Agyi verőértágulat egy dudor a falon vér hajó a agy. Ilyen változások a hajók betegség értéke van. Alapvetően az agyi aneurizmák az úgynevezett agyi angiodysplasiákhoz tartoznak. Ez a kategória magában foglalja a cavernómákat és az angiomákat is. Számos esetben agyi verőértágulat olyan területeken fordul elő, ahol a fő artériák a agy ág.
Mi az agyi aneurizma?
Elvileg az aneurizmák a kidudorodásokat jelentik vér hajók. Elsősorban olyan helyeken fejlődnek, ahol vér hajók feloszt. Megkülönböztetik az aneurizmák különböző típusait, azok alakjától függően. Vannak zsák alakú aneurizmák és szabálytalan alakú aneurizmák. Az aneurizmák nagymértékben különböznek egymástól is. A kiterjedés néhány millimétertől az aneurizmáig változik a centiméteres tartományban. Ha a verőértágulat nagyobb, mint két centiméter, ez egy úgynevezett óriás aneurizma. Különösen veszélyes az agyi aneurysma törése. Az ilyen repedések évente körülbelül 10: 100,000 XNUMX eset valószínűséggel fordulnak elő. Kimutatták, hogy a női betegek gyakrabban szenvednek el szakadást, mint a férfiak. Az aneurizmák felépítése a nyak és egy zsákterület. Az esetek többségében a szakadás a zsák legvékonyabb pontján történik. Számos egyénnél a repedés nem jelzi önmagát előzetes jelekkel, ezért általában hirtelen és várhatóan bekövetkezik. Néha azonban a szakadást fizikai erőfeszítés vagy nyomja. Táska alakú aneurizma gyakran fordul elő a tövénél agy. Ennek oka, hogy az agy négy fő artériája körbe kapcsolódik ott.
Okok
Az agyi aneurizma kialakulásához általában több tényező járul hozzá. Egyrészt az erek falának zavara vagy károsodása lehetséges fejlődési tényező. Bizonyos mértékig léteznek genetikai hajlamok az aneurysma kialakulására az agyban. Ezenkívül néhány tényező megkönnyíti az agyi aneurysma kialakulását. Ide tartoznak például a kötőszöveti, bizonyos rendellenességek az arteriovenous területen és a vese. Az agyi aneurysma kialakulásának másik meghatározó kockázati tényezője magas vérnyomás (orvosi kifejezés: magas vérnyomás). A dohányzókat is nagyobb veszély fenyegeti, mint a nem dohányzókat. Különleges mechanikai erők hatnak arra a területre, ahol az erek eloszlanak az agyban. Ezek feltehetően részt vesznek az aneurysma kialakulásában. Ez megmagyarázza, miért alakul ki számos agyi aneurizma az erek elágazási pontjain. Ebben a folyamatban az úgynevezett tunika médiát gyakran elvékonyítják. Az esetek többségében az agyi aneurizma az élet során alakul ki. Az aneurysmák kisebb hányada veleszületett vagy örökletes.
Tünetek, panaszok és jelek
Az agyi aneurysma lehetséges tünetei változatosak. Sok esetben azonban az aneurysma hosszú ideig nem okoz tüneteket, és emiatt észrevétlen marad. Számos esetben az agyi aneurizmákat véletlenül találják meg és diagnosztizálják más orvosi vizsgálatok során. Ez gyakran lehetséges, például az MRI vagy számítógépes tomográfia vizsgálatok. Ezenkívül további tünetek is előfordulhatnak. Ezek szorosan összefüggenek azzal, hogy az agyi aneurizma hol található és mekkora. A különösen kiterjedt vaszkuláris aneurizmák bizonyos helyet foglalnak el az agyban, így a többi szövet elmozdul. Ez neurológiai rendellenességekkel, például agyideghiánnyal járhat. Néhány beteg rohamokban is szenved. Különösen súlyos esetekben az agyi aneurizma az agy szárának összenyomódásához vezet. Agyi aneurysma megrepedése esetén ún szubachnoid vérzés fordul elő, ami akut veszélyt jelent a beteg életére. A vérzés kísérő tünetei hasonlítanak a ütés.
