Így jó esély van arra, hogy a daganat korai stádiumban gyógyítható. A lokalizált betegségben szenvedő betegek körülbelül 90 százaléka még öt év után is életben van (5 éves túlélési arány).
Mi okozza az anális karcinómát?
A betegség elkapásának kockázata különösen magas a HP vírus úgynevezett magas kockázatú típusaival (HR-HPV) való fertőzés után. Ezek magas onkogén – azaz rákpromotikus – potenciállal rendelkeznek. Az anális karcinómák több mint 90 százalékában az orvosok a HPV 16-os, 18-as, 31-es és 33-as típusának genetikai anyagát mutatják ki, túlnyomórészt a HPV 16-ot.
Életmóddal kapcsolatos és egyéb kockázati tényezők
Egy másik kockázati tényező a krónikusan sérült, gyulladt végbélnyílás – például krónikus fertőzések, fisztulák vagy repedések miatt. A Crohn-betegségben, egy krónikus gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki végbélrák, mint az egészségeseknél.
Az anális karcinóma is könnyebben kialakulhat a kismedencei terület korábbi sugárkezelése után.
Kockázati tényező: legyengült immunrendszer
A kockázati csoportba tartoznak azonban azok a betegek is, akik immunszuppresszív szereket (immunszuppresszánsokat) szednek. Az orvosok ilyen gyógyszereket írnak fel például szervátültetés (pl. veseátültetés) után, autoimmun betegségek (pl. sclerosis multiplex) vagy gyulladásos reumás betegségek esetén.
Vizsgálatok és diagnózis
Az anamnézis felvétele
Először az orvos megbeszéli és összegyűjti az összes fontos orvosi információt egy személyes interjú során. Például rákérdez a panaszokra, korábbi és alapbetegségekre. Különös figyelmet fordít az olyan kockázati tényezőkre is, mint a dohányzás vagy az immunszuppresszív gyógyszerek.
Fizikális és proktológiai vizsgálatok
Az interjút részletes fizikális vizsgálat követi. Anális carcinoma esetén különösen fontos az anális régió tapintása (digitális-rektális vizsgálat). Ezzel a komplikációmentes vizsgálattal az orvosok számos ott növekvő daganatot észlelhetnek. Az orvos azt is ellenőrzi, hogy a lágyéki nyirokcsomók megnagyobbodtak-e.
Proktoszkópia: Az orvos megvizsgálja az anális csatornát és a végbél alsó részét. Ez lehetővé teszi számára, hogy megtekintse a tapintási vizsgálat eltéréseit.
Rektoszkópia és kolonoszkópia: Az orvos gyakran elvégzi a végbél endoszkópiáját, azaz a teljes végbél és az anális csatorna (rektoszkópia), vagy a teljes vastagbél (kolonoszkópia) endoszkópiáját. Ennek fő célja a további daganatos gócok kizárása a bélben.
Anális endoszonográfia: Nem kívülről a bőrön keresztül, hanem belülről az anális csatornán keresztül végzett ultrahangos vizsgálat (vékony ultrahangszondával). Általában nem fájdalmas. Az ultrahangos felvételek segítségével az orvos mindenekelőtt azt láthatja, hogy különösen a kisebb daganatok milyen messzire hatoltak már be a környező szövetekbe, és nem tűnnek-e gyanúsnak a nyirokcsomók.
Biopszia
A proktológiai vizsgálatok során az orvos azonnal szövetmintát vesz a gyanús területről (biopszia). A mintákat ezután egy speciális laboratóriumban megvizsgálják finom szövetek szempontjából.
Az orvos megpróbálja teljesen eltávolítani a könnyen hozzáférhető, legfeljebb két centiméteres kinövéseket (különösen az anális marginális karcinómákat).
További képalkotás
Az anális karcinóma diagnózisa után az orvos általában további képalkotó vizsgálatokat rendel el. Ezek közé tartozik a medence mágneses rezonancia képalkotása (MRI), beleértve az anális csatornát is. Ez a legjobb módja annak, hogy felmérjük, milyen messzire nyúlt be a növekedés a lágyszövetbe, különösen nagyobb növekedés esetén.
Minden vizsgálatot az anális karcinóma pontos stádiumának meghatározására használnak (stádium).
Az anális karcinóma szakaszai
A betegség lefolyásától függően az anális karcinóma különböző szakaszokra oszlik. Az adott daganat stádiuma jelentősen befolyásolja az optimális terápia kiválasztását. Az orvosok a prognózis értékelésére is használhatják.
Az anális karcinómában a következő tumorstádiumokat különböztetik meg hivatalosan:
II. stádium: A daganat lokalizált, de két centiméternél nagyobb (IIA: 2-5 cm, IIB: > 5 cm). Még nem nőtt be a szomszédos szövetekbe, és nem terjedt el.
IIIA szakasz: Az anális karcinóma mérete legfeljebb öt centiméter. A rákos sejtek azonban már átterjedtek a közeli nyirokcsomókba, például az ágyéki nyirokcsomókba.
IV. szakasz: Ebben a szakaszban már kialakultak az áttétek a test távolabbi részein, például a májban, a tüdőben és a nyirokcsomókban, még a medencén kívül is.
Anális karcinóma kezelése
Az anális rák kezelési lehetőségei közé tartozik a sugárzás, a kemoterápia és a műtét. A pontos eljárás a daganat stádiumától függ. A cél az összes daganatsejt eltávolítása, és lehetőség szerint a természetes végbélműködés megőrzése – vagyis a bélmozgás kontrollálása.
