Rövid áttekintés
- Kezelés: Néha nincs kezelés, hanem az aneurizma megfigyelése, esetleg két kezelési eljárás „levágás” vagy „tekercselés”, a kezelési eljárás megválasztása egyedi esettől függ
- Tünetek: Néha nincsenek tünetek, esetleg interferenciák bizonyos agyidegek működésében, ha az aneurizma megreped ("kitörés"), pusztító fejfájás, hányinger, hányás, nyakmerevség, eszméletvesztés
- A betegség lefolyása és prognózisa: Egyedi esettől függően, esetenként jó, szakadás esetén életveszély, következményes károsodás lehetséges
- Okok és kockázati tényezők: Néha örökletes, fő kockázati tényező a magas vérnyomás és minden olyan tényező, amely növeli a vérnyomást, mint például a dohányzás, ritkán a kötőszövetet érintő örökletes betegségek, mint a Marfan-szindróma, az Ehlers-Danlos-szindróma
- Kivizsgálás és diagnózis: Szükség esetén feltételezett tünetek, képalkotó eljárások, például mágneses rezonancia képalkotás (MRI), mágneses rezonancia angiográfia (MRA), számítógépes tomográfia (CT)
- Megelőzés: Kerülje az olyan kockázati tényezőket, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás; általában az egészséges életmód ajánlott
Mi az aneurizma az agyban?
Az agy aneurizma a fejben lévő véredény patológiás kiszélesedése. Az orvosok intracranialis vagy agyi aneurizmáról is beszélnek.
Becslések szerint a felnőttek körülbelül három százaléka szenved aneurizmában. Az ér kidudorodása néha veleszületett, más esetekben csak az élet folyamán alakul ki. Az aneurizma gyakrabban fordul elő néhány családban.
Hogyan kezelhető az aneurizma?
Két fő eljárás használható az agyi aneurizma kezelésére. Az egyik lehetőség egy olyan műtét, amelyben a sebész kinyitja a koponyát. Ezután az aneurizmát egy klip segítségével kívülről lezárja (ún. vágás).
A másik eljárás során az orvos egy katétert tol a láb artériáján keresztül az agy érintett területére. Az aneurizmát úgynevezett tekercs (coiling) behelyezésével javítja. Ez egy platina tekercs, amely belülről tölti ki az aneurizmát.
Az orvosok azonban nem mindig kezelnek minden aneurizmát ezzel az eljárással. Az, hogy az eljárásnak van-e értelme, és melyik eljárást alkalmazzák, az egyedi esettől függ. A sebészek gondosan mérlegelik azt is, hogy az eljárás előnyei meghaladják-e a kapcsolódó kockázatokat.
Ha a fej aneurizma szétrepedésének kockázata alacsony, és ez nem okoz más problémát, az orvosok azt javasolják, hogy először a kidudorodó ér megfigyelését.
Mik az agyi aneurizma tünetei?
Az aneurizma egyik tünete az úgynevezett koponyaidegek zavara. Ezek olyan idegek, amelyek a perifériás idegekkel ellentétben közvetlenül az agyból származnak. A szemmozgásokért felelős agyideg (oculomotor ideg) gyakrabban érintett. Ennek eredménye a szem mozgászavara, szemizombénulás vagy kettős látás.
Ha az agyi aneurizma érfala megreped (szakadás), súlyos tünetek jelentkeznek. A leggyakoribb tünet a subarachnoidális vérzés, vagy röviden SAB. A vérzés az agy és az agyhártya, pontosabban az arachnoid membrán közötti térben jelentkezik.
A szilárd koponyasapka miatt a vér nem távozik, és gyorsan fokozott nyomást gyakorol az agyra. Ez az agyszövetre gyakorolt nyomás okozza a tüneteket.
A megnövekedett koponyaűri nyomás tünetei:
- Hirtelen fellépő erős fejfájás
- Hányinger
- hányás
- Nyaki merevség
- álmosság
- Álmosság
- Eszméletlenség vagy kóma
Aneurizma a fejben: mennyi a gyógyulás esélye?
Vannak olyan aneurizmák, amelyek csak egy napon törnek ki. Egy ilyen aneurizma az agyban nem feltétlenül korlátozza a várható élettartamot. Az orvosok ezután rendszeres időközönként megfigyelik, hogy megváltozik-e a vaszkuláris aneurizma.
Nincs általános válasz az agyi aneurizma műtét utáni várható élettartamának kérdésére. A kiszélesedett edény méretétől és helyétől függően egy művelet bizonyos esetekben életmentő lehet. A művelet azonban kockázatokat rejt magában. Bizonyos esetekben fennáll a neurológiai károsodás veszélye a műtét következtében.
Emiatt az orvosok nagyon alaposan mérlegelik, hogy melyik stratégia a legvalószínűbb a fejaneurizma által érintettek számára.
Aneurizma az agyban – okai
Az agyi aneurizma okát gyakran nem lehet pontosan meghatározni. Nyilvánvalóan közrejátszik az öröklődés, hiszen nem ritka, hogy családon belül gyakrabban fordulnak elő az érnyúlványok. Az agyi aneurizma másik fontos kockázati tényezője a magas vérnyomás.
A vér minden szívveréssel belülről nagy nyomást gyakorol az érfalakra. Ez időnként gyenge pontokat hoz létre az érfalban, amelyek végül engednek – aneurizma alakul ki.
A dohányzás közvetve növeli az aneurizma kockázatát: elősegíti az érelmeszesedést és emeli a vérnyomást. Ritka okok, amelyek az agyi aneurizma fokozott kockázatával járnak, bizonyos örökletes betegségek, például a Marfan-szindróma vagy az Ehlers-Danlos-szindróma.
MRI, CT & Co.: Hogyan észleli az orvos az aneurizmát a fejben?
Az orvosok gyakran véletlenül fedeznek fel aneurizmát az agyban, mivel az érintettek gyakran maguk sem érzik a kidudorodó edényt.
Ha az aneurizma megnyomja az agy bizonyos struktúráit, például a koponyaideget, a megfelelő neurológiai rendellenességek jelzik a fej problémáját.
Az aneurizma kitörése esetén a tünetek gyakran akut neurológiai rendellenesség gyanújához vezetnek. Az agyi aneurizma és az agyvérzés szakadt agyi aneurizma esetén könnyen láthatóvá válik mágneses rezonancia képalkotás (MRI), mágneses rezonancia arteriográfia (MRA) vagy számítógépes tomográfia (CT) segítségével.
Hogyan előzhető meg az aneurizma az agyban?
Az agy aneurizmáját elvileg nem lehet megakadályozni. Ennek az az oka, hogy a hajlam vagy a veleszületett aneurizma ellen nincs megelőző intézkedés.
Ha magas a vérnyomása, kezeltesse és rendszeresen ellenőriztesse orvosával. Lehetőleg kerülje az olyan életmódot, amely emeli a vérnyomást és negatívan befolyásolja az erek egészségét.
A fej aneurizma kockázati tényezőinek megelőzése például:
- Nem dohányzik
- Egészséges táplálkozás, kevés állati zsiradékkal, helyette növényi olajok, sok friss gyümölcs és zöldség
- Rendszeres fizikai aktivitás
- Kevés alkoholfogyasztás