A betegség diagnózisa és lefolyása
Elvileg az agyi aneurizmák képalkotó vizsgálati technikák alkalmazásával diagnosztizálhatók. Itt például egy CT vagy egy MRI vizsgálat jön szóba. Az angiográfia szintén különösen pontos eredményeket nyújt. Mivel az agyi aneurizmák sok esetben tünetmentesek maradnak, általában nem fedezik fel őket, vagy csak véletlenül fedezik fel őket.
Szövődmények
Az agyi aneurysma legnagyobb veszélye, hogy a kitágult véredény fel fog robbanni, ami a feltétel hívott szubachnoid vérzés az agyban. A szubachnoid vérzés életveszélyes feltétel amely azonnali orvosi ellátást igényel. Ez vérzéses ütés ez az esetek 50 százalékában végzetes. A betegek egyharmada a kórház felé halva hal meg, és egy másik egyharmad a kórházi kezelés ellenére sem képes megmenteni vagy megtartani a neurológiai károsodásokat. Gyakran az érintettek tartósan szellemi retardáltak, miután túlélték a subarachnoidális vérzést. A betegek körülbelül egyharmadának azonban jó vagy nagyon jó esélye van a gyógyulásra. Gyakran az agyi aneurizma véletlenszerű megállapítás, mivel általában nincsenek tünetek. Néha azonban a megállapítás csak a után következik be agyvérzés már megtörtént. A vérzés hirtelen erőszakos megsemmisüléssel észlelhető fejfájás, csepp vérnyomás, hányás, nehézség lélegző és eszméletvesztés. A. Mértékétől függően agy vérzés, a halál néha előfordulhat hirtelen a látszólagos teljes Egészség. Azonnali orvosi vagy műtéti beavatkozás után is terápia, további komplikációk lehetségesek, például másodlagos vérzés, vazospasmus az iszkémiás kockázat mellett ütés, A CSF kiáramlásának elzáródása a CSF útvonalainak elzáródása, agyi ödéma vagy agyi rohamok miatt. Mivel az agyi aneurizmák műtéti eltávolítása szintén kockázatot jelent, a műtét addig nem ajánlott, amíg a méret meghaladja a hét millimétert.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha hirtelen emelkedik vérnyomás, akut aggodalomra ad okot. Heveny esetekben orvoshoz kell fordulni, vagy riasztani kell a mentőket. Ha az illető Egészség rövid időn belül óriási mértékben romlik, sürgős orvosi ellátást igényel. Görcsrohamok, bénulás jelei, valamint a fizikai teljesítőképesség gyors csökkenése esetén orvoslátogatás szükséges. A funkcionális aktivitás zavarai a szervezet figyelmeztető jelzései. Bemutatják őket orvosnak, hogy diagnózist lehessen felállítani és kezelési tervet lehessen készíteni. A légzési aktivitás rendellenességei esetén hányás, hányinger or szédülés, orvosi vizsgálat javasolt. Mivel az agyi aneurizma kezelés nélkül végzetes lehet, akut rosszullét vagy nagyon rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Fejfájás, a járás bizonytalansága, a bőr vagy zavarok emlékezet a károsodottak első jelei Egészség. A lehető leghamarabb orvosnak kell megvizsgálnia és kezelnie. A nyomás érzése a fej, vérzavarok keringés és a kötőszöveti a szervezet figyelmeztető jeleinek tekinthetők. A szövődmények és a másodlagos rendellenességek elkerülése érdekében a panaszok orvosi tisztázására van szükség. Ha a szervezetben bizsergő érzés vagy egyéb érzékenységi rendellenességek vannak a bőr, cselekvésre is szükség van.
