Agykamrák: felépítés, működés és betegségek

Az agykamrák a agy amelyek a létfontosságú cerebrospinalis folyadékot termelik. A agykamrai rendszere összesen négy kamrából áll, amelyek kommunikálnak egymással és a külső cerebrospinalis folyadéktérrel kötőszöveti réteg gerincvelő. Az agykamrákkal kapcsolatos egyik leggyakoribb panasz a cisztás tömeg a harmadik kamra területén, amely blokkolhatja a CSF kiáramlását és megindíthatja a koponyaűri nyomásemelkedést.

Melyek az agykamrák?

A neurológiában az agykamrák kiterjesztett üregek a agy amelyek tele vannak cerebrospinális folyadékkal vagy agyval víz. A kamrai rendszer tehát az üregek rendszere, amely nagyjából négy kamrára oszlik. A két agyfélteke kamráin kívül egy harmadik kamra található a diencephalonban, ill. agyközi, a negyedik pedig a caudalisan elhelyezkedő rhomcephalonban található. Az egyes kamrák anatómiájukban különböznek egymástól. Úgynevezett foramina, azaz lyukak, valamint olyan szerkezetek kötik össze őket, mint az aquaeductus mesencephali, és ezeken a kapcsolatokon keresztül állandó kapcsolatban vannak. A kamrai rendszer kapcsolódási pontja az idegcső központi csatornája, amely növekedési folyamatok révén kialakította az egyes kamrákat. Az összes agykamra belső vonalú. Ezt a bélést ependimmának hívják. Ez egy speciális szövet, amelyet az ún koroid plexus. Ez a plexus tartalmazza a cerebrospinalis folyadékot. Emiatt a kamrai rendszert belső cerebrospinalis folyadéktérnek is nevezik. Ez a folyadékkal töltött üreg a negyedik kamra régiójában kommunikál a külső CSF térrel, amely az arachnoid és a pia mater között helyezkedik el, vagyis a agyhártya és a kötőszöveti réteg a gerincvelő.

Anatómia és felépítés

A két kamra a nagyagy elülső, középső, hátsó és alsó kürtből állnak. Az elülső szarvalapot az úgynevezett rostrum corporis callosi mindegyik alkotja. A szerkezet elülső fala viszont a genu corporis callosi-t képezi. Az oldalsó fal alkotja a caput nucle caudati-t. A belső falakat a septum pellucidum alkotja, míg a truncus corporis callosi mindegyik tetejét alkotja. A stria terminalis, a lamina affixával együtt plexus choroideus és az úgynevezett crus fornicis alkotják a két kamra középső részét. Az oldalsó falakat a corpus nuclei caudati, a belső falakat a septum pellucidum és a crus fornicis alkotja. A truncus corporis callosi képezi a kamrák tetejét. A hátsó kürt padlóján a kamrák az eminentia collateralis-szal és a trigonum collaterale-vel végződnek, míg a calcar avis képezi a belső határt, a tapetum pedig az oldalsó határt. A szaruhártya alja az alveus hippocampi-ból és az eminentia collateralis-ból áll. A koroid a plexus a fimbria hippocampival együtt alkotja a belső falat, míg a tapetum a cauda nuclei caudati-val együtt az oldalfalat. A cornu posterius és a cornu inferiuseach oldalfala is megfelel ennek a két szerkezetnek a tetején. A hátsó és az elülső szarv másodlagos kiemelkedések, ezért teljesen mentesek a koroid plexus. A diencephalon harmadik kamrája a fornix alatt ül, és a tövénél képződik az optikai chiasma, az infundibularis és a supraopticus mélyedések részei, valamint a középagy sapka. A kamrai choroid plexus tertii és a kamrai choroid tela alkotják a tetőt, míg a commissura anterior, a columna fornicis, a lamina terminalis és a recessus triangularis az elülső falat. A harmadik kamra hátsó falát a commissura posterior, a commissura habenularum, a recessus suprapinealis és a recessus pinealis alkotja. A talamusz, a stria medullaris thalami, az adhaesio interthalamica és a sulcus hypothalamicus és hypothalamus, alkotják az oldalfalat. A rhombencephalon negyedik kamra a rhomboid fossa-ban helyezkedik el, és a kisagy kúpjai, az obex és a tela choroidea, valamint a ventriculi quarti, nodulus és fastigium határolják. A többitől eltérően ennek a kamrának három nyílása van, amelyek csatlakoznak a külső CSF térhez és biztosítják a CSF elvezetését.

Funkció és feladatok

Az agykamrai rendszer legfontosabb funkciója a cerebrospinalis folyadék szállítása. A CSF védelmet nyújt az ütközéstől, a súrlódástól és a nyomástól. Emellett a cerebrospinalis folyadék táplálja az egész agyat, valamint a gerincvelő val vel szőlőcukor. Ezenkívül eltávolítja az anyagcsere termékeit az agy téréből, és hővédelemként szolgál az agy rendszerének. A hajszálcsöves plexusok, azaz a kamrai rendszer choroid plexusai alkotják a vitális cerebrospinalis folyadékot vér plazma szűrési és szekréciós folyamatok útján. Összességében a kamrai rendszer naponta 500 és 700 milliliter cerebrospinalis folyadékot termel, reabsorpciós folyamatokkal a spinalis radicusokban és a granulationes arachnoidealesekben tartósan fenntartva a keringő keringést. kötet cerebrospinális folyadék kb. 150 milliliter. A cerebrospinalis folyadék a kamrai rendszerből a külső cerebrospinalis folyadéktérbe távozik. A rendszer ezen feladata szintén létfontosságú és képes vezet az agy kóros elváltozásaihoz, ha meghibásodnak. A CSF klinikailag releváns a CSF diagnosztikája szempontjából is, amikor a cerebrospinális folyadékot a külső CSF térből veszik fel, hogy megvizsgálják a központi idegrendszer betegségeit. idegrendszer.

Betegségek

Az agykamrai rendszerrel kapcsolatos egyik leggyakoribb betegség a kolloid ciszta, amely megfelel az agy harmadik kamrájának jóindulatú cisztás szerkezetének. Amikor a cisztás struktúrák kiszorítják a forroen Monroi-t, CSF-torlódás lép fel. Az ilyen liguor torlódás növeli a koponyaűri nyomást, és végzetes lehet. Ennek megakadályozása érdekében a kolloid cisztákat minimálisan invazív neuroendoszkópos eljárásokkal távolítják el. Ezen ciszta képződmények mellett a cerebrospinalis folyadék (CSF) terek kóros tágulata is előfordulhat a kamrákkal együtt, amelyet általában a cerebrospinalis folyadék túltermelése előz meg. Az ilyen túltermelés helyfoglaló elváltozásokkal, például daganatokkal vagy vér vérrögök. Gyulladásos folyamat azonban a központi idegrendszer vagy az agyszövet megsemmisülése is felelős lehet a jelenségért. Ebben gyakran megnövekedett koponyaűri nyomás is jelen van feltétel. A kezelés folyamata attól függ, hogy mi okozta a cerebrospinalis folyadék túltermelését.

Tipikus és gyakori agybetegségek

  • Elmebaj
  • Creutzfeldt-jakob betegség
  • Memória hiányosságok
  • Agyvérzés
  • Agyhártyagyulladás