Az anális karcinóma kezelése I. stádiumban
Ebben a szakaszban az anális csatorna karcinómáját általában radiokemoterápiával kezelik. Ez azt jelenti, hogy az orvosok besugározzák a rák helyét (sugárterápia), és rákellenes szereket is adnak (citosztatikumok, kemoterápia). Ez a kombináció általában hatékonyabb, különösen azért, mert mindkét módszer támogatja egymást (a kemoterápia például érzékenyebbé teszi az anális karcinómát a sugárzásra).
A kemoterápia során a mitomicin, az 5-fluorouracil (5-FU), a ciszplatin és a kapecitabin hatóanyagok bizonyultak hatékonynak a gyakorlatban. Ezek a citotoxinok néha gátolják a rák további növekedését. Mellesleg, a kemoterápiás dózis a sugárkezelés során általában alacsonyabb, mint a kemoterápia önmagában. Ennek eredményeként a citosztatikus mellékhatások is általában alacsonyabbak.
Anális marginális karcinóma kezelése I. stádiumban
Az anális carcinoma kezelése II-III stádiumban
A II. és III. szakaszban az orvosok alapvetően az anális rák mindkét formáját azonos módon kezelik. Az érintett betegek közvetlenül kapnak kombinált radiokemoterápiát. Ez a leghatékonyabb kezelési módszer. Ha azonban a radiokemoterápia vagy akár a sugárterápia önmagában nem végezhető el, az orvosok műtétet végeznek.
A radiokemoterápia mellékhatásai anális rák esetén
A IV stádiumú anális karcinóma kezelése
A IV. stádiumú áttétes anális karcinóma esetében a gyógyulás aligha lehetséges. Az egyes osztályok orvosai szoros együttműködésben dolgozzák ki a fennmaradó kezelési lehetőségeket.
Ezen túlmenően, mivel az anális karcinóma már a negyedik szakaszban előrehaladott, a betegek tájékoztatást kapnak a palliatív ellátásról. Az élet utolsó szakaszában végigkíséri az intenzív fizikai, pszichológiai és lelki körülményeket.
Kísérő pszicho-onkológiai ellátás
Mesterséges bélnyílás anális karcinómához
A végbélrákban ritkán van szükség mesterséges bélnyílásra (kolosztómia). Néha azonban az orvosok azt tanácsolják, hogy enyhítsék az anális csatornát. A sztóma hasznos lehet például, ha a daganat nagyon erősen összehúzza az anális csatornát, vagy ha tartós gyulladás áll fenn.
Az orvosok kolosztómiát is elhelyeznek olyan előrehaladott anális karcinóma esetén, amely már nem gyógyítható, hogy továbbra is lehetővé tegyék a székletürítést.
Terápia kontroll
Az anális karcinóma műtéti eltávolítása és a kombinált radiokemoterápia speciális központban történik. Ez biztosítja a szoros hálós gondozást és megfigyelést.
A teljes remissziót – vagyis a daganat teljes regresszióját – orvosa végleges MRI-vel igazolja. Ha az anális karcinóma kezelése sikeres volt, az utógondozás következik.
Anális karcinóma vagy végbélrák
A végbél nyálkahártyájából származhatnak. Az orvosok ezután mélyen elhelyezkedő végbélrákról beszélnek. Itt különbözik a kezelés. Általában az orvosok először radiokemoterápiát (neoadjuvánst) végeznek. Ezt sebészeti beavatkozás követi.
A betegség lefolyása a kezdeti terápia után
A daganat ezután gyakran ugyanott nő, mint az első alkalommal (lokoregionális recidíva). Az orvosok biopsziával ismét tisztázzák a kiújuló daganatot (kiújulást). Ezt általában a medence MRI és PET/CT követi.
A sebészek tevékenységének kiterjedtsége különösen attól függ, hogy hol növekszik a reziduális vagy visszatérő daganat. Az orvosok általában kisebb műtéttel távolítják el az anális marginális karcinómákat. Maradt anális karcinómák vagy ott kiújuló recidívák esetén viszont kiterjedtebben operálnak.
Utógondozás és rehabilitáció
A sikeres terápia után rendszeres ellenőrző vizsgálatok szükségesek a rák esetleges fellángolásának korai stádiumban történő kimutatására. Az anális karcinóma utókezelése általában öt évig tart. A következő vizsgálatok zajlanak:
- Beteginterjú, fizikális vizsgálat és procto/rectoscopia az első évben háromhavonta, majd esettől függően negyedévente-félévente.
- Számítógépes tomográfia legalább egyszer hat hónap elteltével, ha az érintett személyeknek II. vagy magasabb stádiumú végbélrákja volt; szükség esetén PET-vizsgálattal kiegészítve.
A betegek a kezelést követő időszakban is igénybe vehetik az onkológiai rehabilitációt. Az ottani edzési intézkedések például arra szolgálnak, hogy a kezelés következtében fellépő esetleges fizikai korlátokat feloldják.
Megelőzhető az anális rák?
Az anális rák csak korlátozottan előzhető meg. A hangsúly a szexuális úton terjedő HPV vírusokkal való fertőzéseken van, amelyek nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Az óvszer használata azonban csak korlátozott mértékben akadályozza meg a fertőzéseket.
Az orvosok azt tanácsolják, hogy a különösen veszélyeztetett betegcsoportok – például a HIV-fertőzöttek vagy szervátültetettek – járjanak rendszeres és szükség esetén gyakoribb megelőző vizsgálatokon. Kérdezze meg orvosát, hogy ennek van-e értelme az Ön esetében.
Ezenkívül tartózkodjon a dohányzástól. Az egészséges életmóddal általában megelőzhetők a rákos megbetegedések, például az anális karcinóma.