Kezelés és terápia
Az agyi aneurysma kezelése elsősorban az egyedi esettől függ, és ebben az esetben elsősorban az aneurysma helyétől és mértékétől. A terápiás módszerek megválasztásában az ér kiürítésének alakja is szerepet játszik. Például, ha az aneurizma kisebb, mint hét milliméter, és az elülső részen helyezkedik el keringés szférában, általában nincs szükség kezelésre. Ez különösen igaz, ha az érintett betegnek nem volt kórelőzményében subarachnoidalis vérzése. Ha hét milliméternél nagyobb agyi aneurizmák érintettek, terápia meg kellene fontolni. Itt mérlegelik a beteg életkorát, egészségi állapotát és neurológiai tényezõit a szövõdmények kockázatának minimalizálása érdekében. Amíg az agyi aneurizmák nem okoznak tüneteket, alaposan meg kell fontolni a lehetséges terápiás beavatkozásokat. A sebészeti beavatkozás segítségével az agyi aneurizma klipszel elválasztható a véráramlástól.
Megelőzés
Bár sok agyi aneurysma van, a megelőzés nehéz. Kockázati tényezők mint például dohányzás el kéne kerülni.
Utógondozás
Az agyi aneurysma tényleges kezelését a rehabilitációs szakasz követi. Ez magában foglalja a neurológiai rehabilitációt terápia. Hogy ez az utánkövető kezelés mennyi időt vesz igénybe, a betegség mértékétől függ. Különösen azoknál a betegeknél, akiket az aneurizma súlyosan érint, fontos, hogy a rehabilitációs fázist minél korábban megkezdjük. Az átmeneti szakaszban azonban a beteg idegsebészeti együttes gondozásának gyakran meg kell történnie. Nem ritka, hogy szoros együttműködés van a különböző neurológiai szakkórházakkal. A rehabilitációs szakasz befejezése után a további utógondozás hasznosnak tekinthető. Ide tartozik többek között az ellenőrző vizsgálatok angiográfia. Az első vizsgálatot egy-hat hónap elteltével végezzük. A következő ellenőrzésre egy évvel az első vizsgálat után, egy másikra három év után kerül sor. Ha a angiográfia olyan rendellenességeket tár fel, amelyek nem igényelnek azonnali kezelést, éves ellenőrzés ajánlott. Ha műtéti zárást végeztek, az időkeret hasonló…. A képi nyomon követés mellett az agyi aneurysma utókezelése magában foglalja a beteg tanácsadását a napi rutinjával kapcsolatban. A páciens hozzátartozói is információt szerezhetnek az orvostól. A modern terápiás módszerek miatt az agyi aneurysma követési aránya jelentősen csökkenthető. A nagy felbontású vaszkuláris képalkotás mellett mágneses rezonancia képalkotás (MRI) az egyik legfontosabb eljárás, amelyet az utóvizsgálatok során használnak.
Mit tehetsz te magad
A legtöbb esetben a betegség által érintett személy már nem képes megbirkózni a mindennapokkal, és sok esetben a gondozók segítségétől és támogatásától függ. Itt különösen a saját család segítsége nagyon pozitívan befolyásolja a betegség további lefolyását. A megelőzéshez pszichológiai segítségre is szükség van depresszió és egyéb pszichológiai zavarok. A különféle bénulások mellett nem ritka, hogy a betegek függenek intézkedések of fizikoterápia vagy fizioterápia. Ezen terápiák néhány gyakorlata megismételhető a beteg saját otthonában is, így a tünetek továbbra is enyhülnek. Hideg kezek a lehető legnagyobb mértékben kerülni kell a lábakat és a vért keringés különösen növelni kell. A betegség által érintettek közül sokan csökkent éberséget mutatnak, és különleges támogatásra szorulnak a mindennapi életben. Ezt a támogatást nem kizárólag a beteg saját családja tudja biztosítani; A szakmai támogatás gyakran nagyon fontos a rokonok pszichés károsodásának megelőzésében. Mivel ezzel a betegséggel az esések kockázata jelentősen megnő, az élethelyzetet ennek megfelelően kell igazítani.
